, ,

Nagy Britannia: felavatták az első ortodox női rabbit

Az úttörő szerepben megjelenő Dina Brawer jogosult halachikus kérdések megválaszolására, szertartásokon való közreműködésre, tanításra és lelki gondozásra. Brawer úgy nyilatkozott, hogy szerepmodellt kíván nyújtani a többi nőknek: minderre ők is képesek lehetnek.

Dina Brawer

Négy évnyi intenzív tanulást követően kapta meg rabbidiplomáját Dina Brawer, aki Rabba Dina néven gyakorolja majd hivatását. (Rabba: a rabbi szó női változata – A szerk.)

Rabba Dina nők számára szervezett négyéves ortodox zsidó képzési programban vett részt a New York-i Yeshivat Maharat szervezésében.

Szmicháját (rabbidiplomáját) a képünkön szereplő Dr. Daniel Sperber rabbi írta alá, miután Dina két óra hosszan tartó vizsgát tett Londonban.

Az esetről tudósító Jewish Chronicle tudósítójának Rabba Dina azt nyilatkozta, hogy először 2013-ban gondolt arra, hogy rabbi lesz.

A milánói születésű Rabba Dina a Zsidó Ortodox Feminista Szövetség (Jofa) szigetországi szervezetének alapítója, és az elmúlt években azért dolgozott, hogy a nők szerepe, befolyása erősödjék az ortodox közösségekben.

A nyár folyamán Rabba Dina több londoni zsinagógában tart majd sabbati drósét. Július 8-án a tiszteletére rendezett díszvacsorán vesz részt. Férjével, Naftali Brawer rabbival és a családdal az év második felében költözik az Egyesült Államokba.

A rabbinő természetesen csak a modern ortodoxia egy szegmensében elfogadott jelenség, de ezzel az avatással minden bizonnyal sikerült tágítani a határokat.

A Jewish Chronicle cikkét Bassa László fordította

Comments

2 responses to “Nagy Britannia: felavatták az első ortodox női rabbit”

  1. Erdos Agi avatar
    Erdos Agi

    Oriasi lepes, hogy Londonban noi rabbi szuletett, bar ezt talan mondani sem kell. Amerikaban, Izraelben a progressziv ortodoxia ma mar jol ismert es elterjedoben levo jelenseg. A progressziv ortodox korokbol kerulnek ki elsosorban, bar nem kizarolag, a noi rabbik. Nagy-Britanniaban eddig keves erdeklodes mutatkozott az ortodoxian belul a jelentosebb ujitasok irant, de az elmult evekben, es kulonosen amiota a JOFA angliai aga letrejott, ez dinamikus tempoban kezdett megvaltozni. Kialakultak peldaul az ugynevezett partnership minyan-ok (igaz egyelore csak Londonban), ahol a nok tobb szerepet kaphatnak a zsinagogai szertartasban es a Tora-olvasasban. Ezek a minjenek teljesen ortodox modon mukodnek halahikus szempontbol, tehat a nok es ferfiak kulon ulnek es mechitza valasztja el oket, de a nok szerepet vallalhatnak mindazon reszeiben a szertartasnak, amelyre a rabbinikus szovegek alapjan lehetoseg nyilik.

    Sajnos azt latom (en magam Londonban elek), hogy az ortodox nok kozott meg mindig kisebbsegnek szamit az, aki aktivan kivan reszt venni a zsinagoga imaeleteben es nemcsak a kiddus elokesziteseben vagy a jotekonysagi egyletben tevekenykedne. Egy egesz generacionak kell meg talan felnonie ahhoz, hogy termeszetesnek tekintsek, hogy egy lany is akarhat Torat olvasni a bat micvaja alkalmabol, vagy akar rabbinak tanulni ha erre erez elhivatast. Az angol modern ortodoxia (United Synagogue) egyebkent sem hires a kimagaslo Tora-tudasarol, eleg alacsony az atlagos tanultsagi szint, bar a fiatalabb generacioban mar mind a fiuk, mind a lanyok kozott ma mar standardnak szamit hogy egy-ket evet izraeli jesivakban toltenek es tanulnak a kozepiskola befejezese utan. De a nok kozott meg mindig kicsi az igeny a komoly, intenziv tanulasra es a hagyomanyosan elvartnal intenzivebb vallasi eletre. Dina ebben uttorokent kituno peldat mutatott, es nagy-nagy kar, hogy a ferjevel, aki szinten rabbi, nyaron visszakoltoznek Amerikaba. Ott ugyan sokkal jobb esellyel talalnak majd befogado, elteto kozeget a maguk szamara, viszont Anglia ezzel elveszti ezt a vallalkozo szellemu es kreativ rabbinikus hazaspart, akik annyira sokat tettek a zsido elet szinesiteseert, elmelyiteseert, es a nok zsinagogai emancipalasaert.

    1. ‫דוד רטי‬‎ avatar
      ‫דוד רטי‬‎

      meg sokkal nagyobb lepes: Buenos Airesben egy ferfi harmasikreket szult.

      Elore az egyenjogusitasert.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük