-
Retrospektív (plakát)forradalom
Kemény György nemzetközi sikereket elért innovatív, kísérletező művész, aki a gulyáskommunizmus idején lendületesen importálta a nyugati hangulatot kelet-európai környezetbe. A Városháza Új Galériája boltíves termeiben légies kiállítás őriz valamit a hajdani plakátok borította utcaképből. Kemény György grafikus és plakátművész monumentális GYURIII! c. életmű-kiállításán plakátokon, festményeken, rajzokon, digitális munkákon keresztül formálhatunk képet a forradalmi alkotó ábrázolástól…
-
A politika áldozata? – 61. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále
A világ legismertebb mustrái a Velencei Biennále filmes és képzőművészeti szekciói. A képzőművészeti (és az építészeti) biennálék két nagy helyszíne, a lagúnák mentén sok kisebb tárlat és a mesebeli város együtt évente 6-7 hónapon át tízmilliós léptékű turizmust vonz. Főattrakciók a régi Arsenale oszlopcsarnoka és a Giardini nemzeti pavilonjai. Utóbbi park várostörténeti előzménye az egykor…
-
Búvóhelyek. A túlélés építészete
Kollektív traumafeldolgozás és a kortárs művészet Natalia Romik Búvóhelyek. A túlélés építészete (Hideouts. The Architecture of Survival) című projektje a holokauszt alatt kialakított rejtekhelyek történetét és kortárs művészeti hatásait vizsgálja alkotásokon és egy igen összetett kutatáson keresztül. Romik még októberben járt Budapesten, ahol az Off-biennálé meghívására adott elő a projektjéről. Eredetileg szerepelt volna a biennálé programjában is, ám…
-
Izrael – a dühödt tiltakozások dacára – részt vesz a Velencei Biennálén
Izrael 2026-ban ismét teljes értékű nemzeti pavilonnal van jelen a Biennálén, miután 2024-ben az izraeli művész, Ruth Patir saját döntése alapján zárva tartotta a pavilont a túszalku és tűzszünet érdekében tett gesztusként. A mostani visszatérés eleve feszült politikai légkörben történt. Az idei Biennálé egyik legnagyobb botránya éppen Izrael és Oroszország részvétele lett. Több mint 200…
-
A holokausztemlékezet reprezentációja a Magyar Nemzeti Galériában (1957–2024)
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai hátterétől, körülményeitől és a közvetítő intézmények szerepfelfogásától. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) mint a magyar képzőművészet…
-
Az Egyesült Államok Kongresszusa eltörölte az elrabolt műalkotások visszaigénylésének határidejét
Ezzel megnyílhat az út a további visszaszolgáltatás perek előtt. A 2016-ban kétpárti támogatással elfogadott és Barack Obama által aláírt, Holocaust Expropriated Art Recovery Act (HEAR Act) néven ismert törvény lehetővé tette a holokauszt áldozatainak és leszármazottaiknak, hogy jogi úton visszaköveteljék a nácik által elrabolt műalkotásokat. A törvény egységesítette az elévülési szabályokat az Egyesült Államokban, és…
-
„A szovjet zsákmányolók a nagykövetségeket is kifosztották”
Mravik László művészettörténésszel beszélget Szarka Zsuzsa. Az 1600 /1944 számú kormányrendelettel létrehozott Zsidó Kormánybiztosság műkincsekért felelős kormánybiztosa, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója, Csánky Dénes ellentmondásos figura – évtizedekig ő volt a bűnbak. Hogyan értékelhető reálisan az ő szerepe, tevékenysége? Csánky Dénes, ha akarom, ellentmondásos figura, egyrészt a „Kormánybiztosság a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételére…
-
Ki a jogos tulajdonosa a nácik által kisajátított műkincseknek? Mostantól választottbíróság dönti el
Több mint nyolc évtizeddel a nemzetiszocialista rémuralom legyőzése után a németországi zsidó áldozatok örökösei sok esetben még mindig szélmalomharcot vívnak felmenőik elrabolt műkincseinek a visszaszerzéséért. A kormány igyekszik ezen változtatni. Becslések szerint a második világháború alatt mintegy 600 ezer művészeti alkotásnak veszett nyoma. Olyan műalkotásokról és egyéb kulturális javakról van szó, amelyeket többnyire zsidóktól tulajdonítottak…
-
Egy eltűnt festmény útja Párizstól Párizsig
A francia Nemzeti Képzőművészeti Központ ( tovàbbiak Cnap) visszakapja a salzburgi Elveszett generáció művészeti múzeumától (Museum Kunst der Verlorenen Generation) Jecheskiel David Kirszenbaum lengyel zsidó festőművész Les Internés de Saint-Sauveur (A Saint-Savueur-i internáltak) című festményét. A több éve keresett és nemrégiben megtalált kép visszakerül francia tulajdonba, de öt évig még az osztrák múzeumban lesz látható.…
-
Festőnapló változó tájakról és a belső időről
Uri Asaf magyar-izraeli képzőművész sugárzóan sokoldalú: egyszerre festő, költő, műfordító (civilben vegyészmérnök), és néha zenél is. Az Amíg árnyékot vetek című 2003 és 2013 között írt naplójegyzetei nem szokványos napló, hiszen „Nincs történet. Csak képek és mozdulatok vannak, állóképek és mozgóképek.” A 2004 óta újra Magyarországon élő művész a Budapest és Jeruzsálem közötti tengelyen repdes.…
-
Búvóhelyek. A túlélés építészete – Kollektív trauma feldolgozás és a kortárs művészet
Natalia Romik Búvóhelyek. A túlélés építészete (Hideouts. The Architecture of Survival) című projektje a holokauszt alatt kialakított rejtekhelyek történetét és kortárs művészeti hatásait vizsgálja alkotásokon és egy igen összetett kutatáson keresztül. Romik még októberben járt Budapesten, ahol az Off-biennálé meghívására adott elő a projektjéről. Eredetileg szerepelt volna a biennálé programjában is, ám végül ez nem…
-
A misztika és a női szépség kombinációja óda az Örökkévalóhoz
– Amikor elkezdtétek előkészíteni az arieli kiállitásodat, akkor kezdték el a mozikban a Da Vinci kód című filmet vetíteni,és a kiállitás kurátornője – aki a filmet is meg a képeidet is nagyon kedvelte – javasolta, hogy a kiállítás címe legyen Da Haynal kód, mert ahogy a filmben rejtélyes dolgok megfejtéséről van szó, épp így van…
-
Hol lakik az Úristen? – a bécsi Zsidó Múzeum útbaigazít
Az ötletgazdagságáról ismert 130 éves Bécsi Zsidó Múzeum április 2-án megnyílt időszaki kiállítása, Ist*n. A nagy kérdések ég és föld között (G*tt. Die großen Fragen zwischen Himmel und Erde) korántsem tartozik a könnyen emészthető tárlatok közé, alaposan rá kell hangolódni. A két kurátor, Daniela Schmid és Domagoj Akrap, hét igencsak földi, mondhatni materialista kérdésre igyekszik…
-
„…zsidó honfitársaink a képzőművészet terén sem kívánnak hátra maradni”
Budapest a képzőművészeti kiállítások terén élvonalban jár. Tamara Łempicka (1894–1980) festőnő nemrég bezárt kiállítása a Lengyel Intézetben erre jó példa. A zsidó származású művész előző kiállítását 2024 őszén San Franciscó-ban láthatta a közönség, 2025 márciusában pedig a Houstoni Szépművészeti Múzeum állítja ki 90 művét. Utóbbi kiállítás katalógusának előszavát Barbra Streisand jegyzi. Portréival Łempicka az art…
-
Egy sokoldalú képzőművész, aki a nyilasok áldozata lett
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról Ki volt Kolozsváry Sándor? Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben és a nagybányai szabadiskolában végezte művészeti tanulmányait. A békéscsabai nyomdász család lányával, Tevan Ilonával budapesti tanulmányaik során ismerkedtek meg, 1918-ban megházasodtak. Kolozsváry Sándor ezután…
-
Bolyongások – Ország Lili Kiscellben
A fenti címmel megnyitott tárlat illeszkedik a Fővárosi Képtár gyűjteményéből kiinduló, azt feldolgozó kiállítások sorába. Vállaltan a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár sajátos nézőpontjából tekint az életműre: egy-két kivételt leszámítva az itteni gyűjteményben található Ország Lili-műveket mutat be, mintegy 50 festményt és 70 grafikai lapot. A kiállítás célja új tudományos eredmények közvetítése. A tárlat alkalmából megjelenő…
-
Egy sokoldalú zsidó múzeum
A Bécsi Zsidó Múzeum kiállításai nem csak a múlttal, hanem a zsidóság mai kérdéseivel is foglalkoznak. Régóta terveztem megnézni Bécs zsidó múzeumát, amely a találkozás, a párbeszéd és vita helyszíneként határozza meg magát, ahol a zsidó történelem, vallás és kultúra tudatosítása a cél. Nem csak judaikákat állít ki és a városi zsidóság múltját mutatja be,…
-
Gross-Bettelheim Jolán – a rejtőzködő művész újrafelfedezése
Vannak magyar művészek, akik ma ismertebbek Amerikában, mint szülőhazájukban. De kevés olyan amerikai magyar művészről tudok, aki miután Budapesten elhunyt, újra felfedezték, és tették ezt éppen Amerikában. Gross-Bettelheim Jolán 1972-ben Budapesten hunyt el és majd 40 évvel később New Jersey állam, New Brunswick városában levő Zimmerli múzeum rendezte meg „újrafelfedező” kiállítását. De ki is volt…
-
„Idegenek mindenhol” – higgyék el, hogy ez az idei cím!
60. Velencei Képzőművészeti Biennálé – 04. 20–11. 24. Úgy százharminc éve az európai – azon túl az egyetemes – kultúra egyik jeles találkozóhelye Velence Biennáléja. Az előbb képzőművészeti csúcstalálkozót (a háborús szünetek miatt ez csak a 60.) kiszélesítették más műfajokra. Legismertebb és legmeghatározóbb ezek közül a Velencei Filmfesztivál lett, de a képzőművészeti köztes éveiben jó…
-
Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai
A pszichológia ismert tézise szerint a trauma elszenvedésének pillanatában az áldozat szervezete a túlélés érdekében reagál, így az ember sokszor nem képes folyamatában érzékelni és felidézni a vele megtörtént eseményeket. A traumafeldolgozás csak utólag történik meg, és jelentős szerepet játszhat benne a művészi alkotó-tevékenység – ám ennek kapcsán érdemes tisztázni, hogy mi is az a…
