A Szombat zsidó politikai, kulturális és tudományos folyóirat online változata
Nem volt feltaláló, nem volt építész, sem híres rabbi, filantróp gyáriparos. Életútjában nem volt kirívó, halálában semmi magasztos. Egyedisége hétköznapiságában mutatkozott, hogy a tizenkilencedik századból a huszadikba zsidók sokasága nagyon hasonlóan lavírozott. Grünberg Hermann nem különbözött; élni akart és boldogulni, átszelve mindenféle határokat. „Quanto costa questo filo?” Grünberg Hermann ezt az egy, olasz mondatot […]
Continue Reading
Fontos helytörténeti forrás lehet. Két évvel ezelőtt egy elveszettnek hitt zsidó temető nyomaira bukkantak Kiskundorozsmán. Ez a helytörténeti kutatások egyik fontos tárgya lehet. A feltárt temetőrészlet az egyik utolsó kézzelfogható nyoma a szinte nyomtalanul elveszett kiskundorozsmai zsidó közösségnek, mivel a dorozsmai zsidóságról kevés dokumentum maradt fenn, a feltárt temetőrészlet olyan információkat őrizhet, amelyek a hiányos […]
Continue ReadingLevelek a megsemmisítő táborokból, sárga csillagok és Gestapo-kartotékok: a náci terror személyes emléktárgyainak kereskedelmét a jövőben betilthatják Németországban, miután egy erről szóló törvénytervezetet dolgoztak ki Észak-Rajna-Vesztfália tartomány képviselői. A Bundesrat, vagyis a német parlamentáris rendszerben a tartományok képviselőtestülete, ami gyakorlatilag a felsőház, a minap elfogadott egy törvényjavaslatot a nemzeti szocialista uralom áldozatainak személyes dokumentumaival és […]
Continue Reading
Avagy: Budapestről Dublinba – egy kívülálló nyomában az Ulysses lapjain. Kevés regény mondhatja el magáról, hogy saját ünnepnapja van. James Joyce Ulyssese ezek közé tartozik. Az Ulysses a 20. századi irodalom egyik legismertebb és legtöbbet vitatott regénye. James Joyce monumentális műve mindössze egyetlen nap, 1904. június 16. történéseit követi nyomon Dublinban, mégis generációk óta a […]
Continue Reading
Kemény György nemzetközi sikereket elért innovatív, kísérletező művész, aki a gulyáskommunizmus idején lendületesen importálta a nyugati hangulatot kelet-európai környezetbe. A Városháza Új Galériája boltíves termeiben légies kiállítás őriz valamit a hajdani plakátok borította utcaképből. Kemény György grafikus és plakátművész monumentális GYURIII! c. életmű-kiállításán plakátokon, festményeken, rajzokon, digitális munkákon keresztül formálhatunk képet a forradalmi alkotó ábrázolástól […]
Continue ReadingKissPál Szabolcs–Prokob Boróka: Látod? hangséta az egykori pesti gettóban. Az emlékezet fenntartásának egyik, de nem biztos, hogy a leghatékonyabb módja a hagyományos emlékmű állítás. Mára, amikor az emlékezetkutatás önálló diszciplína lett, amikor a hősi, az örökkévalóságnak szánt, ám a valóságban mulandó, a figyelemből gyorsan kihulló emlékművek körüli kétségek nyilvánvalóvá váltak, az emlékmű műfajának is meg […]
Continue Reading
Miután átolvastam Peterecz Zoltán angol nyelvű tanulmányát, amelyikben az 1930-as évek magyar zsidó emigrációját elemzi, úgy gondoltam, hogy az szélesebb körű figyelmet érdemel. A Szombat olvasóit az különösen érdekelheti. Peterecz egyébként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanít és, habár én nem vagyok történész, úgy vélem, hogy megállapításai figyelemreméltóak. Különösen azok, amelyek az egykori budapesti nagykövet, […]
Continue Reading
Operaházi emlékek – Karczag Márton. -Kérem, röviden mutassa be önmagát. Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel érettségi után. Már másnap az Operaház színpadán álltam statisztaként. Csodálatos, felhőtlen és ösztönös tanulással teli évek következtek itt. Azóta is […]
Continue Reading
A beatnemzedék egyik legfontosabb poétája New Jerseyben született. Apja Louis Ginsberg költő, anyja Oroszországból kivándorolt zsidó volt – idézte pályáját mult-kor.hu. Több egyetemre járt, de egyet sem bejezett be. Beutazta a fél világot, járt a Távol-Keleten, Mexikóban, Afrikában. Az ötvenes évek elején jelentkező beatnemzedék egyik legfontosabb műve, az Üvöltés 1957-ben látott napvilágot, s ma már […]
Continue ReadingAz Európai Zsidó Temetők Védelméért (ESJF) nonprofit társaság várja múzeumi szakemberek, a helytörténet és kulturális örökségvédelem iránt érdeklődők és oktatók jelentkezését a zsidó temetők megőrzéséről szóló országos szemináriumra. Az eseményre 2026. július 21–22-én kerül sor Budapesten. A rendezvény témái a következők lesznek: Bevezetés a zsidó vallásba, történelembe, hagyományokba és a zsidóság mindennapi életébe Ismerkedés a […]
Continue Reading
Kedd délelőtt hosszú, méltósággal viselt betegsége után elhunyt a debreceni kulturális és művészeti élet ismert személyisége. Láng Eszter Korondon született 1948 januárjában, és Csíkszeredában élt 15 éves koráig, három miskolci gimnáziumi év után következett az Alföld, Debrecen, a bölcsészkar – s meg is telepedett a cívisvárosban. Képzőművészeti pályájára nagy hatással volt férje, Torok Sándor festőművész (1936-2006), […]
Continue ReadingSzázkét évvel ezelőtt, 1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka (1883-1924), aki regényeiben és novelláiban különösen átütő erővel ábrázolta az elidegenedést, a modern világ emberének szorongását és kiszolgáltatottságát, miközben prózájának mélyéről újra és újra felsejlik a zsidó történelem több évszázados egzisztenciális bizonytalansága is. Kafka szülei az asszimilálódó közép-európai zsidó polgársághoz tartoztak, az író kamasz és […]
Continue Reading90 éves korában elhunyt Kardos Péter főrabbi, a zuglói zsinagógakörzet rabbija és kántora, az Új Élet főszerkesztője. Temetése június 2-án, kedden 11 órakor lesz a Kozma utcai zsidó temetőben, búcsúztatja dr. Frölich Róbert országos főrabbi és dr. Verő Tamás főrabbi, közreműködik dr. Nógrádi Gergely főkántor. Kardos Péter 1936. május 11-én született Budapesten. Gyermekkorát a magyar […]
Continue Reading
Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban születni és élni akkoriban különlegességnek számított. A 160-170 ezer lakosú Csernovic, mint a költőnő Emlékek egy városról című […]
Continue Reading
A zsidó demográfia nagymestere, Sergio DellaPergola megjelentette újabb tanulmányát, melynek címe: „The Jewish People in 2126”. A szerző már a bevezetőben hangsúlyozza: ilyen hosszú távú előrejelzés szükségszerűen bizonytalan, hiszen a történelem tele van előre nem látható fordulatokkal. Ki sejthette volna 1897-ben a holokausztot, 1945-ben Izrael létrejöttét vagy 2022-ben az október 7-i támadást? A tanulmány ezért […]
Continue ReadingA jeruzsálemi Jad Vasém, a világ legfontosabb holokauszt-emlékezeti és kutatóintézménye először hoz létre Izraelen kívüli állandó oktatási központot – mégpedig Münchenben. Mindez azt jelzi, hogy az intézmény az eddiginél közvetlenebb szerepet kíván vállalni az európai holokausztoktatásban. A tervezett intézmény nem klasszikus múzeumként, hanem modern oktatási és képzési központként működne. A céljai közül az új oktatási […]
Continue Reading
Olyan állambiztonsági dokumentumot tekinthetnek meg az olvasók, amelyben arról olvashatnak, hogy az 1970-es évek közepén az egyik bécsi ortodox imaházban amerikai vallásos zsidók arról beszéltek, hogy beutaznának Magyarországra, zarándokútra. De nem csak a nagy rabbik sírjait keresnék fel, hanem tájékozódnának olyan zsidók iránt, akik politikai vagy gazdasági bűncselekményeket követtek el és komoly összegekkel kiszabadítanák őket. […]
Continue ReadingSavuot környékén Biró Tamás már több alkalommal is írt a Tóra és a rabbinikus irodalom alapfogalmairól. Ezúttal a midrás szó különböző jelentéseit magyarázza el. Aki rabbi tanításait hallotta, olvasta, bizonyosan találkozott már azzal a fordulattal, hogy „a Midrás azt írja, hogy…” (rosszabb esetben így, nagybetűvel), mintha létezne egy mű, amelynek ez lenne a címe. Valójában […]
Continue Reading
A napló érdekes, sőt, érdes műfaj, néha többet láttat az íróból, mint amit látni szeretnénk. A Repedt kályhámon macska ül (Az 1986-os év) c. megrendelt próbanapló érzékeny kordokumentum. A kissé regényes, fésületlen memoárban kulturális, közéleti és zilált magánéleti történések, válságok fonódnak össze. Furcsa, izgalmas időutazás részesei lehetünk, mindez visszatekintés, szellemidézés. Spiró György 1986-os naplója személyes […]
Continue ReadingLassan másfél évtizede az országos és helyi sajtó segítségével igyekszem olyan embereket megszólítani, akiknek a magántulajdonában kiadatlan naplók vannak. Az újságcikkekhez mellékelt felhívások segítségével több idős ember megkeresett a kamaszkorában vezetett naplójával. Egyik „hirdetésemre” egy budapesti idős hölgy is jelentkezett, akit a későbbiekben Molnár Juditnak nevezek. Először a már elhunyt nővére – Molnár Margit –, […]
Continue Reading