-
Elhunyt Erdélyi Anni
Anna Schmidt néven Csernovicban (Cernăuți, ma Csernyivci, Ukrajna) született 1931-ben, németül beszélő zsidó családban. Gyermekkorának városa soknyelvű, sokkultúrájú közeg volt, amelynek emlékét egész életében őrizte. 1941-ben családjával együtt Transznisztriába deportálták. A következő éveket szüleivel együtt rendkívüli nélkülözésben, éhezés, betegségek és állandó bizonytalanság közepette élte túl. Saját üldöztetéséről később hosszú ideig alig beszélt. Férjével, a marosvásárhelyi…
-
Kő a szíven, bepakolt bőrönd – Egy transzgenerációs holokausztkutatás tanulságai
Mit örökölnek a holokauszt túlélőinek gyermekei és unokái – és hogyan alakítja ez az örökség azt, ahogyan önmagukat és a jelen társadalmi világát értelmezik? Egy 95 mélyinterjúra épülő kutatás a transzgenerációs trauma, a zsidó identitás és a történeti emlékezet összefüggéseit vizsgálta. A „kő a szíven” és a „bepakolt bőrönd” két interjúalany metaforája: az örökölt tapasztalat…
-
Kitépett gyökerek: kiállítás a bécsi zsidók száműzetéséről
Rajzok, egy kézzel írott receptfüzet vagy egy családi fotó a bizonytalanba indulás előtti estéről. A Bécsi Zsidó Múzeum szeptember 30-án nyílt kamarakiállítása, a Hazátlanul. Bécsi zsidók a száműzetésben (Heimatlos. Wiener Juden im Exil) nem csak dokumentumok, hanem személyes emléktárgyak segítségével is igyekszik bemutatni, hogy az 1938-ban történt Anschluss után, amikor az osztrák főváros a zsidók…
-
A Kner nyomda neve összefonódott a magyar szellemi élet számos nagy alakjával
Történész-levéltáros, nyugdíjas megyei levéltár-igazgató. Megkapta a Prima-díjat, 2024-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. A nyomdaalapító Kner Izidor 1932-ben kiadott „Félévszázad mesgyéjén” című memoárját még egyetemistaként olvasta. A Békés Megyei Levéltárban került eléje a Kner-nyomda több mint 20 méternyi iratanyaga. Kner Imre Szabó Lőrinccel folytatott két évtizedes levelezése az irodalom világába vezette. Meséli, hogy a…
-
A zsidógyűlölet jó lelkiismerete
Van valami már-már megható abban, milyen sokféle világnézet hívei gondolják úgy, hogy Izrael eltűnésével jobb hely lenne a világ. Nacionalisták, forradalmi antiimperialisták és iszlamista teokraták szinte mindent megvethetnek egymásban, abban mégis egyetértenek, hogy a zsidó önállóság tűrhetetlen. Ez az összhang alaposabb magyarázatot érdemel annál a hízelgő feltételezésnél, hogy valamennyi tábor egymástól függetlenül jutott el e…
-
Molnár Ferenc, a haditudósító
Részlet a szerző A monoklis magyar zsidó című könyvéből. Nem tudtam kivonni magam a közhangulat alól: a háború nemes és nagy próbatételnek tűnt, ami megtisztítja a világot a szennytől és a mocsoktól. A katonáknál jobban érdekeltek az emberek, akik egyenruhában is ugyanazok maradnak, amikor szembenéznek a halállal. Ezért lett belőlem 1914 novemberétől kiküldött harctéri tudósító,…
-
Babij Jar – Nevek a feledés ellen
Nem történészként írok. Azért írok, mert emlékezni szeretnék. Leírom a gondolataimat és az érzéseimet abban a reményben, hogy eljutok azokhoz, akik készek szembenézni a múlttal. Hogy ami megtörtént, ne váljon távolivá, elvonttá vagy feledésbe merülővé. A kiindulópont egy kitűző volt, amelyet az Ancre Somme Association Charity készített, és az Empire Poppy Store forgalmazott a Babij…
-
Hogyan lett a Hamász a Nyugat liblingje?
2009 februárjában írtam egy esszét az UCLA-n (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) rendezett szimpóziumról, amely a Hamász akadémiai körökbe való beszivárgásának kezdetét jelezte. Leírtam azt a félelemkultúrát is, amely eluralkodott sok kollégámon, akik úgy érezték, nem biztonságos bevallaniuk, hogy támogatják Izraelt. Tizenkét évvel később – az Izrael és Gáza közötti legutóbbi konfliktus*, valamint az egyetemi kampuszainkon…
-
Sorsok Háza helyett
Kaleidoszkóp Tér – melyben a világhírű magyar–zsidó teljesítményekkel ismerkedhet meg a látogató. Szerzőnk elképzelése szerint a Sorsok háza egészen új funkciót kapna: a magyar zsidó kulturális és tudományos eredményeket, alkotókat bemutató intézmény lenne, a művészetek és tudomány háza, hazai és nemzetközi idegenforgalmi célpont, állandó és időszakos kiállításokkal, korszerű, digitális, interaktív bemutató technikákkal. „Storytelling” erővel, „Aha”-élménnyel,…
-
Schmidt Mária elvesztette a fonalat. A történettudomány már régen elvesztette Schmidt Máriát
Schmidt Mária ezúttal valóban elvesztette a fonalat. Csakhogy jóval korábban, mint gondolja. Ott, ahol a történeti megismerést összetévesztette az emlékezetpolitikai hadviseléssel, a múzeumot a politikai önigazolás színpadával, a kurátori szabadságot pedig a szakmai ellenőrizhetetlenség kiváltságával. Írása nem egy történész érvelése. Egy kultúrpolitikai hatalmasság indulatos önvédelme, amely közben – talán észrevétlenül – elárulja saját múzeumának egész…
-
Intőbeszéd a sófárfúvás előtt
Grünwald Manó rabbi הרב מנחם גרינוואלד זצוק״ל – Menáchem Grünwald (1843 – 1929) A Soproni Autonóm Ortodox Izraelita hitközség hajdani főrabbija Cece községében született 1843 körül. Tanulmányait gyermekkorában Günz Mózes cecei rabbinál kezdte, majd Székesfehérváron dr. Guggenheimer József és Kiskunhalason Szoffer rabbiknál folytatta. Az 1860-as évek elején a pozsonyi jesivában tanult, ahol Keszav Szófer tanítványa…
-
Anyai ágon görög-katolikus papok a felmenőim, apai ágon több ismert rabbi található
Művészettörténész, kritikus, újságíró, egyetemi oktató, újságalapító, a 10 millió fa mozgalom megalapítója és még sok minden más, akit szenvedélyesen érdekel a közélet, a közös életünk. Bojár Iván Andrással beszélgetek. Hirdeti egy előadását, áll a képen, mögötte a felirat: Zöld balek? Tényleg így érzi? Néha igen. Bár nyilván sok sikerélményem van és ez egy sarkos kijelentés,…
-
A tóraolvasó pulpitustól a világ színpadára
Interjú Netanel Hershtik New York-i kántorral A budapesti Kempinski szálló halljába beszéltük meg az interjút szeptember 2-ára, a Dohány utcai Zsinagógában tartott esti koncert napján. Óriási energia áradt belőle, ahogy az interjúra Netanel Hershtik, a 48 éves világhírű kántor megérkezett. „Welcome to Budapest!” – üdvözöltem Netanelt, a Hershtik kántor-dinasztia legfiatalabb tagját. Nyomban hozzátéve: „Engedje meg,…
-
„galíciaiak lettünk mi magyar zsidók mindannyian”
Konrád Miklós történész óriási lélegzetű jól strukturált monográfiája a galíciai bevándorlás mítoszáról összetett, többirányú, árnyalt vizsgálatokra épülő alapos kutatómunka. De mégis, mi fán terem a „galíciáner”? Finoman fogalmazva sem volt dicsérő kifejezés. Sőt, ő volt az örök bűnbak, egy démon, egy fantom, akinek a saját hangját alig halljuk ebben a különös történetben. Az előítélettől csak…
-
Szabó István filmjei: Arcok, álarcok, döntések
Susan Rubin Suleiman: Szabó István filmjei: Arcok, álarcok, döntések című könyve Vándor Judit fordításában, Horváth Csaba szerkesztésében októberben jelenik meg magyarul, és a rendező filmjeiből készült retrospektív filmvetítés, valamint könyvbemutató kíséri a megjelenését. A szerző a kiadó Gyomai Kner Nyomda és Láng-Téka Kft engedélyével rendelkezésünkre bocsátotta a könyv bevezetőjét, ezt olvashatják az alábbiakban. Október 16-án este…
-
Padláson talált Biblia és imakönyvek
Borbély László 55 éves, Tamásiban élő építési vállalkozó – munkatársunk, Sós Csaba útján – az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek. Nem olyan régen padlástakarítás közben találtam egy régi bőröndöt. Nagy meglepetésemre a bőröndből 15 héber nyelvű imakönyv és biblia került elő. Pár darabban névbeírásokat, családra utaló pecsétet is találtam. Ezek minimum 75 éve ott lehettek. Megpróbáltam…
-
A multikulturalizmus a második világháborúig jellemző volt Bukovinára – Interjú Ossi Horovitz kolozsvári Talmud Tóra oktatóval
Szilágyi-Gál Mihály (ELTE, docens) interjúja Ossi Horovitz kolozsvári Talmud Tóra oktatóval és kémia-fizika professzorral. Ossi Horovitz: 1945. augusztus 20-án született Csernivciban. 1978-tól vegyész-fizikusként tanított és kutatott a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, ahonnan 2010-ben vonult nyugdíjba és lett Emeritus professzor. Angliában, Németországban és Görögországban volt vendégprofesszor. Számos külföldi szaktanulmány szerzője a kvantum- és számítógépes kémia és a…
-
Elhunyt Nádas Péter író
2026. augusztus 26-án reggel 8 órakor gombosszegi otthonában meghalt Nádas Péter, jelentették be a hírt az író közösségi oldalán szerdán. A Kossuth- és József Attila-díjas Nádas 83 éves volt. A bejegyzésben azt írták, a hírt a család kérésére tették közzé, de egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Nádas Péter Budapesten született 1942-ben. Felmenői közül egyik apai dédapja Mezei Mór volt,…
-
Száz éve született Kroó György (1926–1997)
Száz évvel ezelőtt, 1926. augusztus 26-án született Kroó György Széchenyi-díjas zenetörténész, kritikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Apai ágon híres magyar haszid családok leszármazottja volt; nagyapja, a Munkácson született Kroó Juda kereskedő a Hartstein Rózával való házasságkötése után Sátoraljaújhelyen telepedett le. Egyik távolabbi rokona, Hartstein Lajos az ortodox Központi Iroda főtitkára volt. Az anyai…
-
Budapest végnapjai – Kémek, nácik, embermentők és ellenállók, 1940–1945
A kötetet, amelyből részletet közlünk az alábbiakban, Bus András fordította, és a Helikon Kiadónál jelent meg. Lichtenstein Róbert mélyen aludt, amikor elkezdődött az üvöltözés. A tizenhárom éves fiú cserkésztáborban volt a barátaival vidéken – noha a 311. Vörösmarty Cserkészcsapatot a zsidótörvények miatt kizárták a Magyar Cserkészszövetségből, a tagok továbbra is minden héten találkoztak Budán, a…
Új írások
