-
A globális antiszemitizmus nyomán a zsidókat ma már a világon sehol nem látják szívesen
Eva Illouz francia-izraeli szociológus, az antiszemitizmus elleni küzdelem ismert alakja a Le Monde-ban írt cikket, melynek végkicsengése az, hogy a globálissá vált antiszemitizmus következtében a zsidókat ma már a földön sehol sem látják szívesen. Az írás a Tribune Juive zsidó folyóirat honlapján is megjelent[1]. Ez szolgált a magyar fordítás alapjául. A Sydney-i Bondi Beach-en elkövetett…
-
Palesztinpártiság: a negyedik ábrahámi vallás
A nyugati irányú tömeges migráció politikai bosszúja „Lesz-e újabb holokauszt?” – valójában ez a kérdés húzódik meg azok mögött az aggodalmak mögött, amelyek az antiszemitizmus terjedésének egyre-másra napvilágot látó statisztikái és mutatói nyomán vetődnek fel a nyugati társadalmak zsidó és nem zsidó polgáraiban. Azonban erre a kérdésre sem a felmérések, sem a statisztikák nem adhatják…
-
A győri zsidóság kutatója
Interjú Csendes Tündével „Nomen est omen” – szól a latin mondás. Ez különösen igaz Dr. Csendes Tünde helytörténészre: a hihetetlen energiával megáldott, nagy tudású történelem-angol szakos középiskolai tanár, aki a London School of Economics and Political Science nemzetközi kapcsolatok szakán is szerzett diplomát, csakugyan halkszavú és szerény. Mintegy két évtizede kutatja a győri zsidóság történetét.…
-
Hatvanöt éve épült fel a berlini fal – de mi történt a berlini zsidókkal?
1961. augusztus 13-án a berlini fal kettészelte a várost, és ezzel együtt családokat, közösségeket, életeket szakított szét. A megosztottság azonban a berlini zsidóságot már korábban elérte: a háború utáni évek politikai konfliktusai nyomán a zsidó közösség keleti és nyugati része különvált. A fal megépítése ezt a már létező törést tette fizikailag is szinte átjárhatatlanná. Hatvanöt…
-
Egy 1948-ban lelőtt holokauszt-túlélő holttestének azonosítása
Az 1930-ban, Romániában született Slomó Chajimsohn a háború után édesanyjával, Itával és feleségével, Perlával együtt az alijázás mellett döntött. Azonban a brit hatóságok elfogták a hajót, melyen utazott, és az utasokat a ciprusi Karaolosz táborába internálták. Slomó a táborban csatlakozott egy, a Haganá védnöksége alatt működő illegális szervezethez. Katonai kiképzésben részesült, hogy később az izraeli…
-
A náci üldözés iratainak legnagyobb archívuma
Interjú Végső István történésszel egy kevéssé ismert gyűjteményről. – Bő egy éve beszélgettünk a szombat oldalán Gettóélet’44 – a magyarországi vidéki gettósítás története című könyvéről. Olvasom, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) delegációjának tagjaként tanulmányúton járt Bad Arolsenben. Hol van ez a város és miért látogattak oda? Ez egy középkori gyökerű, szép…
-
Niall Ferguson: A történészek tehetetlenek, amikor a mesterséges intelligencia hájpol Hitler mellett
Az Amerikában dolgozó világhírű skót tudós felteszi a kezét, mert úgy látja: hiába írt több könyvet is a holokausztról, a tények immár semmit sem számítanak, amikor a másik oldalon szélsőjobbos véleményvezérek, algoritmusok és botok (A bot: önvezérlő számítógépes program, amely gyakran valódi felhasználónk álcázza magát – a szerk.) jóvoltából az antiszemitizmus bekerül a politika fő…
-
Egy német barokk kisváros hatalmas archívuma
Előadás az Arolsen Archives gyűjteményéről Végső István Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) levéltáros, történész a XIX. Történettudományi Találkozó a Vásárhelyi Történelmi Kör szervezésében adott elő július végén a hódmezővásárhelyi Mátyás Utcai Olvasókör épületében. A kutató az Erasmus+ program keretében a MNL OL delegációja tagjaként szakmai látogatáson volt Németországban, az Arolsen Archives – International Center on…
-
Máramarosi származású holokauszt-túlélő 100. születésnapja Brooklynban
Századik születésnapja alkalmából köszöntötték és ünnepelték a petrovabisztrai születésű és Máramarosszigeten nevelkedett David Einhorn holokauszt-túlélőt, az auschwitzi koncentrációs tábor egykori foglyát. A Boro Park-i Tizenegyedik sugárúton megtartott ünnepségen sorstársak, rabbik, közösségi vezetők, politikusok, családtagok és barátok köszöntötték. Az ünnepi beszédekben hitét és kitartását méltatták, és kiemelték a Máramarostól Auschwitzon át a családi és közösségi élet…
-
Egy legendás zsidó lapalapító és tánckritikus: Nathan Wolf (1872-1942)
A De Kunst című holland hetilap 1926. november 6-i számában egy rövid áttekintés olvasható a lap alapítójaként és főszerkesztőjeként hírnevet szerzett Nathan (Nardus, Henri) Wolf (1872-1942) 25 éves újságírói pályafutásáról.[1] Mint ahogy Frederik van Monsjou cikkéből is kiderül, a fiatalember eredetileg állatorvosnak készült, de érdeklődése csakhamar az újságírás felé terelődött. Tudjuk, hogy Nathan Wolf már…
-
Egy izraeli tanulmány szerint a holokauszt-túlélők gyermekeit nagyobb valószínűséggel éri el a skizofrénia
Ismert tény, hogy sok holokauszt-túlélő felnőtt gyermeke traumát szenved el amiatt, hogy hallott azok szörnyű élményeiről, vagy éppen azért, mert a szülők nem hajlandók megosztani ezeket a történeteket. A Jerusalem Post által ismertetett új izraeli kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a holokausztot gyermekkorukban átélt túlélők gyermekeinél bizonyos esetekben nagyobb a skizofrénia kialakulásának kockázata. A…
-
„Izrael elszigetelése történelmi léptékű erkölcsi kudarc”
„Sötét korszak ez a zsidók számára világszerte” – vélekedik Bernard-Henri Lévy francia filozófus. – „Büszkének, erősnek és bölcsnek kell maradnunk.” A francia filozófus, Bernard-Henri Lévy éles szavakkal bírálta a nyugati államok közösségét, amiért szerinte a Hamász 2023. október 7-i mészárlása után diplomáciailag magára hagyták Izraelt. A nyugati szolidaritás elmaradása úgy fog bevonulni a történelembe, mint…
-
Az elemzésekkel mi is gyógyító, terápiás utazáson veszünk részt
Vajda Júlia több mint harminc éve kötelezte el magát a narratív interjú módszerével. A zsidó fiatalokkal készített interjúkat feldolgozó első kötete Kovács Éva szociológussal 2002-ben jelent meg Mutatkozások címmel. A háború utáni magyar zsidóság, a kissé mesterségesen generációkra osztott poszt-holokauszt polgárok körét az elmúlt tíz évben kitágította azokra, akik a sajnálatos eseményeknél így, vagy úgy, szemlélődve,…
-
A magyar holokauszt korai emlékezete
Bódi Lóránt társadalomtörténész Sebre tett kézzel című kötete a kortárs európai holokausztkutatás trendjeit követve, korábban kevéssé használt forrásokon és különleges témákon keresztül tárgyalja a magyar holokauszt korai emlékezetét. A kötet nem annyira a vészkorszak egy epizódját boncolgatja, mint inkább „mélyfúrásokon” keresztül világítja meg a korabeli társadalom különböző csoportjainak attitűdjét, ideértve magukat az üldözötteket is természetesen.…
-
Az Argentin Labdarúgó Szövetség emblémáját egy zsidó focista tervezte
Amióta csak létezik foci, az argentin válogatott mindig nemzeti színű égkék-fehér, függőleges csíkos trikóban futott ki a pályára. De csak 50 éve látható a mellső részén egy tartózkodó, mégis büszke jelkép, az Argentin Labdarúgó Szövetség címere. Kereken 5 évtizeddel ezelőtt egy fiatal argentin focirajongó azon bosszankodott nemzetközi labdarúgó-mérkőzések tv-közvetítéseit követve, hogy kedvenc csapatát könnyen összetéveszthették…
-
„Nem kell egynek lennünk”
Az idei könyvhéten jelent meg Zoltán Gábor Nyilaskeltető című kötete, amelyben a 2000 és 2025 között megjelent esszéiből, előadásaiból, recenzióiból válogatott. A történeti kutatások, irodalomtörténeti esszék, filmrecenziók, műelemzések sokféleségét egyetlen ív köti össze: az emlékezetpolitika. A szerzővel beszélgettünk. A kötet kicsit több mint a feléig a 2016-ban publikált Orgia című regényben fölvetett, és azóta több…
-
Haym Salomon – az amerikai Függetlenségi Háború zsidó finanszírozója
250. születésnapját ünnepli az Amerikai Egyesült Államok. 1776. július 4-én fogadta el a Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot (Declaration of Independence) Philadelphiában. 13 észak-amerikai gyarmat kiáltotta ki függetlenségét a Brit Birodalomtól. Ez az Amerikai Egyesült Államok megszületését jelentette. A jórészt Thomas Jefferson által megszövegezett nyilatkozat fektette le a modern demokrácia alapjait, kinyilvánítva, hogy minden ember…
-
Három magyar zsidó építész Fiumében és Budapesten
Fiume (a mai Rijeka) magyar fennhatóságának korszakában (1779–1918) a város zsidó közössége dinamikusan növekedett, és a Monarchia szerte elismert magyar építészek, illetve a helyi magyar-zsidó polgárok mély nyomot hagytak a város arculatán. Bár a legsúlyosabb veszteségek a második világháború alatt érték a hitközséget, a magyar zsidó építészeti és kulturális örökség ma is a város történetének…
-
Emlékmentés – magyar zsidók Fiume társadalmában
„Tengerhez magyar, el a tengerhez! Nekünk Fiuméhoz vasút kell!!” Kossuth Lajos 1846-ban a Hetilap (ez volt az újság címe) hasábjain hívott fel, hogy Magyarország építsen ki közvetlen kereskedelmi utat a tengerhez. Dr. Fried Ilona ELTE professor emerita. Kutatási területe főként a 19–21. századi olasz irodalom, kultúrtörténet és színháztudomány. Tudományos testületi tagságai Budapesttől Rómáig, Párizstól Kanadáig…
-
Bonyhádi zsidó napok
A Mazsihisz és a Max Nordau Magyar-Izraeli Baráti Társaság Bonyhád Június 26.-27.-én megrendezte III. Zsidó Gasztronómiai találkozóját. A kétnapos rendezvény programjai összesen több, mint száz résztvevővel zajlottak le. Izrael Állam Nagykövetsége hivatalos levélben köszöntötte az eseményt. A rendezvényen beszédet mondott Hetesi Beáta rendező, a Max Nordau Társaság helyi elnöke-országos elnökségi tagja, Filóné Ferenc Ibolya polgármester,…
Új írások
