A Szombat zsidó politikai, kulturális és tudományos folyóirat online változata
Avagy: Budapestről Dublinba – egy kívülálló nyomában az Ulysses lapjain. Kevés regény mondhatja el magáról, hogy saját ünnepnapja van. James Joyce Ulyssese ezek közé tartozik. Az Ulysses a 20. századi irodalom egyik legismertebb és legtöbbet vitatott regénye. James Joyce monumentális műve mindössze egyetlen nap, 1904. június 16. történéseit követi nyomon Dublinban, mégis generációk óta a […]
Continue Reading
Kemény György nemzetközi sikereket elért innovatív, kísérletező művész, aki a gulyáskommunizmus idején lendületesen importálta a nyugati hangulatot kelet-európai környezetbe. A Városháza Új Galériája boltíves termeiben légies kiállítás őriz valamit a hajdani plakátok borította utcaképből. Kemény György grafikus és plakátművész monumentális GYURIII! c. életmű-kiállításán plakátokon, festményeken, rajzokon, digitális munkákon keresztül formálhatunk képet a forradalmi alkotó ábrázolástól […]
Continue ReadingKissPál Szabolcs–Prokob Boróka: Látod? hangséta az egykori pesti gettóban. Az emlékezet fenntartásának egyik, de nem biztos, hogy a leghatékonyabb módja a hagyományos emlékmű állítás. Mára, amikor az emlékezetkutatás önálló diszciplína lett, amikor a hősi, az örökkévalóságnak szánt, ám a valóságban mulandó, a figyelemből gyorsan kihulló emlékművek körüli kétségek nyilvánvalóvá váltak, az emlékmű műfajának is meg […]
Continue Reading
Operaházi emlékek – Karczag Márton. -Kérem, röviden mutassa be önmagát. Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel érettségi után. Már másnap az Operaház színpadán álltam statisztaként. Csodálatos, felhőtlen és ösztönös tanulással teli évek következtek itt. Azóta is […]
Continue ReadingA Theater Company Jerusalem (קבוצת התיאטרון הירושלמי) megalakulása (1982) nem egy történet kezdete, inkább egy történet lehetséges vége. Ez a történet a korosodó Midrás-irodalom és a hamiskás mosolyú Színház egymásra találásáról szól. Eleinte a két a fél óvatos távolságtartással pillantgatott egymásra. A Midrás nem tartotta kellően komolynak a Színházat ahhoz, hogy bármilyen kapcsolatot kezdeményezzen vele, […]
Continue ReadingAbony város önkormányzata átveszi a hosszú ideje elhanyagolt neoklasszicista zsinagógaépület vagyonkezelői jogát. Az 1825-ben épült zsinagógát Landherr András tervezte. Nyugati homlokzatát a monumentális háromszögletű oromzat alatt álló négyoszlopos korinthoszi portikusz teszi hangsúlyossá. Bár az épület hosszú ideje romos állapotú, a belső fal- és mennyezetdíszítések néhány nyoma még ma is látható. Az önkormányzat kulturális térként szeretné […]
Continue ReadingReménytelenségében reményt adó könyvet tart kezében az olvasó. A művész szürrealista egzisztencializmusa át-meg átszövi az elbeszéléskötetet, reflexió ez a mindannyiunkat körülvevő, ordító, belső magányra, amely kapaszkodna valaki másba, de nem tud. Mindannyian kapaszkodni próbálunk, belénk is kapaszkodnának, de csak a saját terhünket bírjuk hordozni, amely néha annyira nehéz, hogy szívesen megválnánk tőle, de nem lehet, […]
Continue Reading
A világ legismertebb mustrái a Velencei Biennále filmes és képzőművészeti szekciói. A képzőművészeti (és az építészeti) biennálék két nagy helyszíne, a lagúnák mentén sok kisebb tárlat és a mesebeli város együtt évente 6-7 hónapon át tízmilliós léptékű turizmust vonz. Főattrakciók a régi Arsenale oszlopcsarnoka és a Giardini nemzeti pavilonjai. Utóbbi park várostörténeti előzménye az egykor […]
Continue Reading
A beatnemzedék egyik legfontosabb poétája New Jerseyben született. Apja Louis Ginsberg költő, anyja Oroszországból kivándorolt zsidó volt – idézte pályáját mult-kor.hu. Több egyetemre járt, de egyet sem bejezett be. Beutazta a fél világot, járt a Távol-Keleten, Mexikóban, Afrikában. Az ötvenes évek elején jelentkező beatnemzedék egyik legfontosabb műve, az Üvöltés 1957-ben látott napvilágot, s ma már […]
Continue Reading
Kedd délelőtt hosszú, méltósággal viselt betegsége után elhunyt a debreceni kulturális és művészeti élet ismert személyisége. Láng Eszter Korondon született 1948 januárjában, és Csíkszeredában élt 15 éves koráig, három miskolci gimnáziumi év után következett az Alföld, Debrecen, a bölcsészkar – s meg is telepedett a cívisvárosban. Képzőművészeti pályájára nagy hatással volt férje, Torok Sándor festőművész (1936-2006), […]
Continue ReadingSzázkét évvel ezelőtt, 1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka (1883-1924), aki regényeiben és novelláiban különösen átütő erővel ábrázolta az elidegenedést, a modern világ emberének szorongását és kiszolgáltatottságát, miközben prózájának mélyéről újra és újra felsejlik a zsidó történelem több évszázados egzisztenciális bizonytalansága is. Kafka szülei az asszimilálódó közép-európai zsidó polgársághoz tartoztak, az író kamasz és […]
Continue ReadingRose Ausländer életútjának, pályaművének jobb megértéséhez, érdemes az önmagában is regényszerű, újrakezdésekkel, visszatérésekkel gazdagon tarkított biográfia részleteit alaposabban megismerni. A költőnő, akinek élete az örök úton levésről szól, először 1920-ban hagyta el szeretett és soha nem feledett szülőföldjét, Bukovinát, szűkebben véve annak központját, Csernovicot. Tette ezt nem önszántából, hanem mint élete során annyiszor: politikai, illetve […]
Continue Reading
Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban születni és élni akkoriban különlegességnek számított. A 160-170 ezer lakosú Csernovic, mint a költőnő Emlékek egy városról című […]
Continue Reading
Aczél Frida versei SZOMBAT, 2024. DECEMBER Öregség Régen folyó voltam. Szerettem az utakat, a haladást, a találkozásokat, a hullámok változásait. Most tó vagyok. Megnyugtat a felszín látszólagos rezzenéstelensége, a kiszámíthatóság. A találkozások, mintha követ hajítanának vízbe, gyötrelmes kivárni, míg elcsitul a nyugtalanító gyűrüzés. Szerettem folyó lenni. Most tó vagyok. Klíma Elbizonytalanítjuk […]
Continue ReadingKollektív traumafeldolgozás és a kortárs művészet Natalia Romik Búvóhelyek. A túlélés építészete (Hideouts. The Architecture of Survival) című projektje a holokauszt alatt kialakított rejtekhelyek történetét és kortárs művészeti hatásait vizsgálja alkotásokon és egy igen összetett kutatáson keresztül. Romik még októberben járt Budapesten, ahol az Off-biennálé meghívására adott elő a projektjéről. Eredetileg szerepelt volna a biennálé programjában is, ám […]
Continue Reading
A napló érdekes, sőt, érdes műfaj, néha többet láttat az íróból, mint amit látni szeretnénk. A Repedt kályhámon macska ül (Az 1986-os év) c. megrendelt próbanapló érzékeny kordokumentum. A kissé regényes, fésületlen memoárban kulturális, közéleti és zilált magánéleti történések, válságok fonódnak össze. Furcsa, izgalmas időutazás részesei lehetünk, mindez visszatekintés, szellemidézés. Spiró György 1986-os naplója személyes […]
Continue ReadingGyermekkorában Goethe zsidó iskolákat látogatott Frankfurtban, sőt egy körülmetélésen és egy zsidó esküvőn is részt vett. Dan Slobin írása a New York-i Forward című lapban jelent meg[1], melynek elődje a jiddis פֿאָרווערטס volt. Johann Wolfgang von Goethe-t általában az európai kultúra egyik óriásaként tartják számon: költőként, drámaíróként, tudósként és a felvilágosodás univerzális zsenijeként. A Faust című drámája egy olyan jelenettel kezdődik, amely […]
Continue ReadingIzrael 2026-ban ismét teljes értékű nemzeti pavilonnal van jelen a Biennálén, miután 2024-ben az izraeli művész, Ruth Patir saját döntése alapján zárva tartotta a pavilont a túszalku és tűzszünet érdekében tett gesztusként. A mostani visszatérés eleve feszült politikai légkörben történt. Az idei Biennálé egyik legnagyobb botránya éppen Izrael és Oroszország részvétele lett. Több mint 200 […]
Continue Reading
2026 május 9-én, szombaton a 125 éves Fészek Művészklub tiszteletére kerül bemutatásra Török Ferenc legújabb kísérleti dokumentumfilmje, a Fészek Klub, méghozzá ott, ahol a történet maga is életre kel: a legendás klub falai között. Az este nem csupán egy premier lesz, sokkal inkább egy közös ünnep. Egy alkalom arra, hogy betekintsünk egy ikonikus hely múltjába és jelenébe, miközben […]
Continue Reading
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai hátterétől, körülményeitől és a közvetítő intézmények szerepfelfogásától. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) mint a magyar képzőművészet […]
Continue Reading