
Avagy: Budapestről Dublinba – egy kívülálló nyomában az Ulysses lapjain. Kevés regény mondhatja el magáról, hogy saját ünnepnapja van. James Joyce Ulyssese ezek közé tartozik. Az Ulysses a 20. századi irodalom egyik legismertebb és legtöbbet vitatott regénye. James Joyce monumentális műve mindössze egyetlen nap, 1904. június 16. történéseit követi nyomon Dublinban, mégis generációk óta a…
Reménytelenségében reményt adó könyvet tart kezében az olvasó. A művész szürrealista egzisztencializmusa át-meg átszövi az elbeszéléskötetet, reflexió ez a mindannyiunkat körülvevő, ordító, belső magányra, amely kapaszkodna valaki másba, de nem tud. Mindannyian kapaszkodni próbálunk, belénk is kapaszkodnának, de csak a saját terhünket bírjuk hordozni, amely néha annyira nehéz, hogy szívesen megválnánk tőle, de nem lehet,…
Százkét évvel ezelőtt, 1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka (1883-1924), aki regényeiben és novelláiban különösen átütő erővel ábrázolta az elidegenedést, a modern világ emberének szorongását és kiszolgáltatottságát, miközben prózájának mélyéről újra és újra felsejlik a zsidó történelem több évszázados egzisztenciális bizonytalansága is. Kafka szülei az asszimilálódó közép-európai zsidó polgársághoz tartoztak, az író kamasz és…
Rose Ausländer életútjának, pályaművének jobb megértéséhez, érdemes az önmagában is regényszerű, újrakezdésekkel, visszatérésekkel gazdagon tarkított biográfia részleteit alaposabban megismerni. A költőnő, akinek élete az örök úton levésről szól, először 1920-ban hagyta el szeretett és soha nem feledett szülőföldjét, Bukovinát, szűkebben véve annak központját, Csernovicot. Tette ezt nem önszántából, hanem mint élete során annyiszor: politikai, illetve…

Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban születni és élni akkoriban különlegességnek számított. A 160-170 ezer lakosú Csernovic, mint a költőnő Emlékek egy városról című…

Aczél Frida versei SZOMBAT, 2024. DECEMBER Öregség Régen folyó voltam. Szerettem az utakat, a haladást, a találkozásokat, a hullámok változásait. Most tó vagyok. Megnyugtat a felszín látszólagos rezzenéstelensége, a kiszámíthatóság. A találkozások, mintha követ hajítanának vízbe, gyötrelmes kivárni, míg elcsitul a nyugtalanító gyűrüzés. Szerettem folyó lenni. Most tó vagyok. Klíma Elbizonytalanítjuk…
Gyermekkorában Goethe zsidó iskolákat látogatott Frankfurtban, sőt egy körülmetélésen és egy zsidó esküvőn is részt vett. Dan Slobin írása a New York-i Forward című lapban jelent meg[1], melynek elődje a jiddis פֿאָרווערטס volt. Johann Wolfgang von Goethe-t általában az európai kultúra egyik óriásaként tartják számon: költőként, drámaíróként, tudósként és a felvilágosodás univerzális zsenijeként. A Faust című drámája egy olyan jelenettel kezdődik, amely…
Érdekes, az ösvény egészen világosan áll előttem, meg az a harsogó zöld környezet és a fák az út mellett, ahogyan kísértek bennünket. 10-12 évesek lehettünk talán, 1956-ot írtunk, vagy 57-et, de mondom, semmire nem emlékszem, csak arra a jelenetre, arra a találkozásra ott a fullasztó forróságban a csapás mentén. Emlékszem arra is, hogy valami osztálykirándulás volt,…

Miről meséljen egy – öndefiníciója szerint – sima zsidó a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a hajdani pesti gettó szívében a hallgatósága előtt? (A meghívás 2025 Pészach kezdetére szólt, szimbolikusan.) Mi az, amit itt el lehet elmondani, és mit tartana meg inkább magának? Vámos Miklós Kerülő című könyvében a zsidó identitáshoz való bonyolult viszonyát boncolgatja, és…
Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak…

Török András művelődéstörténész a Facebook-oldalán írta ma reggel: „A család kérésére szomorúan tudatom, hogy Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője 2026 március 29-én, 79 éves korában elhunyt.” Talán kevesen tudják, hogy az ELTE angol…

A kérdés a régi: mennyire zsidós a főszerepelő, Willy Loman alakja? A New York-i Broadway felújítja Arthur Miller Az ügynök halála című darabját, a bemutató április 9-én lesz a Winter Garden Színházban. Willy Lomant, az egyszerre amerikai és zsidó kisembert, akinek a figuráját Miller egyik nagybátyja ihlette, Nathan Lane játssza. A színdarab 1949-es premierjének 50.…

Részlet a szerző megjelenés előtt álló új regényéből. Ennek a könyvnek a tárgya nem a zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az magyar történelem”. Ember Mária: Hajtűkanyar, 1974 Ki lehet biztos abban, hogy az angliai York város püspökének, a keresztény időszámítás szerint az úr 1185. esztendőjének március 11. napján messzire hangzó kiáltása:…

Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak…

Scheer Róbert végre az anyanyelvén írhat: önéletrajzi ihletésű Tel-Aviv macskája című regénye látszólag egy édesbús misztikus krimi, melyben legalább annyi a megfejtésre váró talány, titkos jelentés, mint a jelenés. Tel-Aviv Dizengoff utcájában, egy elvarázsolt könyvesbolt nyomasztó hangulatú klausztrofóbiás terében – ahová alig esik be egy-egy vevő – zajlik a cselekmény, vagy inkább egy különös, töredezett,…
A kifelé befelé figyelő lírai én szilánkos jelene, és a múlt terebélyes, plasztikus képei váltakoznak a regényben; érzékeny, pókháló finomságú mondatok csillannak a halál sötétségében, és a röhögős, keménykedő szleng a gyerekkor lefoghatatlan eufóriájában, a múlt eleven jelenné lesz, a jelen néha széthull darabokra. Leszíjazva fekszik a regény haldokló főhőse a vijjogó, száguldó mentőben, és…

Hans-Henning Paetzke sokoldalú kulturális személyiség. Magyar, német és bizonyos mértékben a lengyel szellemi élet résztvevője, színes alakja. Lengyelországi zsidó ősei Németországba jutva asszimilálódtak, ő 1943-ban született Lipcsében. Szülővárosának kulturális és irodalmi légköre mindig sokat jelent számára, bár a bombázások szörnyű emléket hagynak gyermeki lelkében, és hozzátartozik a városhoz megjegyzése: „Zsidó nagyanyám itt ölte vízbe magát”.…

Ripp Zoltán történész nem megyek haza című könyve hátborzongató lélektani regény a közelmúltról, sőt, a nemzedékeken át visszhangzó múlhatatlan múltról; hiszen a történet történelmi események mentén (vészkorszak, 56, rendszerváltás) formálódik, és anyátlan generációk feldolgozhatatlan traumáit vetíti elénk. A tulajdonképpeni cselekmény a 2008-as romák elleni merényletek idejébe repít vissza. Főszereplő-narrátora, Dani, egy 18 éves, nemzeti rockbandában…

Tehila Hakimi izraeli költő rövid portréja. Tehila Hakimi (1982-) izraeli költőnőt nehéz beskatulyázni. Költő és gépészmérnök, prózaíró és vállalati dolgozó. A cégek szürke épületeit látva megkérdőjelez mindent, mégis újjáépíti magát a nőiségtől idegen terekben, furcsa pozitivitást sugározva. Egy modern feminista hang, aki egy legtöbbünk által ismert, de mégis megbúvó világot jelenít meg költészetében. A teljesség…
Késői emlékfeldolgozás/1935-1945 Kornyadozik a buzogányvirág az ablakpárkányon, öntözni kéne, hetek óta nem volt eső itt Haifán. A gondozónőm ma is tesz-vesz körülöttem, aranyos teremtés, halkan kérdem: – Milyen lesz ma az időjárkálás, kedves? Lesz eső? – Ő felém fordul: – Hogy Klári néni micsoda szavakat talál ki! Időjárkálás! – Nevet. Elmerengek ezen. Ezt a szót…