A Szombat zsidó politikai, kulturális és tudományos folyóirat online változata
Avagy: Budapestről Dublinba – egy kívülálló nyomában az Ulysses lapjain. Kevés regény mondhatja el magáról, hogy saját ünnepnapja van. James Joyce Ulyssese ezek közé tartozik. Az Ulysses a 20. századi irodalom egyik legismertebb és legtöbbet vitatott regénye. James Joyce monumentális műve mindössze egyetlen nap, 1904. június 16. történéseit követi nyomon Dublinban, mégis generációk óta a […]
Continue ReadingReménytelenségében reményt adó könyvet tart kezében az olvasó. A művész szürrealista egzisztencializmusa át-meg átszövi az elbeszéléskötetet, reflexió ez a mindannyiunkat körülvevő, ordító, belső magányra, amely kapaszkodna valaki másba, de nem tud. Mindannyian kapaszkodni próbálunk, belénk is kapaszkodnának, de csak a saját terhünket bírjuk hordozni, amely néha annyira nehéz, hogy szívesen megválnánk tőle, de nem lehet, […]
Continue ReadingSzázkét évvel ezelőtt, 1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka (1883-1924), aki regényeiben és novelláiban különösen átütő erővel ábrázolta az elidegenedést, a modern világ emberének szorongását és kiszolgáltatottságát, miközben prózájának mélyéről újra és újra felsejlik a zsidó történelem több évszázados egzisztenciális bizonytalansága is. Kafka szülei az asszimilálódó közép-európai zsidó polgársághoz tartoztak, az író kamasz és […]
Continue ReadingRose Ausländer életútjának, pályaművének jobb megértéséhez, érdemes az önmagában is regényszerű, újrakezdésekkel, visszatérésekkel gazdagon tarkított biográfia részleteit alaposabban megismerni. A költőnő, akinek élete az örök úton levésről szól, először 1920-ban hagyta el szeretett és soha nem feledett szülőföldjét, Bukovinát, szűkebben véve annak központját, Csernovicot. Tette ezt nem önszántából, hanem mint élete során annyiszor: politikai, illetve […]
Continue Reading
Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban születni és élni akkoriban különlegességnek számított. A 160-170 ezer lakosú Csernovic, mint a költőnő Emlékek egy városról című […]
Continue Reading
Aczél Frida versei SZOMBAT, 2024. DECEMBER Öregség Régen folyó voltam. Szerettem az utakat, a haladást, a találkozásokat, a hullámok változásait. Most tó vagyok. Megnyugtat a felszín látszólagos rezzenéstelensége, a kiszámíthatóság. A találkozások, mintha követ hajítanának vízbe, gyötrelmes kivárni, míg elcsitul a nyugtalanító gyűrüzés. Szerettem folyó lenni. Most tó vagyok. Klíma Elbizonytalanítjuk […]
Continue ReadingGyermekkorában Goethe zsidó iskolákat látogatott Frankfurtban, sőt egy körülmetélésen és egy zsidó esküvőn is részt vett. Dan Slobin írása a New York-i Forward című lapban jelent meg[1], melynek elődje a jiddis פֿאָרווערטס volt. Johann Wolfgang von Goethe-t általában az európai kultúra egyik óriásaként tartják számon: költőként, drámaíróként, tudósként és a felvilágosodás univerzális zsenijeként. A Faust című drámája egy olyan jelenettel kezdődik, amely […]
Continue ReadingÉrdekes, az ösvény egészen világosan áll előttem, meg az a harsogó zöld környezet és a fák az út mellett, ahogyan kísértek bennünket. 10-12 évesek lehettünk talán, 1956-ot írtunk, vagy 57-et, de mondom, semmire nem emlékszem, csak arra a jelenetre, arra a találkozásra ott a fullasztó forróságban a csapás mentén. Emlékszem arra is, hogy valami osztálykirándulás volt, […]
Continue Reading
Miről meséljen egy – öndefiníciója szerint – sima zsidó a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a hajdani pesti gettó szívében a hallgatósága előtt? (A meghívás 2025 Pészach kezdetére szólt, szimbolikusan.) Mi az, amit itt el lehet elmondani, és mit tartana meg inkább magának? Vámos Miklós Kerülő című könyvében a zsidó identitáshoz való bonyolult viszonyát boncolgatja, és […]
Continue ReadingAz 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak […]
Continue Reading
Török András művelődéstörténész a Facebook-oldalán írta ma reggel: „A család kérésére szomorúan tudatom, hogy Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője 2026 március 29-én, 79 éves korában elhunyt.” Talán kevesen tudják, hogy az ELTE angol […]
Continue Reading
A kérdés a régi: mennyire zsidós a főszerepelő, Willy Loman alakja? A New York-i Broadway felújítja Arthur Miller Az ügynök halála című darabját, a bemutató április 9-én lesz a Winter Garden Színházban. Willy Lomant, az egyszerre amerikai és zsidó kisembert, akinek a figuráját Miller egyik nagybátyja ihlette, Nathan Lane játssza. A színdarab 1949-es premierjének 50. […]
Continue Reading
Részlet a szerző megjelenés előtt álló új regényéből. Ennek a könyvnek a tárgya nem a zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az magyar történelem”. Ember Mária: Hajtűkanyar, 1974 Ki lehet biztos abban, hogy az angliai York város püspökének, a keresztény időszámítás szerint az úr 1185. esztendőjének március 11. napján messzire hangzó kiáltása: […]
Continue Reading
Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak […]
Continue Reading
Scheer Róbert végre az anyanyelvén írhat: önéletrajzi ihletésű Tel-Aviv macskája című regénye látszólag egy édesbús misztikus krimi, melyben legalább annyi a megfejtésre váró talány, titkos jelentés, mint a jelenés. Tel-Aviv Dizengoff utcájában, egy elvarázsolt könyvesbolt nyomasztó hangulatú klausztrofóbiás terében – ahová alig esik be egy-egy vevő – zajlik a cselekmény, vagy inkább egy különös, töredezett, […]
Continue ReadingA kifelé befelé figyelő lírai én szilánkos jelene, és a múlt terebélyes, plasztikus képei váltakoznak a regényben; érzékeny, pókháló finomságú mondatok csillannak a halál sötétségében, és a röhögős, keménykedő szleng a gyerekkor lefoghatatlan eufóriájában, a múlt eleven jelenné lesz, a jelen néha széthull darabokra. Leszíjazva fekszik a regény haldokló főhőse a vijjogó, száguldó mentőben, és […]
Continue Reading
Hans-Henning Paetzke sokoldalú kulturális személyiség. Magyar, német és bizonyos mértékben a lengyel szellemi élet résztvevője, színes alakja. Lengyelországi zsidó ősei Németországba jutva asszimilálódtak, ő 1943-ban született Lipcsében. Szülővárosának kulturális és irodalmi légköre mindig sokat jelent számára, bár a bombázások szörnyű emléket hagynak gyermeki lelkében, és hozzátartozik a városhoz megjegyzése: „Zsidó nagyanyám itt ölte vízbe magát”. […]
Continue Reading
Ripp Zoltán történész nem megyek haza című könyve hátborzongató lélektani regény a közelmúltról, sőt, a nemzedékeken át visszhangzó múlhatatlan múltról; hiszen a történet történelmi események mentén (vészkorszak, 56, rendszerváltás) formálódik, és anyátlan generációk feldolgozhatatlan traumáit vetíti elénk. A tulajdonképpeni cselekmény a 2008-as romák elleni merényletek idejébe repít vissza. Főszereplő-narrátora, Dani, egy 18 éves, nemzeti rockbandában […]
Continue Reading
Tehila Hakimi izraeli költő rövid portréja. Tehila Hakimi (1982-) izraeli költőnőt nehéz beskatulyázni. Költő és gépészmérnök, prózaíró és vállalati dolgozó. A cégek szürke épületeit látva megkérdőjelez mindent, mégis újjáépíti magát a nőiségtől idegen terekben, furcsa pozitivitást sugározva. Egy modern feminista hang, aki egy legtöbbünk által ismert, de mégis megbúvó világot jelenít meg költészetében. A teljesség […]
Continue ReadingKésői emlékfeldolgozás/1935-1945 Kornyadozik a buzogányvirág az ablakpárkányon, öntözni kéne, hetek óta nem volt eső itt Haifán. A gondozónőm ma is tesz-vesz körülöttem, aranyos teremtés, halkan kérdem: – Milyen lesz ma az időjárkálás, kedves? Lesz eső? – Ő felém fordul: – Hogy Klári néni micsoda szavakat talál ki! Időjárkálás! – Nevet. Elmerengek ezen. Ezt a szót […]
Continue Reading