-
Molnár Ferenc, a haditudósító
Részlet a szerző A monoklis magyar zsidó című könyvéből. Nem tudtam kivonni magam a közhangulat alól: a háború nemes és nagy próbatételnek tűnt, ami megtisztítja a világot a szennytől és a mocsoktól. A katonáknál jobban érdekeltek az emberek, akik egyenruhában is ugyanazok maradnak, amikor szembenéznek a halállal. Ezért lett belőlem 1914 novemberétől kiküldött harctéri tudósító,…
-
Kvintett az idők végezetéig
Részlet Rubin Eszter új regényéből. Szerémi Béla előre főzte meg a tojásokat, két naponta négy darabot, egy erre a célra bejáratott kislábosban, mivel az ebédhez mindig kettőt fogyasztott, se többet, se kevesebbet. Délután négykor szokta elkölteni héjában sült krumpliból és főtt tojásból álló késői ebédjét. Minden áldott nap ugyanezt ette, persze nem azt mondom, hogy…
-
Egy Spiró-olvasó feljegyzéseiből
1991 A kortárs magyar irodalomra alig marad idő. Pár hét az érettségiig, már mindenki arra figyel. A magyartanár azért leadja Ottlikot meg az Iskola a határont, nem titkolja, mekkora kedvence ez a regény. Géza nem olvasta el. Nemhogy a tartalmáról nincs fogalma, a szereplőket sem vágja, hiába kap mentőkérdéseket. Tőlem balra, egy paddal előrébb áll,…
-
A világ centruma, a Pozsonyi út
Nádas Péter leírásai Újlipótvárosról Deczki Sarolta – nyomtatott lapunk 2022 októberi számában megjelent – tanulmányát a napokban elhunyt íróra emlékezve közöljük. Újlipótváros nemcsak külön városrész, hanem sajátos kulturális tér, mikrovilág Budapesten belül. Eredetileg sok szállal kötődött Lipótvároshoz, melynek „folytatásaként” épült be az egykori Lipót körúton túli terület, de idővel levált róla, és sajátos…
-
Papa pipával
Forgách András Papám című regénye szeptemberben jelenik meg a Jelenkor Kiadónál. Részletet közlünk a regényből. A papám szájában lógó pipa inkább csak dísz volt, és szimbólum, nem holmi életre szóló szenvedély; sem azelőtt, sem azután nem tűnik föl egyetlen róla készült fényképen sem, kivéve, amikor a magát minden helyzetben föltaláló, pár év múlva bestiálisan meggyilkolt…
-
Ember, hatalom, történelem
Spiró György regényei Az ebben az évben 80. születésnapját ünneplő Spiró György évtizedek óta fontos alakja a magyar kortárs irodalomnak, miközben nem tartozik egyetlen csoporthoz, trendhez sem, s teljesen szuverén életművet mondhat a magáénak. Emellett mintha két különálló szerzői személyisége lenne. Van egyfelől a drámaíró Spiró György: kultikus darabja a Csirkefej, de egyéb színpadi művei…
-
„Nem tűrik, hogy elvegyék tőlük a diszkrimináció szabadságát”
A PEN America elnökének lemondása az irodalomban kialakult legújabb cionistaellenes hadjárat kezdetét jelzi. Dinaw Mengestu kilépett a szólásszabadságért küzdő szervezetből egy cikk miatt, amely rávilágított az október 7-ét követő, zsidó és izraeli írókkal szembeni előítéletekre, és ellenezte a kulturális bojkottokat. NEW YORK — A múlt héten a szólásszabadságért küzdő PEN America szervezet közzétett egy cikket,…
-
„Nem kell egynek lennünk”
Az idei könyvhéten jelent meg Zoltán Gábor Nyilaskeltető című kötete, amelyben a 2000 és 2025 között megjelent esszéiből, előadásaiból, recenzióiból válogatott. A történeti kutatások, irodalomtörténeti esszék, filmrecenziók, műelemzések sokféleségét egyetlen ív köti össze: az emlékezetpolitika. A szerzővel beszélgettünk. A kötet kicsit több mint a feléig a 2016-ban publikált Orgia című regényben fölvetett, és azóta több…
-
Töredékek 1970-2026
Nógrádi Gábor versei IMRE Az anyám találkozott Mengelével. Ismerte őt szinte személyesen. Úgy, mint én téged. S most az egész világ róla beszél. Igen, a Mengeléről. Anyámmal ők nézték egymást gyakorta. (1976) TÖREDÉKEK Azt hiszem, ti vagyok. De akkor kik vagytok ti? Én? Igen, én. Engem álmodtatok. Értelmetlen morogni. Akkor minek…
-
Június 16, Bloomsday – amikor egy város egy zsidó hőst ünnepel
Avagy: Budapestről Dublinba – egy kívülálló nyomában az Ulysses lapjain. Kevés regény mondhatja el magáról, hogy saját ünnepnapja van. James Joyce Ulyssese ezek közé tartozik. Az Ulysses a 20. századi irodalom egyik legismertebb és legtöbbet vitatott regénye. James Joyce monumentális műve mindössze egyetlen nap, 1904. június 16. történéseit követi nyomon Dublinban, mégis generációk óta a…
-
A beteljesületlen szenvedés regénye
Reménytelenségében reményt adó könyvet tart kezében az olvasó. A művész szürrealista egzisztencializmusa át-meg átszövi az elbeszéléskötetet, reflexió ez a mindannyiunkat körülvevő, ordító, belső magányra, amely kapaszkodna valaki másba, de nem tud. Mindannyian kapaszkodni próbálunk, belénk is kapaszkodnának, de csak a saját terhünket bírjuk hordozni, amely néha annyira nehéz, hogy szívesen megválnánk tőle, de nem lehet,…
-
Kafka és a zsidó léttapasztalat
Százkét évvel ezelőtt, 1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka (1883-1924), aki regényeiben és novelláiban különösen átütő erővel ábrázolta az elidegenedést, a modern világ emberének szorongását és kiszolgáltatottságát, miközben prózájának mélyéről újra és újra felsejlik a zsidó történelem több évszázados egzisztenciális bizonytalansága is. Kafka szülei az asszimilálódó közép-európai zsidó polgársághoz tartoztak, az író kamasz és…
-
Rose Ausländer – Bukovinától Düsseldorfig II.
Rose Ausländer életútjának, pályaművének jobb megértéséhez, érdemes az önmagában is regényszerű, újrakezdésekkel, visszatérésekkel gazdagon tarkított biográfia részleteit alaposabban megismerni. A költőnő, akinek élete az örök úton levésről szól, először 1920-ban hagyta el szeretett és soha nem feledett szülőföldjét, Bukovinát, szűkebben véve annak központját, Csernovicot. Tette ezt nem önszántából, hanem mint élete során annyiszor: politikai, illetve…
-
Rose Ausländer – Bukovinától Düsseldorfig I.
Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban születni és élni akkoriban különlegességnek számított. A 160-170 ezer lakosú Csernovic, mint a költőnő Emlékek egy városról című…
-
„Régen folyó voltam”
Aczél Frida versei SZOMBAT, 2024. DECEMBER Öregség Régen folyó voltam. Szerettem az utakat, a haladást, a találkozásokat, a hullámok változásait. Most tó vagyok. Megnyugtat a felszín látszólagos rezzenéstelensége, a kiszámíthatóság. A találkozások, mintha követ hajítanának vízbe, gyötrelmes kivárni, míg elcsitul a nyugtalanító gyűrüzés. Szerettem folyó lenni. Most tó vagyok. Klíma Elbizonytalanítjuk…
-
Goethe érdeklődése a jiddis iránt
Gyermekkorában Goethe zsidó iskolákat látogatott Frankfurtban, sőt egy körülmetélésen és egy zsidó esküvőn is részt vett. Dan Slobin írása a New York-i Forward című lapban jelent meg[1], melynek elődje a jiddis פֿאָרווערטס volt. Johann Wolfgang von Goethe-t általában az európai kultúra egyik óriásaként tartják számon: költőként, drámaíróként, tudósként és a felvilágosodás univerzális zsenijeként. A Faust című drámája egy olyan jelenettel kezdődik, amely…
-
Találkozásom Jézussal
Érdekes, az ösvény egészen világosan áll előttem, meg az a harsogó zöld környezet és a fák az út mellett, ahogyan kísértek bennünket. 10-12 évesek lehettünk talán, 1956-ot írtunk, vagy 57-et, de mondom, semmire nem emlékszem, csak arra a jelenetre, arra a találkozásra ott a fullasztó forróságban a csapás mentén. Emlékszem arra is, hogy valami osztálykirándulás volt,…
-
A zsidó identitás ötven árnyalata
Miről meséljen egy – öndefiníciója szerint – sima zsidó a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a hajdani pesti gettó szívében a hallgatósága előtt? (A meghívás 2025 Pészach kezdetére szólt, szimbolikusan.) Mi az, amit itt el lehet elmondani, és mit tartana meg inkább magának? Vámos Miklós Kerülő című könyvében a zsidó identitáshoz való bonyolult viszonyát boncolgatja, és…
-
1986. június 12.
Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak…
-
Elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, aki jiddist is tanított
Török András művelődéstörténész a Facebook-oldalán írta ma reggel: „A család kérésére szomorúan tudatom, hogy Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője 2026 március 29-én, 79 éves korában elhunyt.” Talán kevesen tudják, hogy az ELTE angol…
Új írások
