-
A rámpától Herzlijáig
Versek a rámpától Herzlijáig. KOROMSZÍN ÚTON májusi napfény kátrányszag: ez a rámpa ide érkezel virágos mezőn lépkedsz hamucsendben koromszín úton hűlő árnyékban egy gyári márkajelzés még olvasható KÉMLELŐABLAK acélon koromszín ragyogás mívesen kivésett betűk egyenként is gót csodák jelzik a mindennapok sorát a kémlelőablak lemezén mondják el hűlt…
-
Proust-lapidárium
Roland Barthes a hetvenes évek végén „Amikor összeáll” című magyarul is olvasható rövid esszéjében keresi a választ a francia irodalomtörténet „megfejthetetlen talányára” (Nagyvilág, 1979. április, Villó Ildikó fordítása). A Mitológiák szerzője két – egymástól élesen elváló – korszakot különböztet meg Proust életében: az 1909 előttit meg az 1909 utánit. Az író 1909-ig, „nemigen volt képes…
-
Kísérlet egy új szövetségre – Identitás és hagyomány kérdései Pap Károly műveiben
Pap Károly műveinek egyik legfontosabb vonása a zsidó tradíció újraértelmezése, amely tematikusan és metaszinten is megfigyelhető. Részlet az íróról szóló új monográfiából, Murzsa Tímea munkájából. Az önazonos zsidó identitás kialakításának problémája az Azarel/Jordán-novellákban és az Azarel című regényben az egyén szemszögéből jelenik meg (lásd ennek kapcsán A zsidó önazonosság kérdései fejezetet). Az írások főszereplője a…
-
„A totalitarizmus veszélyeiről” – Agnieszka Holland filmje Kafkáról a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon
Agnieszka Holland lengyel rendező a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Franz Kafka íróról szóló új életrajzi filmjéről, a Franzról beszélt, és elmondta, hogy a film megpróbálja feltárni a regényíró „lényegét”, és olyan témákat dolgoz fel, amelyek ma is aktuálisak, köztük Kafka gondolatait a totalitarizmus veszélyeiről. A filmrendező bemutatta a német színész, Idan Weiss főszereplésével készülő…
-
Festőnapló változó tájakról és a belső időről
Uri Asaf magyar-izraeli képzőművész sugárzóan sokoldalú: egyszerre festő, költő, műfordító (civilben vegyészmérnök), és néha zenél is. Az Amíg árnyékot vetek című 2003 és 2013 között írt naplójegyzetei nem szokványos napló, hiszen „Nincs történet. Csak képek és mozdulatok vannak, állóképek és mozgóképek.” A 2004 óta újra Magyarországon élő művész a Budapest és Jeruzsálem közötti tengelyen repdes.…
-
Orgonapont
Mamut megharagudott rám, nekem esett, és ütött, ahol ért, de én nem éreztem semmit, nem éreztem a testem súlyát se, könnyű voltam és védtelen, és nem fájtak az ütések, a rúgások, mintha egy sötét és egy világos felhő dulakodott volna az égen, halálfélelmet éreztem, mintha testvér támadott volna testvérre, hirtelen lángolt föl a harag, évtizedeken…
-
„Életmű-kötetnek tekintem, lezárásnak”
Hogyan került Jászai Mari a szegedi főrabbi, Löw Immánuel üvegházába? Ki volt a tudós botanikus Löw barátja? Sőt, egy átírt családtörténet hogyan olvadt fel a teljes fikcióban? Kárpáti Péter drámaíró és rendező Térkép a túlvilágról című kötetéről és azonos című színdarabjáról beszélgettünk. Hogyan lett az önéletrajzi esszéregényéből személyes színház? Mikor érlelődött a cseppet sem szabályos…
-
Hetvenegy farkas
„A nagy sikerű Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének, Breier Ádámnak első regényében az apaság előtt álló főszereplő egy lelki utazásra indul, mely során nemcsak saját bűneivel, lelki farkasaival kell szembenéznie, de érzelmi, vallási, családi identitását is újra kell festenie. A filmre kívánkozó dialógusok, remek karakterábrázolások és az olvasmányos szöveg magával ragadja az olvasót, és a…
-
Amíg árnyékot vetek
„1942. június 26-án, a Földközi tenger keleti partján, Haifa városában születtem” – írja új könyvének, költői naplójának előszavában Uri Asaf. „Ebben az évben zajlott az el-alameini ütközet, amely angol győzelemmel zárult: a britek legyőzték a német hadakat, és Rommel visszatakarodott Németországba. Ötéves koromban, 1947-ben, Budapestre kerültem, mivel szüleim úgy döntöttek, hogy visszatérnek szülőföldjükre, néhány életben…
-
Eugène Ionesco – abszurd dráma, abszurd élet zsidó gyökerekkel
Ionesco híres színdarabja, az Orrszarvú még soha nem volt ilyen népszerű, mint manapság. Igencsak időszerű az, ahogyan a francia kisváros elfogadja a fasizmust – a színdarab rezonál a mai társadalom félelmeire. A drámaíró élete is a figyelem középpontjába került, főleg az, hogy vélelmezhető zsidó gyökerei ellenére közeli barátai voltak a román fasizmust, a Vasgárdát is…
-
Lebilincselő karakterekkel tarkított beszámoló a háború végnapjairól Budapesten
Adam LeBorral, a sokoldalú külföldi tudósítóval, íróval, kutatóval, brit lapok stílustanácsadójával R. Hahn Veronika beszélgetett. Nemrégiben jelent meg Nagy-Britanniában Adam LeBor The Last Days of Budapest. Spies. Nazis, Rescuers and Resistance, 1940-1945, (Budapest végnapjai. Kémek, nácik, embermentők és az ellenállás, 1940-1945) című vaskos kötete a Head of Zeus kiadó gondozásában. Az angol nyelven 500 oldalas,…
-
A sangháji nagynéni
A sangháji főkonzul fogadásán, a Marriott különtermében odalépett hozzám egy európai asszony. Aznap délelőtt érkeztem Pekingből, ahol kulturális tanácsosként dolgoztam, így az én dolgom volt, hogy részt vegyek a Sorstalanság című film ottani bemutatóján. Nagyon sokan voltak a vetítésen, háromezer néző lényegében pisszenés nélkül függött a filmen, utána mentünk át a Marriottba. – Margó néni…
-
Pokoltó
Az 1977-es bukaresti földrengés kaotikus napjaiban Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, míg egy váratlan levél arra nem készteti, hogy visszatérjen a közös múltjukat meghatározó Pokoltóhoz. Tizenöt éves, amikor 1940 nyarán, néhány nappal a magyarok erdélyi bevonulása előtt édesanyja a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. Danilovicsné, a kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként használja a lányt, aki egyre…
-
Pótlás, három évvel később
2022 tavaszán felkérést kaptam, hogy írjak kritikát két frissen megjelent regényről. A regényeket a Magvető adta ki, egyidőben, azonos formátumban és hasonló borítóval. Egy kortárs palesztin írónő és egy kortárs izraeli író művét terelte párhuzamos pályára a kiadó. Postafordultával válaszoltam a baráti felkérésre: megírtam, hogy nem tudok eleget a Közel-Keletről, és emiatt hosszú ideje tartózkodom…
-
Cipők Pécsett és a Duna-parton
Vámos Miklós 75 éves. Talán nem szerencsés egy születésnap kapcsán ilyesmivel kezdeni, bizonyos dolgok könyörtelensége okán mégis föl kell idéznünk, hogy néhány évvel ezelőtt az egyik nagy könyvkereskedelmi cég plakátján ismeretlen elkövetők Dávid-csillagokat rajzoltak Koncz Zsuzsa és Vámos Miklós arcára. „Ismeretlen elkövetők” – fogalmaztam az előbb bűnügyi tudósítások nyelvén, holott ez jócskán túlmutat a bűncselekményeknél,…
-
„Városszerelmes” versgyűjtemény
Egy kis „hazatérés” Szögedébe…. Fél évszázad múltán gondolom így, hiszen ez a „városszerelmes” versgyűjtemény a hetvenes évek szegedi egyetemét járó és a Tiszatáj havilapban sűrűn publikáló Petrőczi Éva műveit tartalmazza. Az előszót jegyző rajongó pedig éppen 50 éve volt kénytelen légzőszervi okokból elhagyni „szerette város”-át, amelynek története, élete és szépsége iránti lokálpatrióta érzései csak gyarapodtak az évek…
-
Oswieczim – könnyű eljutni, gyakran járnak a vonatok
Korábbi nevén Auschwitz, német kereskedők így ejtették, így ragadt rajta, jelentéktelen kis település Krakkótól nem messze, aztán csak a háború után lengyelesítették vissza. Ezen a napon, 1945. január 27-én szabadult Odze Klári, a nagynénikém is. A múlt és a jelen. Számunkra lényegében az új időszámítás kezdete. Auschwitz után, ezt mondják, már semmi sem olyan, mint…
-
Wass Albert gyermekrajz verseny és társaik
Wass Albert bonyhádi kultuszáról Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban. „Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, ellenségkereső, egyértelműen antiszemita utalásokkal átszőtt beszédet tartott egy antiszemita író, Wass Albert bonyhádi szobránál” – áll a cikkben. Magyarország első köztéri Wass…
-
A pótgazda
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha éppen róla fogok majd olyan történetet olvasni, amelybe belesajdul a szív. A tanárnőről, aki nem volt sem a gyerekek, sem a tanári kar kedvence, s a szülein kívül talán senkié sem. Szinte mindenkihez volt egy találó, rossz szava, amit nyersen osztogatott, ha mégis beszédbe elegyedett valakivel. Ezért aztán, aki…
-
Időutazás – Budapesttől Qumránig
Állok az iskolánk folyosóján, az osztálytermünk ajtaja előtt, kezemben egy rajztábla. Másodikosok, 15-16 évesek vagyunk, ebben az évben még van rajzóránk. A rajztáblákat az osztály melletti szekrény fiókjában tartjuk, ne kelljen minden rajzóra után hazavinnünk. Mindenkinek ott a neve valahol a rajztáblája egyik szegletében, de nem nagyon keresgéljük a sajátunkat rajzóra előtt. Kivesszük az első…
Új írások
