-
Eugène Ionesco – abszurd dráma, abszurd élet zsidó gyökerekkel
Ionesco híres színdarabja, az Orrszarvú még soha nem volt ilyen népszerű, mint manapság. Igencsak időszerű az, ahogyan a francia kisváros elfogadja a fasizmust – a színdarab rezonál a mai társadalom félelmeire. A drámaíró élete is a figyelem középpontjába került, főleg az, hogy vélelmezhető zsidó gyökerei ellenére közeli barátai voltak a román fasizmust, a Vasgárdát is…
-
Lebilincselő karakterekkel tarkított beszámoló a háború végnapjairól Budapesten
Adam LeBorral, a sokoldalú külföldi tudósítóval, íróval, kutatóval, brit lapok stílustanácsadójával R. Hahn Veronika beszélgetett. Nemrégiben jelent meg Nagy-Britanniában Adam LeBor The Last Days of Budapest. Spies. Nazis, Rescuers and Resistance, 1940-1945, (Budapest végnapjai. Kémek, nácik, embermentők és az ellenállás, 1940-1945) című vaskos kötete a Head of Zeus kiadó gondozásában. Az angol nyelven 500 oldalas,…
-
A sangháji nagynéni
A sangháji főkonzul fogadásán, a Marriott különtermében odalépett hozzám egy európai asszony. Aznap délelőtt érkeztem Pekingből, ahol kulturális tanácsosként dolgoztam, így az én dolgom volt, hogy részt vegyek a Sorstalanság című film ottani bemutatóján. Nagyon sokan voltak a vetítésen, háromezer néző lényegében pisszenés nélkül függött a filmen, utána mentünk át a Marriottba. – Margó néni…
-
Pokoltó
Az 1977-es bukaresti földrengés kaotikus napjaiban Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, míg egy váratlan levél arra nem készteti, hogy visszatérjen a közös múltjukat meghatározó Pokoltóhoz. Tizenöt éves, amikor 1940 nyarán, néhány nappal a magyarok erdélyi bevonulása előtt édesanyja a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. Danilovicsné, a kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként használja a lányt, aki egyre…
-
Pótlás, három évvel később
2022 tavaszán felkérést kaptam, hogy írjak kritikát két frissen megjelent regényről. A regényeket a Magvető adta ki, egyidőben, azonos formátumban és hasonló borítóval. Egy kortárs palesztin írónő és egy kortárs izraeli író művét terelte párhuzamos pályára a kiadó. Postafordultával válaszoltam a baráti felkérésre: megírtam, hogy nem tudok eleget a Közel-Keletről, és emiatt hosszú ideje tartózkodom…
-
Cipők Pécsett és a Duna-parton
Vámos Miklós 75 éves. Talán nem szerencsés egy születésnap kapcsán ilyesmivel kezdeni, bizonyos dolgok könyörtelensége okán mégis föl kell idéznünk, hogy néhány évvel ezelőtt az egyik nagy könyvkereskedelmi cég plakátján ismeretlen elkövetők Dávid-csillagokat rajzoltak Koncz Zsuzsa és Vámos Miklós arcára. „Ismeretlen elkövetők” – fogalmaztam az előbb bűnügyi tudósítások nyelvén, holott ez jócskán túlmutat a bűncselekményeknél,…
-
„Városszerelmes” versgyűjtemény
Egy kis „hazatérés” Szögedébe…. Fél évszázad múltán gondolom így, hiszen ez a „városszerelmes” versgyűjtemény a hetvenes évek szegedi egyetemét járó és a Tiszatáj havilapban sűrűn publikáló Petrőczi Éva műveit tartalmazza. Az előszót jegyző rajongó pedig éppen 50 éve volt kénytelen légzőszervi okokból elhagyni „szerette város”-át, amelynek története, élete és szépsége iránti lokálpatrióta érzései csak gyarapodtak az évek…
-
Oswieczim – könnyű eljutni, gyakran járnak a vonatok
Korábbi nevén Auschwitz, német kereskedők így ejtették, így ragadt rajta, jelentéktelen kis település Krakkótól nem messze, aztán csak a háború után lengyelesítették vissza. Ezen a napon, 1945. január 27-én szabadult Odze Klári, a nagynénikém is. A múlt és a jelen. Számunkra lényegében az új időszámítás kezdete. Auschwitz után, ezt mondják, már semmi sem olyan, mint…
-
Wass Albert gyermekrajz verseny és társaik
Wass Albert bonyhádi kultuszáról Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban. „Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, ellenségkereső, egyértelműen antiszemita utalásokkal átszőtt beszédet tartott egy antiszemita író, Wass Albert bonyhádi szobránál” – áll a cikkben. Magyarország első köztéri Wass…
-
A pótgazda
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha éppen róla fogok majd olyan történetet olvasni, amelybe belesajdul a szív. A tanárnőről, aki nem volt sem a gyerekek, sem a tanári kar kedvence, s a szülein kívül talán senkié sem. Szinte mindenkihez volt egy találó, rossz szava, amit nyersen osztogatott, ha mégis beszédbe elegyedett valakivel. Ezért aztán, aki…
-
Időutazás – Budapesttől Qumránig
Állok az iskolánk folyosóján, az osztálytermünk ajtaja előtt, kezemben egy rajztábla. Másodikosok, 15-16 évesek vagyunk, ebben az évben még van rajzóránk. A rajztáblákat az osztály melletti szekrény fiókjában tartjuk, ne kelljen minden rajzóra után hazavinnünk. Mindenkinek ott a neve valahol a rajztáblája egyik szegletében, de nem nagyon keresgéljük a sajátunkat rajzóra előtt. Kivesszük az első…
-
Nyolcvankilenc éve írták – Van-e „magyar zsidó irodalom”?
Nyolcvankilenc éve, 1936 januárjában látott napvilágot a rövid életű Libánon zsidó tudományos és kritikai folyóirat első száma. A kéthavi lapot Beköszöntője szerint az irodalom és a tudomány szeretete hozta létre. Első szerkesztői Grózinger M József tanár, Kohn Zoltán rabbi, tanár,(1944-ben a Zsidó Tanács ügyvezetője,1944 decemberében Budapesten nyilas pártszolgálatosok lelőtték) és Zsoldos Jenő irodalomtörténész, tanár voltak.…
-
Az ajtók egyszer csak összenyílnak
Susan Rubin Suleiman magyar származású amerikai irodalomprofesszor emlékirata a holokauszt-túlélő pozíciójából íródott finom lélekrajz az emlékezet törékenységéről. Hogyan lehet írni és elmélkedni a kényszerűségből elhagyott hazáról? Szomorú nosztalgiával, vagy annak teljes hiányával? Mit jelentett egy emigráns számára az (új) identitás keresése, vagy a nyelvváltás és a beilleszkedési kényszer? Léteznek még átjárók a múlthoz? „Lehetséges lenne,…
-
Petőfi műveinek héber fordítója lágerben halt meg
A kiskőrösi zsinagógánál szerveztek megemlékezést december 27-én Dr. Birnfeld Sámuel rabbi és műfordító halálának 80. évfordulója alkalmából. A megjelenteket a Kiskőrösi Zsidó és Keresztény Kulturális Egyesület nevében Benyikné Szalai Csilla köszöntötte. Az eseményről a Vira kiskőrösi hírportál tudósít. Az eseményen beszédet mondott Domonyi László polgármester, aki kiemelte, hogy a Benyik családnak köszönhetően egy szépen kialakított emlékhellyé vált a zsinagóga…
-
George Szirtes költészetéért az Egyesült Királyság uralkodójának aranyérmét nyerte el
III. Károly, az Egyesült Királyság uralkodója őfelsége aranyérme a költészetért díjjal (King’s Gold Medal for Poetry) tüntette ki Szirtes Györgyöt (George Szirtes). A díjat még V. György király alapította 1933-ban John Masefield költő javaslatára, és azok érdemelhetik ki, akik több éven át kiemelkedő poétikai tevékenységet folytatnak. A díjat évente adják át egy az Egyesült Királyságból…
-
„Édes drága jó Életem!” – Radnóti Miklós anyjának levelei férjéhez
„Ikrek hava” és Bonyhád „Különösen sokat gondolok Ágira, a kishúgomra mostanában.” Így kezdődik az IKREK HAVA, Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve. A magyar irodalom kivételes remekművében Radnóti szülei elvesztését, költővé érését beszéli el a második világháború kitörése előtt, erőszakos halálának előérzetével. „Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se…
-
Ugye megvárod?
Ő egy fa. Ott áll a Tettye lejtőjén. Nem tudom mióta. Negyven éve megpróbáltuk átölelni a kisfiammal, aztán valamikor tizenvalahány éve a kislányával, Panna unokámmal, de nem értük át. Mindkétszer siettünk a játszótérre. A fa nem sietett sehova és ma sem siet.Most egyedül sétálok a novemberi tavaszban, nézem Őt és magamban megszólítom: – Olyan vagy…
-
Hogyan feledhetném elvesztett szemeiteket – Modern szefárd költők
Clarisse Nicoïdski Clarisse Nicoïdski (1938-1996) Clarisse Abinun néven született Lyonban, édesapja családja Szarajevóból származott, édesanyja trieszti szefárd családból. 1954-1959 között Marokkóban éltek. Clarisse fivére, Jacques Abinun és férje, Robert Nicoïdski egyaránt ismert festő volt. Nicoïdski különösen a nagy festőkről írt életrajzi regényeivel aratott sikert Franciaországban, de a gyermekkoráról és a holokauszt éveiről írt regénye, a…
-
Guatemalai zsidó író kapta az idei Berman-díjat
A rangos irodalmi díjat ebben az évben a guatemalai Eduardo Halfonnak ítélték Canción című elbeszéléséért. Az ünnepélyes díjátadásra október 22-én került sor Stockholmban. A zsűri indoklása szerint Halfon a Canción-nal „utánozhatatlan stílusérzékkel és impresszionista jellegű személyes elbeszéléssel felold minden határt identitás és álarc, haza és diaszpóra, múlt és jelen között.” A könyv azzal kezdődik, hogy…
-
A filosefardísmo születése – a spanyol közéletben és kulturális életben a 19-20. század fordulóján
A spanyol közéletben és kulturális életben a 19-20. század fordulóján A filosefardísmo történeti háttere és következményei Egy 2015-ben meghozott törvény értelmében 2019 szeptember végéig nyújthatták be kérvényüket azok a szefárdok, akik az úgynevezett visszatérési törvény értelmében igényt tartottak a spanyol állampolgárságra. A minden ellentmondásával együtt szimbolikus értelemben mégis jelentős, és a szefárdok által régóta…
