Ábrahám Vera rendkívül sokoldalú könyvtáros, archívumkezelő, temetőkutató és kiadványszervező, a Szegedi Zsidó Hitközség egyik szellemi oszlopa. Öt éve faggatja a levéltárakat, könyv- és kézirattárakat, biográfiákat, annak az elkötelezettségnek a bűvöletében, hogy egy orbitális adósság törlesztéséből valamennyit letudjon, hogy korrekt módon kutathatóvá tegye a két világhírű Löw rabbi, apa és fia rendkívüli gazdagságú, ám sajnos többfelé…
Gyerekkor Szegeden Nem nehéz megmondani, mit jelentett számomra zsidónak lenni gyerekkoromban. Apukám világosan elmagyarázta többször is, mi történt a második világháborúban, mi történt velünk, a zsidókkal, mi történt a családunkkal. Megölték őket a nácik, Auschwitz, és kábé ennyi. Csak mínusz volt számomra, veszteség, valaminek a hiányát jelentette számomra, nem volt plusz, nem tudtam, mi is…

A demensgondozás és otthonápolás problémája sokakat érint, mégis hallgatunk róla, szinte tabu. Holott nincs is embert próbálóbb feladat, mint fényéveken át demens hozzátartozót ápolni; ez egy olyan folyamat, amelyben mindenki felőrlődik. Minden demens betegnek története van és egyénisége. Más a személyiségük és a múltjuk. A jövő kifürkészhetetlen. Ez a könyv nemcsak a demenciáról és az…
Dr. Birnfeld Sámuel rabbi, vallástanár 1944 májusában fejezi be Petőfi Sándor János vitézének héber nyelvű fordítását. Néhány hónappal később, október 20-án a nyilasok elhurcolják pesti lakásából. Először sáncásásra viszik, majd halálmenetben Ausztriába indítják. A hátizsákjában a Tanach-ot, Szerb Antal Magyar irodalomtörténetét és Petőfi héber fordításainak kéziratait viszi magával. Birnfeld a héber műfordítások mellett előszeretettel rajzolt,…

1. Reggel Noémi barátnőm üzenetére ébredtem. A pészah elkerülést jelent – ezt el ne feledd. Persze ez semmiképp nem azt jelenti, hogy neked el kellene ma menekülnöd, tette hozzá. Túl sokan gondolkodtunk neked ezen a szövegen New York-tól Budapesten és Szegeden át Izraelig, hogy most bedobd a törülközőt. Igaz, írtam vissza. Nem magad miatt figyelmeztetlek,…
„A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből. Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival utazott le a városba, megtömött kisbusz vitte, ahogy a keresztények mondják, a szentlélek tartotta össze, vészesen reszketett és…

Valamikor 1974 táján az egyetemi büfé hirdetőoszlopára kitett valaki egy kézzel írt füzetlapot, amiben tudatta a diákokkal, hogy nem messze az egyetem épületétől társastánc tanfolyam indul. Ezt nekem találták ki – gondoltam magamban. Tánctudásom nem terjedt túl az egyetemi görög táncházban megtanult néhány lépéskombinációnál, de ennél sokkal fontosabb volt, hogy éppen egy szerencsétlenül kezdődődött és…

Részletek a Diplomata útlevél és az Írói különszoba című emlékiratból, mely a Gondolat Kiadónál jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre. Anyám drámája Mert persze, volt neki is. Még a háború idején egy zsidó táncesten ismerkedett meg Silberstein Jenővel, a Párisi Nagy Áruház könyvelőjével. Egymásba szerettek, Jenő megkérte anyám kezét, aztán őt is behívták munkaszolgálatra. Anyám valahonnan…
Barukh verse az izraeli és a világhelyzetről. díszes társaság hemzseg a jeruzsálemi főpályaudvar egyik kávézójában olyan amilyet rejtő jenő álmodhatott volna oda ha nem halt volna meg nyolcvanegy évvel ezelőtt a szovjet és a magyar hadseregek don kanyar-béli találkozása idején a kávézó de igazából az egész főpályaudvar sokkal haredibb (ortodoxabb) a szokásosnál a háború…
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára. (Vasil Krátký, a K.- beli Dr. Zdeněk Nejedlý Tizenegyosztályos Középiskola II.B osztályos tanulójának titkos naplójából.) A szomszéd házba beköltözött egy bizonyos Isidor Kohn nevezetű egyén, aki rövidesen az utcabizottság megbeszéléseinek tárgya lett. Itt szeretném megjegyezni, hogy az utcabizottságnak az apám, Josef Krátký elvtárs, a K.-i Nemzeti Textília Üzem vezetője az elnöke.…

Az ember, mikor ötvennyolc, rémülten kérdi a semmitől: hogyan lehetséges, hogy a papa és a mama ugyanúgy ment össze, ugyanúgy halt éhen s légszomjan, miközben a papával a háborúban szerzett szívbaj végzett, a mamával viszont a tüdőrák? Avagy minden halálos betegség ekként működik? De miért volt tökéletesen azonos kinézetű a két kórházi vaságy, noha az…

Száz Pál kapta a 2024-es Schweitzer József-emlékdíjat, A tizedik kapu: A haszidizmus hatása a magyar irodalomra című monográfiájáért. Az alábbiakban a laudáció szövegét közöljük. A Schweitzer József-emlékdíjat a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapította 2016-ban. A kitüntetést kétévenként adják át a díj alapítói az előző két év legjobbnak ítélt, magyar nyelven első kiadásban…

Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és ilyen szemmel tekintett az átélt megpróbáltatásokra. A második világháború előtt Szegeden járt gimnáziumba, majd egyetemre. Sík Sándor – a…

Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető? Fogadtatástörténeti görbe A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai tabunak számító kérdések kaptak nyilvánosságot. A Rákosi-korszak és az ’56-os megtorlások, azaz egy rendkívül szabadsághiányos kor után, Fejes könyve afféle első fellélegzés volt.…

Hídvégi András esendő (és szorongó) költő médiaszakemberként dolgozott Magyarországon, mígnem hátrahagyva csapot, papot 2016 december végén alijázott. 43 évesen az Arava-sivatag legapróbb kibucában telepedett le feleségével és két gyerekével az új élet reményével. Az új hazában más volt a klíma és másképp működtek az emberi kapcsolatok. Munkalehetőségekben nem volt tobzódás, és az adódó melók sem…

A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról Máramarosból Svájcba. A Briós kávézóban ülünk az Újlipótvárosban, ahol már jó ideje élsz, most kezdjük inni a kávét. Mikor kávéztál…

A Szerelemről bolond éjszakán, Fejes Endre első kiadásban 1975-ben megjelent regénye olyan miliőben játszódik, és olyan élményanyagot dolgoz fel, amellyel a magyar irodalom még nem vetett mélységében számot. Egy kárpitossegéd, egy vasesztergályos és egy szabó – a félzsidó Rósz, aki nem ismeri apját, és anyja nevét viseli; a fél vagy negyedzsidó Zimonyi, a történet én-elbeszélője,…
Krasznahorkai László író 1954. január 5-én született Gyulán. A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között szerzett magyar-népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1977-1982 között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író. Első regénye, korai főműve az 1985-ben megjelent…

Kácsor Zsolt hatodik regénye olyan utat nyitott a magyar irodalomban, amely nemcsak előd nélküli, de alighanem követhetetlen is. Annyira egyedi, hogy az olvasó, ha végre rászánja magát, hogy felnyissa, rögtön bele is pirul. József Attila Szabad-ötletek jegyzékével vagyunk így: annyira intim, olyan mélyre ránt az író tudatának működésébe, hogy az olvasása inkább kukkolásnak minősül. De…
Véletlenül láttam meg azt a fényképet. Anyu munkába rohant, sietve pakolt át az új ridiküljébe, akkor eshetett a földre. Illetlenség mások táskájában kotorászni, mondta pár napja, mikor csokifillérek után kutatva lebuktam, ezért csak félve nyúltam az elsárgult fotóhoz. Nem is sárga volt, inkább olyan rozsdabarna, mint az őszi levél, szélei már több helyen beszakadtak, de…