-
Kohn, a reakciós
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára. (Vasil Krátký, a K.- beli Dr. Zdeněk Nejedlý Tizenegyosztályos Középiskola II.B osztályos tanulójának titkos naplójából.) A szomszéd házba beköltözött egy bizonyos Isidor Kohn nevezetű egyén, aki rövidesen az utcabizottság megbeszéléseinek tárgya lett. Itt szeretném megjegyezni, hogy az utcabizottságnak az apám, Josef Krátký elvtárs, a K.-i Nemzeti Textília Üzem vezetője az elnöke.…
-
Ki vinné haza
Az ember, mikor ötvennyolc, rémülten kérdi a semmitől: hogyan lehetséges, hogy a papa és a mama ugyanúgy ment össze, ugyanúgy halt éhen s légszomjan, miközben a papával a háborúban szerzett szívbaj végzett, a mamával viszont a tüdőrák? Avagy minden halálos betegség ekként működik? De miért volt tökéletesen azonos kinézetű a két kórházi vaságy, noha az…
-
„Neohaszid” irodalomtörténetet alkot
Száz Pál kapta a 2024-es Schweitzer József-emlékdíjat, A tizedik kapu: A haszidizmus hatása a magyar irodalomra című monográfiájáért. Az alábbiakban a laudáció szövegét közöljük. A Schweitzer József-emlékdíjat a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapította 2016-ban. A kitüntetést kétévenként adják át a díj alapítói az előző két év legjobbnak ítélt, magyar nyelven első kiadásban…
-
Isten a lágerben
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és ilyen szemmel tekintett az átélt megpróbáltatásokra. A második világháború előtt Szegeden járt gimnáziumba, majd egyetemre. Sík Sándor – a…
-
Rozsdamentesítés
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető? Fogadtatástörténeti görbe A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai tabunak számító kérdések kaptak nyilvánosságot. A Rákosi-korszak és az ’56-os megtorlások, azaz egy rendkívül szabadsághiányos kor után, Fejes könyve afféle első fellélegzés volt.…
-
Ön(élve)boncolás a kanapén
Hídvégi András esendő (és szorongó) költő médiaszakemberként dolgozott Magyarországon, mígnem hátrahagyva csapot, papot 2016 december végén alijázott. 43 évesen az Arava-sivatag legapróbb kibucában telepedett le feleségével és két gyerekével az új élet reményével. Az új hazában más volt a klíma és másképp működtek az emberi kapcsolatok. Munkalehetőségekben nem volt tobzódás, és az adódó melók sem…
-
„Az a Kolozsvár, ahová álmomban hazatérek, nem létezik többé”
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról Máramarosból Svájcba. A Briós kávézóban ülünk az Újlipótvárosban, ahol már jó ideje élsz, most kezdjük inni a kávét. Mikor kávéztál…
-
Félig értelmezett regény
A Szerelemről bolond éjszakán, Fejes Endre első kiadásban 1975-ben megjelent regénye olyan miliőben játszódik, és olyan élményanyagot dolgoz fel, amellyel a magyar irodalom még nem vetett mélységében számot. Egy kárpitossegéd, egy vasesztergályos és egy szabó – a félzsidó Rósz, aki nem ismeri apját, és anyja nevét viseli; a fél vagy negyedzsidó Zimonyi, a történet én-elbeszélője,…
-
Krasznahorkai László 70 éves
Krasznahorkai László író 1954. január 5-én született Gyulán. A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között szerzett magyar-népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1977-1982 között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író. Első regénye, korai főműve az 1985-ben megjelent…
-
Helló, halál
Kácsor Zsolt hatodik regénye olyan utat nyitott a magyar irodalomban, amely nemcsak előd nélküli, de alighanem követhetetlen is. Annyira egyedi, hogy az olvasó, ha végre rászánja magát, hogy felnyissa, rögtön bele is pirul. József Attila Szabad-ötletek jegyzékével vagyunk így: annyira intim, olyan mélyre ránt az író tudatának működésébe, hogy az olvasása inkább kukkolásnak minősül. De…
-
A pofon
Véletlenül láttam meg azt a fényképet. Anyu munkába rohant, sietve pakolt át az új ridiküljébe, akkor eshetett a földre. Illetlenség mások táskájában kotorászni, mondta pár napja, mikor csokifillérek után kutatva lebuktam, ezért csak félve nyúltam az elsárgult fotóhoz. Nem is sárga volt, inkább olyan rozsdabarna, mint az őszi levél, szélei már több helyen beszakadtak, de…
-
Ez meg zsidó
Weiner Sennyey Tibor versei Ez meg zsidó Vajon túl lehet-e lépni és meg lehet-e haladni? Túl gyűlöleten és túl félelmeken, lehet-e élni túl haragon és túl izzó emlékeken? Tűnődtem épp, amikor Fehérvárnál megállt a vonat és egy férfi rám kiáltott: „Ez meg Zsidó! Rohadt, büdös Zsidó!” – és felszállt. Majd leült pontosan velem szemben. Most…
-
Miről mesélnek a neológ rabbik sírfeliratai a Salgótarjáni úti temetőben?
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság történetét tekintve rendkívül érdekes. Figyelmes szemmel vizsgálva kordokumentumként szolgál az elmúlt 150 évre nézve. Mesélnek a monumentális…
-
Zsidó versek 5.
Tóth B. Judit verseiből nyújtunk át egy ötödik csokrot a verskedvelő olvasóknak. 2023 telén Megannyi ágat betölt az éjszinű zöld kékellenek a pelyhek fénylő vizekben Szoborrá fagy a rózsa ágon a málna remeg libeg a kertem rőt Izraelben 2023 Ősz Hogy a zöld színnek mennyi árnya zsenge zöld és haragvó fénye micsoda…
-
Ezerszer áldatlan
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben „Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem látott vonást rejt, mint akár London, vagy Pétervár valamelyik külvárosa.”[1] Lehet-e egy városnak vagy városrésznek írója, aki…
-
Törzsünk ízlése
„Áldjon meg minket most azonnal a világ teremtője. / Óriási ámen. / Viszlát.” Törzsünk ízlése Mama segíts és Papa segíts, tőletek tanultam az ízlésemet, ez a reláció-esztétika: hogy ami nekem tetszik, az amiatt tetszik, mert ismerős: törzsi, közösségi, társadalmi pozíciónk támasza, a ti fennsőbséges okosságotok nagy nagy bizonyítéka, és ezen keresztül annak is, hogy jó gyerek vagyok- tőletek…
-
„Gyógyulást keres vitézül”
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében „Magam siralomházba képzelem, Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom, S gondolkozom, mi az a végtelen.” Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912) Bevezetés Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a holokauszt eseményeit átélő emberek hogyan válnak alkotókká: az átélt traumákat hogyan képesek…
-
Búcsú a szülőktől
Peter Weiss művésszé érése Peter Ulrich Weiss – továbbiakban Peter Weiss – életútja és művészi, írói pályafutása egyaránt figyelemre méltó. Etnikai, nyelvi, stílusbeli hovatartozását jobbára ezzel a kifejezéssel lehet jellemezni: „határokon átívelő”(Hans Mayer: „Werk der Grenzüberschreitung”)1 A 20. századi német irodalom jelentős képviselőjének, a német és svéd nyelven is alkotó írónak az indulása külön figyelmet érdemel,…
-
„A magyar nyelv csodáira kíváncsi fiatalok… olvassanak Rejtőt”
Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. 1987-től Veszprémben a múzeumi szervezet, 1993-tól 2000-ig Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója majd újra Veszprémben igazgató, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. Az…
-
A zsidó (kis)polgár útja Budapesttől Berlinig
A 80 éves Dalos Györgyöt köszöntjük. Legutóbb megjelent köteted a Három Berlin. Ez a mű érdekes módon ad új színt a munkásságodnak, hiszen „útikönyvet” még nem publikáltál. Eredetileg Körössi P. József kiadója, a Noran Libro rendelt tőlem afféle önéletrajzi útikönyvet, ám a Noran megszűntével már a Napvilág kiadó publikálta. Németül írott önéletrajzom 2018-ban egy müncheni…
