• Isten tenyere

    A Szombatban első ízben publikáló Lencsés Károly verseiből közlünk hármat. Isten tenyere Tükörből látom a nyitott ablakon át. Egy galamb röppen, hallom a szárnycsapkodást. A fekete kutya utána kap, de ekkor Szemen csapja a nap. A felhő odébbáll, s most Bársonyára csalogat.   Igen, egy pillanatban magával rántott e tánc. Nem, inkább rezignált fuldokló óceán…

  • Apa(kép) más nézőpontból

    Hidas Judit legújabb regénye, a Nem vagy többé az apám, nem derűs könyv; társadalmi látlelet-halmaz, ahol fojtogató, zárt világban élnek a szereplők. Feloldozhatatlan családi titkok béklyóitól fuldokolnak. De miért is kiszolgáltatott áldozat az ember? Elengedhetőek-e a transzgenerációs traumák? Megbocsáthatunk-e a másiknak, ahogy e családtörténet megtépázott főszereplője megbocsát az apjának? Apakomplexus és apa iránti paranoia kéz…

  • A váratlan vendég

    A váratlan vendég

    Az első nyolcadikos osztályfőnöki óra végén Erika néni, el ne felejtse már, valami cédulákat szedett elő egy borítékból. Hogy tessék, a városunkban élő egykori partizánok, itt a név és cím, minden őrsvezetőnek ad egyet; és akkor a feladat: kikérdezni őket, a nagy idők tanúit, írni róluk az őrsi naplóban; áprilisban jön felszabadulásunk huszonötödik évfordulója, akkor…

  • Grünwald Mariann emléke

    Grünwald Mariann emléke

    Kisiskolásként tudtam már, illetve eleinte csak sejtettem, hogy merőben más család vagyunk, mint a többség körülöttünk. Minden rezdülés elütött a szomszédos családok létformájától. Életét unokáinak szentelő nagyanyám hadarós beszédébe különös, érthetetlen, a németre emlékeztető szavak keveredtek és ismeretlen ünnepek beköszöntét vártuk folyamatosan. Ám a legkülönösebb az volt, hogy a szokványos egymás közti értekezés időnként rejtélyes…

  • Minden összeért – Stockholm, Párizs, Tokaj, a kabbala és a művészettörténet

    A gyakorló jogászból lett művészettörténész, a Ben-Gurion Egyetemen doktori fokozatot szerző, és nemrég hazatérő Lánchidi Péter kabbaláról és szabadkőművességről szóló ismeretterjesztő előadásain megtelt a Magvető Kávézó a Dohány utcai zsinagóga mellett, háromszor is egymás után. Megkérdeztük, ki ő, honnan jött, és látja-e a saját, illetve a kabbala helyét a magyar zsidó közösségi életben. És szó…

  • Egy kényelmetlen ember élettörténete – Interjúkötet Petri Györggyel

    Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet jelent meg. A radikális nonkonform költővel készült életút-interjú kiadója a Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ( a KKETTK Alapítvány) és a Demeter Szilárd által igazgatott Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A szöveget a  a KKETTK Alapítvány által működtetett Kertész Imre Intézet gondozta. Alább…

  • Bejelentették, ki kapja 2023-ban a Berman Irodalmi Díjat

    Bejelentették, ki kapja 2023-ban a Berman Irodalmi Díjat

    A zsűri vasárnap jelentette be, hogy Maria Sztyepanová orosz írónőnek, költőnek és újságírónak ítélte az idei kitüntetést. Sztyepanová 1972. június 9-én született Moszkvában. 1995-ben szerzett diplomát a Maxim Gorkij Irodalmi Intézetben. Nagy hatással volt a kortárs orosz költészetre, több elismert orosz és nemzetközi díjat nyert. 2007-ben elindította az Openspace.ru online magazint, amelynek 2012-ig volt a…

  • Zsidó versek IV.

    Szerzőnk zsidó verseiből nyújtunk át egy negyedik csokrot a verskedvelő olvasóknak.   Po nitmán Itt a sírokon már nincsenek nevek eleven a bozót egyre fényesebb elnyeli a neveket a vadon, a napsütötte túlvilág, a temető végében a pusztaság ahogy kimondom po nitmán egy kutya hozzám simul és fut tovább     Táhárá A vörös tehén…

  • Kocsmaasztal, foci, balhék, Balaton

    Kocsmaasztal, foci, balhék, Balaton

    Pataki Éva forgatókönyvíró és dokumentumfilm-rendező is: nem csoda, hogy Tűzföld c. regényére is jellemző a forgatókönyvszerűség, miközben pszichodrámába illő jelenetekkel dokumentál egy kort, minden kortünetével. Letehetetlen olvasmány. Erős dramaturgia feszíti; a feszültség a cselekmény során mindvégig lankadatlan. Egy Angyalföld és Újlipótváros határán álló gimnázium diákjaiból verbuválódott, a kocsmai névadásnak köszönhetően Emelők nevezetű egykori kis csapat…

  • „Történetté válni a legmélyebb emberi feladat…”

    „Történetté válni a legmélyebb emberi feladat…”

    Visky András Kitelepítés c. könyve lélegzetelállító mű lágertapasztalatról és az ember szabadságáról. A szerzővel beszélgettünk. A Kitelepítés több mint lágerregény és autofikció. Versszerű prózája 822 szakaszból álló, többszólamú dialógus vagy monológ. Voltak előzményei, pl.: a Júlia c. monodráma édesanyjáról, Kertész Kaddisának színpadi adaptációja, és a Barakk-dramaturgia színházelméleti munka. Nehéz volt megtalálni azt a formát és…

  • Van-e modern zsidó irodalom? Van-e magyar zsidó irodalom?

    Nem tudom, hogyan értsem a kérdést. Érthetem úgy, hogy a magyar írók (szépírók) között vannak-e zsidók. (Úgy teszek, mintha a Ki a zsidó? kérdésre lenne egyértelmű válaszom, holott nincsen.) Vannak, szép számmal, s úgy vélem, hogy az utóbbi évtizedekben többen, mint korábban. És ha ez igaz, akkor a dolog abból adódik, hogy az urbánus kultúra…

  • „Kortárs magyar zsidó irodalom”

    „Kortárs magyar zsidó irodalom”

    A feladat, miszerint összegzést kellene írnom a „kortárs magyar zsidó irodalomról”, pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek – de maradjunk csak a „zsidó irodalom” szóösszetételnél, amely a legnagyobb kihívást tartogatja a számunkra. Az emancipáció időszaka óta sokan leírták, megfogalmazták már a definíció lehetetlenségét, illetve hogy ahányszor csak az utóbbi időben tisztázni…

  • Meghalt Meir Shalev, az egyik legismertebb izraeli író

    Az egyik legismertebb izraeli író volt otthon és külföldön egyaránt. Könyveit huszonhat nyelvre fordították le, művei az eladási listák élére került nemcsak Izraelben, hanem Hollandiában és Németországban is. Meir Shalev 1948-ban született Nahalalban, Izrael első mosavjában, az ismert költő, Itzhak Shalev fiaként. Katonai szolgálata során részt vett a Hatnapos Háború harcaiban, ahol meg is sebesült.…

  • Hol tart ma a német-zsidó irodalom? – A háború utáni nemzedékek narratívái

    Hol tart ma a német-zsidó irodalom? – A háború utáni nemzedékek narratívái

    „Ünneplőbe öltözve ültünk a terített ünnepi asztalnál, anyám elővette a Szovjetunióból magunkkal hozott fehér selyem asztalterítőt. Egyik idősebb vendégünk szintén a Szovjetunióból származó fekete csokornyakkendőt vett fel. Apám felolvasta az Egyiptomból való kivonulás történetét. Természetesen oroszul.”[1] Lena Gorelik fenti idézete nagyon jól kifejezi azt a paradigmaváltást, amely a 20/21. század fordulójának német-zsidó irodalmát jellemzi. Bár…

  • Érzelmi hegek…

    76 éves korában Londonban elhunyt Keith Reid, a Procol Harum tagja, aki az együttes szinte összes dalának szövegírója volt. Lehet, hogy Reid nevét sokan nem ismerik – különösen azok, akik nem követték a hatvanas évek óta a társadalom minden szegmensére kiterjedő rock-kultúrát – de az biztos, hogy legismertebb versét a „Whiter Shade of Pale”-t (A…

  • Pap Károly írói indulása és első regényének ideológiai fogadtatása

    Pap Károly írói indulása és első regényének ideológiai fogadtatása

    Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított. Írói pályája az Est-lapoknál indult, Mikes Lajost Szép Ernő javaslatára kereste fel verseivel.[2] Fodor Józsefnek, Mikes titkárának visszaemlékezése szerint Pap költeményeit a…

  • Zsidó versek 3

    Szerzőnk zsidó verseiből nyújtunk át egy harmadik csokrot a verskedvelő olvasóknak. Sötétben Szobám alszik az égbolt megvakult laptopom elsötétült a konyhai lámpa nem ég hiába dörzsölöm a gyufát gáz sziszeg csak a rettenet mélyén megcsillan íme egy lámpás tűzből készítették mécseseit is, hetet   Játék Öntsél ólomból vagy ezüstből készítsél fényből ne félelemből oldalaimon a…

  • Zsidóságról, szerelemről –  Bródy Sándor vallomásai életről, halálról

    Zsidóságról, szerelemről – Bródy Sándor vallomásai életről, halálról

     Bródy Sándor öntudatosan, mégis szerényen, némi ironikus kicsinyítéssel vallotta magát magyar írónak. Egri születésére és zsidó származására azonban kifejezetten büszke volt. A családi eredet vállalását természetesnek tartotta, elvárta másoktól is. Amikor Dóczi Lajos költőt és drámaírót, a nagy sikerű A csók szerzőjét 1900-ban az uralkodó kinevezte bárónak, Bródy tanulmánynak beillő cikket írt róla, elmélkedve pályatársa…

  • Zsidó versek 2

    Szerzőnk zsidó verseiből egy újabb csokorra valót nyújtunk át a verskedvelő olvasóknak. Sófár Belülről tisztítom a kos szarvát meghajlik hegyét levágom, elul havában fújom a tekiát a sevárimot és a teruát Alulról felfelé hajlik a  szellem alulról felfelé szaggat a hangsor éles staccatók biztatnak a harcra Megnyílik az ég Izrael fiai összegyűlnek a galutból Falak…

  • Az irodalomtörténet-írás hiányzó lapjai

    Az irodalomtörténet-írás hiányzó lapjai

    Vázlatos áttekintés A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk magukat. Minden korszak csillapítatlan indulattal újrafogalmazza és megvitatja (többek között) ezeket a kérdéseket: van-e magyar-zsidó irodalom; elkülönített része-e a magyar irodalomtörténetnek; ki a…