-
Nyolcvankilenc éve írták – Van-e „magyar zsidó irodalom”?
Nyolcvankilenc éve, 1936 januárjában látott napvilágot a rövid életű Libánon zsidó tudományos és kritikai folyóirat első száma. A kéthavi lapot Beköszöntője szerint az irodalom és a tudomány szeretete hozta létre. Első szerkesztői Grózinger M József tanár, Kohn Zoltán rabbi, tanár,(1944-ben a Zsidó Tanács ügyvezetője,1944 decemberében Budapesten nyilas pártszolgálatosok lelőtték) és Zsoldos Jenő irodalomtörténész, tanár voltak.…
-
Az ajtók egyszer csak összenyílnak
Susan Rubin Suleiman magyar származású amerikai irodalomprofesszor emlékirata a holokauszt-túlélő pozíciójából íródott finom lélekrajz az emlékezet törékenységéről. Hogyan lehet írni és elmélkedni a kényszerűségből elhagyott hazáról? Szomorú nosztalgiával, vagy annak teljes hiányával? Mit jelentett egy emigráns számára az (új) identitás keresése, vagy a nyelvváltás és a beilleszkedési kényszer? Léteznek még átjárók a múlthoz? „Lehetséges lenne,…
-
Petőfi műveinek héber fordítója lágerben halt meg
A kiskőrösi zsinagógánál szerveztek megemlékezést december 27-én Dr. Birnfeld Sámuel rabbi és műfordító halálának 80. évfordulója alkalmából. A megjelenteket a Kiskőrösi Zsidó és Keresztény Kulturális Egyesület nevében Benyikné Szalai Csilla köszöntötte. Az eseményről a Vira kiskőrösi hírportál tudósít. Az eseményen beszédet mondott Domonyi László polgármester, aki kiemelte, hogy a Benyik családnak köszönhetően egy szépen kialakított emlékhellyé vált a zsinagóga…
-
George Szirtes költészetéért az Egyesült Királyság uralkodójának aranyérmét nyerte el
III. Károly, az Egyesült Királyság uralkodója őfelsége aranyérme a költészetért díjjal (King’s Gold Medal for Poetry) tüntette ki Szirtes Györgyöt (George Szirtes). A díjat még V. György király alapította 1933-ban John Masefield költő javaslatára, és azok érdemelhetik ki, akik több éven át kiemelkedő poétikai tevékenységet folytatnak. A díjat évente adják át egy az Egyesült Királyságból…
-
„Édes drága jó Életem!” – Radnóti Miklós anyjának levelei férjéhez
„Ikrek hava” és Bonyhád „Különösen sokat gondolok Ágira, a kishúgomra mostanában.” Így kezdődik az IKREK HAVA, Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve. A magyar irodalom kivételes remekművében Radnóti szülei elvesztését, költővé érését beszéli el a második világháború kitörése előtt, erőszakos halálának előérzetével. „Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se…
-
Ugye megvárod?
Ő egy fa. Ott áll a Tettye lejtőjén. Nem tudom mióta. Negyven éve megpróbáltuk átölelni a kisfiammal, aztán valamikor tizenvalahány éve a kislányával, Panna unokámmal, de nem értük át. Mindkétszer siettünk a játszótérre. A fa nem sietett sehova és ma sem siet.Most egyedül sétálok a novemberi tavaszban, nézem Őt és magamban megszólítom: – Olyan vagy…
-
Hogyan feledhetném elvesztett szemeiteket – Modern szefárd költők
Clarisse Nicoïdski Clarisse Nicoïdski (1938-1996) Clarisse Abinun néven született Lyonban, édesapja családja Szarajevóból származott, édesanyja trieszti szefárd családból. 1954-1959 között Marokkóban éltek. Clarisse fivére, Jacques Abinun és férje, Robert Nicoïdski egyaránt ismert festő volt. Nicoïdski különösen a nagy festőkről írt életrajzi regényeivel aratott sikert Franciaországban, de a gyermekkoráról és a holokauszt éveiről írt regénye, a…
-
Guatemalai zsidó író kapta az idei Berman-díjat
A rangos irodalmi díjat ebben az évben a guatemalai Eduardo Halfonnak ítélték Canción című elbeszéléséért. Az ünnepélyes díjátadásra október 22-én került sor Stockholmban. A zsűri indoklása szerint Halfon a Canción-nal „utánozhatatlan stílusérzékkel és impresszionista jellegű személyes elbeszéléssel felold minden határt identitás és álarc, haza és diaszpóra, múlt és jelen között.” A könyv azzal kezdődik, hogy…
-
A filosefardísmo születése – a spanyol közéletben és kulturális életben a 19-20. század fordulóján
A spanyol közéletben és kulturális életben a 19-20. század fordulóján A filosefardísmo történeti háttere és következményei Egy 2015-ben meghozott törvény értelmében 2019 szeptember végéig nyújthatták be kérvényüket azok a szefárdok, akik az úgynevezett visszatérési törvény értelmében igényt tartottak a spanyol állampolgárságra. A minden ellentmondásával együtt szimbolikus értelemben mégis jelentős, és a szefárdok által régóta…
-
Jegyzetek a halál országából
A kiváló magyar újságíró és költő „Hideg krematórium” című dokumentumértékű visszaemlékezése Jugoszláviában 1950-ben jelent meg magyarul. A hidegháborús politika miatt ez a remekmű 70 évig homályban maradt– túlságosan szovjetbarát volt a Nyugat számára, túlságosan zsidó központú a Keletnek. 2024 januárjában viszont 15 nyelvre fordították le és egyszerre adták ki, így Magyarországon is először, holott magyarul…
-
A román nyelvű zsidó irodalom – Az integráló kulturális modell felé
Camelia Crăciun, a Bukaresti Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Kara Judaisztika Tanszékének oktatója Románia egyik legismertebb hebraistája – írja róla Răzvan Voncu a România Literară–ban megjelent kritikájában. Camelia Crăciun a Budapesti Közép-Európai Egyetem Történelemtudományi Tanszékének judaisztika szakán tette közzé Between Marginal Rebels and Mainstream Critics: Jewish Romanian Intellectuals in the Interwar Period című doktori disszertációját, amelynek…
-
Fekete, zöld, lila, narancssárga
Fekete, zöld, lila, narancssárga polcok között kerengek, odakint szép idő van, aranyló zöld csalogat, ki kéne jutni a hetven fokos pokolba, meg se rezzennek a nyárfákon a levelek, idebent sűrű a csend, eltévedtem a polcok közt, föl-föl dereng előttem a betűrend, Monet után Chagall következik, aztán Balzac, könyvtár ez vagy labirintus, vagy egy sötét alagút……
-
A romániai zsidóság szellemtörténete – irodalmi perspektíva?
Interjú Răzvan Voncuval Teșu Solomovici: „Néhány éve Răzvan Voncu odaadással és gondosan tanulmányozza a „zsidó írók a román kultúrában” jelenséget és a román nyelvű írást a Szentföldön. Cikkeit a România Literară,a 22, a Realitatea Evreiască (Zsidó Valóság) folyóiratokban szokta közölni. Tevékenysége nemcsak a zsidók számára fontos. Nem ő az egyetlen olyan román irodalomtörténész, akik a…
-
„Politikai tevékenységük csupa kudarc volt, de kulturális hatásuk maradandónak bizonyult”
„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.” Izraelben él, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen doktorált. Kutatási területe a jiddis anarchista irodalom és újságírás a századfordulón. Zalmen Gradowski auschwitzi tekercseit ő fordította magyarra. (A pokol szívében…
-
A Hosszú utcai haláleset rejtélye
avagy: Hogyan rejtsük el az aranyat vészterhes időkben? – Jó napot kívánok – kiáltotta Dávid a kapu mögül –, Mendel Dávidnak hívnak, nem ismerjük egymást, annak a zsidónak vagyok a fia, aki a házat építette, tudja, aki aztán kiment Amerikába… Az öreg lecsoszogott a bejárati lépcsőn, és bizonytalan léptekkel a kapu felé tartott. Dávid a…
-
Kohn, a reakciós
„Apám, felismervén, hogy Kohn makacsul kitart reakciós nézetei mellett, és a helyes eszmékről nem lehet meggyőzni, otthagyta. Aznap este otthon felsóhajtott: – Gyanús ember, az a Kohn. Hogy lehet, hogy a 72 helyi zsidó közül egyedül ő élte túl a német megszállást? Hát nem furcsa? Javasolnom kell majd az elvtársnőknek az utcabizottságban, hogy nézzenek utána…
-
Töredékek anyámról
Kamaszkoromban úgy éreztem, hogy útjában áll az írói elképzeléseimnek. Nem mondom, hogy nem kedvelte a művészetet, de azt gondolta, hogy az egy szórakozás, kellemes időmúlatás, semmi több. Apámmal gyakran jártak operába, nyilván azt feltételezte, Puccini könyvelőként dolgozott, a zeneműveit pedig esténként vagy ebédszünetben írogatta. Lehet, hogy ez csak normális anyai aggodalom volt, hiszen tudta, hogy…
-
Nyomozás, avagy ólomkatona a Városmajorban
Amikor 2016-ban megjelent Zoltán Gábor Orgia című regénye, az olvasóközönség döbbenten fogadta a Budapest 12. kerületében 1944 végén játszódó történetet. Különösen a nyilasok brutális kegyetlenséggel véghez vitt „orgiájának” részletes, szinte tárgyilagos ábrázolását – holott az író részéről évekig tartó, rendkívül alapos kutatás előzte meg a szépirodalmi formába öntött anyagot, precízen adatolt tények vannak mögötte, tudni…
-
„Nem szabad, hogy ezek a történetek nyomtalanul eltűnjenek”
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok oktatási program keretében oktatóként is működött. Magyar nyelvet tanított, irodalomszemináriumot tartott, fordítószemináriumot vezetett. Irodalomtörténészként a magyarországi zsidóság és a magyar anyanyelvű izraeliek szellemi…
-
Internetes feketelista terjed zsidó írókról
Az „Is your fav author a zionist?” című oldalon egy Google-táblázat látható, mintegy 200 (főleg angol nyelven publikáló) zsidó származású szerző nevével. A nevek mellett színkóddal jelölve a szerző „cionizmus- szintje”. A kék „Pro-Palestinian/Anti-Zionist” szerzőktől a piros „Pro-Israel Zionist” szerzőkig, miközben a köztes szerzőket narancssárga („Both Sides-ing”) és zöld („It’s complicated„) színek jelölik. Ironikus módon…
Új írások
