-
Az ügynök halála újra a Broadwayn – zsidó-e a főhős, Willy Loman?
A kérdés a régi: mennyire zsidós a főszerepelő, Willy Loman alakja? A New York-i Broadway felújítja Arthur Miller Az ügynök halála című darabját, a bemutató április 9-én lesz a Winter Garden Színházban. Willy Lomant, az egyszerre amerikai és zsidó kisembert, akinek a figuráját Miller egyik nagybátyja ihlette, Nathan Lane játssza. A színdarab 1949-es premierjének 50.…
-
Amszterdamban esett a Dunába
Részlet a szerző megjelenés előtt álló új regényéből. Ennek a könyvnek a tárgya nem a zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az magyar történelem”. Ember Mária: Hajtűkanyar, 1974 Ki lehet biztos abban, hogy az angliai York város püspökének, a keresztény időszámítás szerint az úr 1185. esztendőjének március 11. napján messzire hangzó kiáltása:…
-
1986. június 12.
Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak…
-
Boaz Blum könyvesboltja
Scheer Róbert végre az anyanyelvén írhat: önéletrajzi ihletésű Tel-Aviv macskája című regénye látszólag egy édesbús misztikus krimi, melyben legalább annyi a megfejtésre váró talány, titkos jelentés, mint a jelenés. Tel-Aviv Dizengoff utcájában, egy elvarázsolt könyvesbolt nyomasztó hangulatú klausztrofóbiás terében – ahová alig esik be egy-egy vevő – zajlik a cselekmény, vagy inkább egy különös, töredezett,…
-
Szeretet és szerelem észrevétlen limese
A kifelé befelé figyelő lírai én szilánkos jelene, és a múlt terebélyes, plasztikus képei váltakoznak a regényben; érzékeny, pókháló finomságú mondatok csillannak a halál sötétségében, és a röhögős, keménykedő szleng a gyerekkor lefoghatatlan eufóriájában, a múlt eleven jelenné lesz, a jelen néha széthull darabokra. Leszíjazva fekszik a regény haldokló főhőse a vijjogó, száguldó mentőben, és…
-
Levélregény történelmi hátérrel
Hans-Henning Paetzke sokoldalú kulturális személyiség. Magyar, német és bizonyos mértékben a lengyel szellemi élet résztvevője, színes alakja. Lengyelországi zsidó ősei Németországba jutva asszimilálódtak, ő 1943-ban született Lipcsében. Szülővárosának kulturális és irodalmi légköre mindig sokat jelent számára, bár a bombázások szörnyű emléket hagynak gyermeki lelkében, és hozzátartozik a városhoz megjegyzése: „Zsidó nagyanyám itt ölte vízbe magát”.…
-
A Turultól az Óceánig
Ripp Zoltán történész nem megyek haza című könyve hátborzongató lélektani regény a közelmúltról, sőt, a nemzedékeken át visszhangzó múlhatatlan múltról; hiszen a történet történelmi események mentén (vészkorszak, 56, rendszerváltás) formálódik, és anyátlan generációk feldolgozhatatlan traumáit vetíti elénk. A tulajdonképpeni cselekmény a 2008-as romák elleni merényletek idejébe repít vissza. Főszereplő-narrátora, Dani, egy 18 éves, nemzeti rockbandában…
-
Mizrahi feminizmus és nagyvállalati melankólia
Tehila Hakimi izraeli költő rövid portréja. Tehila Hakimi (1982-) izraeli költőnőt nehéz beskatulyázni. Költő és gépészmérnök, prózaíró és vállalati dolgozó. A cégek szürke épületeit látva megkérdőjelez mindent, mégis újjáépíti magát a nőiségtől idegen terekben, furcsa pozitivitást sugározva. Egy modern feminista hang, aki egy legtöbbünk által ismert, de mégis megbúvó világot jelenít meg költészetében. A teljesség…
-
Időjárkálás
Késői emlékfeldolgozás/1935-1945 Kornyadozik a buzogányvirág az ablakpárkányon, öntözni kéne, hetek óta nem volt eső itt Haifán. A gondozónőm ma is tesz-vesz körülöttem, aranyos teremtés, halkan kérdem: – Milyen lesz ma az időjárkálás, kedves? Lesz eső? – Ő felém fordul: – Hogy Klári néni micsoda szavakat talál ki! Időjárkálás! – Nevet. Elmerengek ezen. Ezt a szót…
-
Remény a sötétség mélyén – Eli Sharabi: Túsz című visszaemlékezésének ajánlója
Eli Sharabi Túsz című emlékirata azok közé a könyvek közé tartozik, amely nemcsak a történelmi tényekkel szembesít, hanem az emberi létezés legmélyebb rétegeivel is. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elrabolt férfi 491 napot töltött föld alatti cellák, sötét alagutak és mindennapos megaláztatások között. Memoárja nem csupán a túlélés dokumentuma, hanem egy olyan belső ív…
-
Nem megyek haza
„Egy zsidó náci, bazmeg, ilyet még nem pipáltam, nézzétek, skacok!” – ezt harsogta a fülembe röhögve, miközben a vállamra mutatott, vagyis egyenest a tetkómra. Részlet a Nem megyek haza című regényből. Angolórával indult a nap. Viszonylag értettem mindent. A kiejtésük éppolyan ótvar Hunglish, mint az enyém. Az első szünetben észrevettem az elnémított mobilban a nem…
-
Kísértet a konyhában
Lehet-e bolygatni egy sírt, és érdemes-e a múltat? Egy nagymama eltűnik koporsóstul, majd a lapok végén felsír egy újszülött. Halál, születés, realitás és varázslat ötvöződik Breier Ádám filmrendező első könyvében, ami kicsit olyan, mint egy misztikus krimi. A Hetvenegy farkas lélektani regény apaságról és (ön)élveboncolásról, hovatovább egyszerre játszódik a földön és lebeg a földfelszín felett.…
-
Párbeszéd az Ismeretlennel
Olvasom Surányi András Egy emlékirat könyvét. Ismerős a helyzet. Annakidején én is találtam egy füzetet, és én is megpróbáltam beszélgetni vele. Anyám füzete volt. Az ő szinte derűs, mindent megbocsátó visszaemlékezései. Az ellenség mentette meg az életét. Hálás volt egész életében. Surányi egy lomtalanítás során találta a füzetet, az Ismeretlen emlékiratait. Hozzáfűz reflexiókat, egy történetíró és…
-
94 éves korában elhunyt Ivan Klíma cseh író, polgárjogi aktivista
Ivan Klíma cseh író, drámaíró és egykori disszidens 94 éves korában, szombaton hunyt el – közölte fia, Michal Klíma a Cseh Hírügynökséggel. Több mint 20 könyvet írt, melyeket 30 nyelvre fordították le. Műveiben azt vizsgálta, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok, milyen erkölcsi dilemmák merülnek fel az elnyomó rendszerek uralma idején. 1931-ben Prágában született Ivan Kauders…
-
Emlékezzünk Brieger Jenőre!
Brieger Jenő öt vagy hat nyelven beszélt. Kerítésdrótkészítő volt a nyíregyházi piactérhez közeli Rákóczi utcai ház udvarának hátsó részében megbújó sötét kis fészerben, ahol az olaj, az olajszag beleette magát az ember bőrébe, gyomrába, meg az összes vezetékbe, ami az emberen végigfut, és persze leginkább a tüdejébe. Ez utóbbi tény, és folyománya, a tüdőrák ette…
-
Kert
a repülők is a kerthez tartoznak a lassan gomolygó felhők is éjjel a meztelen csigák a fény amit húznak maguk után a messzeség a paranoia a pogromok a jel a kapumon célpont vagyok a perzselő Nap is a kerthez tartozik a lassan kiszáradó málnabokrok az újabb és újabb holokausztok a sötétség a vágy Jeruzsálem után…
-
A Pékmester faluja
Az endrődi zsidók A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, később feleannyi. Harmincöt-negyven zsidó vallású család telepedett le Endrődön, ők pénteken hozták el…
-
Hamisítók, tartótisztek és besúgók
Gárdos Péter Hamisítók című ironikus és szövevényes, önéletrajzi ihletésű regénye pikáns korrajz a Kádár-korszakról. Az ábrázolt világ légköre fülledten nyomasztó. A Kádár-kori valóság homályos és karcos, mint egy archív filmtekercs. Hogyan lehet megkülönböztetni az eredetit a hamistól? Életszerű könyvet forgathatunk hatalomról, propagandáról és manipulációról. A Visnyai Zoltán tervezte könyvborító beszédes; René Magritte A tiltott másolás…
-
“El kell számolnunk az árvaságunkkal, egyéni és társadalmi szempontból egyaránt”
Az idei Könyvhétre jelent meg Bán Zsófia első regénye, az Alétheia él. Ennek kapcsán beszélgettünk a kötetről, a magyar zsidó családokról, a történetek elbeszélhetőségéről. A novellás- és esszékötetek után ez az első regényed. Miért pont most? Miért pont egy 20. századi családtörténet a téma? Nem tudom. Impulzív módon írok, nem tervezek, nem látom előre az…
-
Molnár Ferenc és a lipótvárosi disznótor
Molnár Ferenc központi témája a magyar zsidóság asszimilációja, az a nagy jelentőségű társadalmi folyamat, mely a milléneumtól, azaz 1896-tól az első világháború kitöréséig, 1914 eltelt időszakban megvalósítható programnak tűnt. Ez tükröződik a világsikert aratott Pál utcai fiuk című regényében, ennek a konfliktusai jelennek meg, a különböző identitású szereplők szerelmi kapcsolataival összefonódva a bohózataiban és a…
Új írások
