-
Remény a sötétség mélyén – Eli Sharabi: Túsz című visszaemlékezésének ajánlója
Eli Sharabi Túsz című emlékirata azok közé a könyvek közé tartozik, amely nemcsak a történelmi tényekkel szembesít, hanem az emberi létezés legmélyebb rétegeivel is. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elrabolt férfi 491 napot töltött föld alatti cellák, sötét alagutak és mindennapos megaláztatások között. Memoárja nem csupán a túlélés dokumentuma, hanem egy olyan belső ív…
-
Nem megyek haza
„Egy zsidó náci, bazmeg, ilyet még nem pipáltam, nézzétek, skacok!” – ezt harsogta a fülembe röhögve, miközben a vállamra mutatott, vagyis egyenest a tetkómra. Részlet a Nem megyek haza című regényből. Angolórával indult a nap. Viszonylag értettem mindent. A kiejtésük éppolyan ótvar Hunglish, mint az enyém. Az első szünetben észrevettem az elnémított mobilban a nem…
-
Kísértet a konyhában
Lehet-e bolygatni egy sírt, és érdemes-e a múltat? Egy nagymama eltűnik koporsóstul, majd a lapok végén felsír egy újszülött. Halál, születés, realitás és varázslat ötvöződik Breier Ádám filmrendező első könyvében, ami kicsit olyan, mint egy misztikus krimi. A Hetvenegy farkas lélektani regény apaságról és (ön)élveboncolásról, hovatovább egyszerre játszódik a földön és lebeg a földfelszín felett.…
-
Párbeszéd az Ismeretlennel
Olvasom Surányi András Egy emlékirat könyvét. Ismerős a helyzet. Annakidején én is találtam egy füzetet, és én is megpróbáltam beszélgetni vele. Anyám füzete volt. Az ő szinte derűs, mindent megbocsátó visszaemlékezései. Az ellenség mentette meg az életét. Hálás volt egész életében. Surányi egy lomtalanítás során találta a füzetet, az Ismeretlen emlékiratait. Hozzáfűz reflexiókat, egy történetíró és…
-
94 éves korában elhunyt Ivan Klíma cseh író, polgárjogi aktivista
Ivan Klíma cseh író, drámaíró és egykori disszidens 94 éves korában, szombaton hunyt el – közölte fia, Michal Klíma a Cseh Hírügynökséggel. Több mint 20 könyvet írt, melyeket 30 nyelvre fordították le. Műveiben azt vizsgálta, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok, milyen erkölcsi dilemmák merülnek fel az elnyomó rendszerek uralma idején. 1931-ben Prágában született Ivan Kauders…
-
Emlékezzünk Brieger Jenőre!
Brieger Jenő öt vagy hat nyelven beszélt. Kerítésdrótkészítő volt a nyíregyházi piactérhez közeli Rákóczi utcai ház udvarának hátsó részében megbújó sötét kis fészerben, ahol az olaj, az olajszag beleette magát az ember bőrébe, gyomrába, meg az összes vezetékbe, ami az emberen végigfut, és persze leginkább a tüdejébe. Ez utóbbi tény, és folyománya, a tüdőrák ette…
-
Kert
a repülők is a kerthez tartoznak a lassan gomolygó felhők is éjjel a meztelen csigák a fény amit húznak maguk után a messzeség a paranoia a pogromok a jel a kapumon célpont vagyok a perzselő Nap is a kerthez tartozik a lassan kiszáradó málnabokrok az újabb és újabb holokausztok a sötétség a vágy Jeruzsálem után…
-
A Pékmester faluja
Az endrődi zsidók A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, később feleannyi. Harmincöt-negyven zsidó vallású család telepedett le Endrődön, ők pénteken hozták el…
-
Hamisítók, tartótisztek és besúgók
Gárdos Péter Hamisítók című ironikus és szövevényes, önéletrajzi ihletésű regénye pikáns korrajz a Kádár-korszakról. Az ábrázolt világ légköre fülledten nyomasztó. A Kádár-kori valóság homályos és karcos, mint egy archív filmtekercs. Hogyan lehet megkülönböztetni az eredetit a hamistól? Életszerű könyvet forgathatunk hatalomról, propagandáról és manipulációról. A Visnyai Zoltán tervezte könyvborító beszédes; René Magritte A tiltott másolás…
-
“El kell számolnunk az árvaságunkkal, egyéni és társadalmi szempontból egyaránt”
Az idei Könyvhétre jelent meg Bán Zsófia első regénye, az Alétheia él. Ennek kapcsán beszélgettünk a kötetről, a magyar zsidó családokról, a történetek elbeszélhetőségéről. A novellás- és esszékötetek után ez az első regényed. Miért pont most? Miért pont egy 20. századi családtörténet a téma? Nem tudom. Impulzív módon írok, nem tervezek, nem látom előre az…
-
Molnár Ferenc és a lipótvárosi disznótor
Molnár Ferenc központi témája a magyar zsidóság asszimilációja, az a nagy jelentőségű társadalmi folyamat, mely a milléneumtól, azaz 1896-tól az első világháború kitöréséig, 1914 eltelt időszakban megvalósítható programnak tűnt. Ez tükröződik a világsikert aratott Pál utcai fiuk című regényében, ennek a konfliktusai jelennek meg, a különböző identitású szereplők szerelmi kapcsolataival összefonódva a bohózataiban és a…
-
A rámpától Herzlijáig
Versek a rámpától Herzlijáig. KOROMSZÍN ÚTON májusi napfény kátrányszag: ez a rámpa ide érkezel virágos mezőn lépkedsz hamucsendben koromszín úton hűlő árnyékban egy gyári márkajelzés még olvasható KÉMLELŐABLAK acélon koromszín ragyogás mívesen kivésett betűk egyenként is gót csodák jelzik a mindennapok sorát a kémlelőablak lemezén mondják el hűlt…
-
Proust-lapidárium
Roland Barthes a hetvenes évek végén „Amikor összeáll” című magyarul is olvasható rövid esszéjében keresi a választ a francia irodalomtörténet „megfejthetetlen talányára” (Nagyvilág, 1979. április, Villó Ildikó fordítása). A Mitológiák szerzője két – egymástól élesen elváló – korszakot különböztet meg Proust életében: az 1909 előttit meg az 1909 utánit. Az író 1909-ig, „nemigen volt képes…
-
Kísérlet egy új szövetségre – Identitás és hagyomány kérdései Pap Károly műveiben
Pap Károly műveinek egyik legfontosabb vonása a zsidó tradíció újraértelmezése, amely tematikusan és metaszinten is megfigyelhető. Részlet az íróról szóló új monográfiából, Murzsa Tímea munkájából. Az önazonos zsidó identitás kialakításának problémája az Azarel/Jordán-novellákban és az Azarel című regényben az egyén szemszögéből jelenik meg (lásd ennek kapcsán A zsidó önazonosság kérdései fejezetet). Az írások főszereplője a…
-
„A totalitarizmus veszélyeiről” – Agnieszka Holland filmje Kafkáról a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon
Agnieszka Holland lengyel rendező a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Franz Kafka íróról szóló új életrajzi filmjéről, a Franzról beszélt, és elmondta, hogy a film megpróbálja feltárni a regényíró „lényegét”, és olyan témákat dolgoz fel, amelyek ma is aktuálisak, köztük Kafka gondolatait a totalitarizmus veszélyeiről. A filmrendező bemutatta a német színész, Idan Weiss főszereplésével készülő…
-
Festőnapló változó tájakról és a belső időről
Uri Asaf magyar-izraeli képzőművész sugárzóan sokoldalú: egyszerre festő, költő, műfordító (civilben vegyészmérnök), és néha zenél is. Az Amíg árnyékot vetek című 2003 és 2013 között írt naplójegyzetei nem szokványos napló, hiszen „Nincs történet. Csak képek és mozdulatok vannak, állóképek és mozgóképek.” A 2004 óta újra Magyarországon élő művész a Budapest és Jeruzsálem közötti tengelyen repdes.…
-
Orgonapont
Mamut megharagudott rám, nekem esett, és ütött, ahol ért, de én nem éreztem semmit, nem éreztem a testem súlyát se, könnyű voltam és védtelen, és nem fájtak az ütések, a rúgások, mintha egy sötét és egy világos felhő dulakodott volna az égen, halálfélelmet éreztem, mintha testvér támadott volna testvérre, hirtelen lángolt föl a harag, évtizedeken…
-
„Életmű-kötetnek tekintem, lezárásnak”
Hogyan került Jászai Mari a szegedi főrabbi, Löw Immánuel üvegházába? Ki volt a tudós botanikus Löw barátja? Sőt, egy átírt családtörténet hogyan olvadt fel a teljes fikcióban? Kárpáti Péter drámaíró és rendező Térkép a túlvilágról című kötetéről és azonos című színdarabjáról beszélgettünk. Hogyan lett az önéletrajzi esszéregényéből személyes színház? Mikor érlelődött a cseppet sem szabályos…
-
Hetvenegy farkas
„A nagy sikerű Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének, Breier Ádámnak első regényében az apaság előtt álló főszereplő egy lelki utazásra indul, mely során nemcsak saját bűneivel, lelki farkasaival kell szembenéznie, de érzelmi, vallási, családi identitását is újra kell festenie. A filmre kívánkozó dialógusok, remek karakterábrázolások és az olvasmányos szöveg magával ragadja az olvasót, és a…
-
Amíg árnyékot vetek
„1942. június 26-án, a Földközi tenger keleti partján, Haifa városában születtem” – írja új könyvének, költői naplójának előszavában Uri Asaf. „Ebben az évben zajlott az el-alameini ütközet, amely angol győzelemmel zárult: a britek legyőzték a német hadakat, és Rommel visszatakarodott Németországba. Ötéves koromban, 1947-ben, Budapestre kerültem, mivel szüleim úgy döntöttek, hogy visszatérnek szülőföldjükre, néhány életben…
