,

Tizenhat év után: Új hebroni telepes lakónegyed

Harmincegy lakásból álló újabb hebroni telepes lakónegyed felépítéséről döntött az izraeli kormány – jelentette a helyi média vasárnap.

Itt, részben a katonai bázis helyén lesz az új lakónegyed (Fotó: Tovah Lazaroff, Jerusalem Post)

Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt épült hasonló új zsidó lakónegyed Hebronban. A város az 1993-as oslói egyezmény értelmében nyolcvan százalékban palesztin, húsz százalékban izraeli ellenőrzés alatt áll, mintegy ezer zsidó él kétszázezer palesztin mellett a Pátriárkák sírjának közelében lévő, megerősített katonai ellenőrzés alatti enklávéban.

A lakások mellett két óvodát és egy bölcsődét is létrehoznak. Az építkezést tizennégy minisztérium közösen támogatja huszonkétmillió sékellel (körülbelül kétmilliárd forinttal) – értesült a Jiszrael Hajom (Izrael ma) című napilap honlapja.

Az új lakásokat az Ezékiel negyedben található katonai tábor egy részének helyén építik fel, amely terület nagyrészt zsidók tulajdonában állt az Izrael megalakulása előtti időkben.

„Katonai tábor helyett új lakónegyedet alapítunk” – üdvözölte Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetében a döntést. „Meg fogom köszönni a miniszterelnöknek és a minisztereknek, akik kézjegyükkel látták el az Ezékiel negyed tervét” – tette hozzá.

A Békét Most nevű civil békemozgalom viszont élesen bírálta az új kormányzati döntést, mert szerintük semmi sem sérti jobban Izrael jó hírét, mint izraeli telepesek hebroni építkezési tervei.

„Ahelyett, hogy evakuálnák őket, a kormány behódol a szélsőségeseknek, és úgy tűnik, szándékosan messzire kényszerít minket a békétől” – közölte a baloldali civil szervezet, és bejelentették, hogy megtámadják a legfelsőbb bíróságon a tervet, ha a megszállt területeket felügyelő polgári közigazgatás elutasítja tiltakozásukat.

Hebron a zsidók számára kiemelt jelentőségű, a vallás második legszentebb városa Jeruzsálem után, mert ott találhatók a bibliai pátriárkák sírjai, akik közül Ábrahámot azonban Ibrahim néven az iszlám is ősatyaként tiszteli.

Hebron Ciszjordánia részeként 1948-ban, Izrael függetlenségi háborúja után Jordánia ellenőrzése alá került, egészen 1967-ig. A város szomszédságában a hetvenes években Kirjat-Arba néven zsidó telepes várost építettek fel, de a palesztinok lakta Hebronba is betelepedett több tucat szélsőségesen vallásos és nacionalista telepes.

 

Comments

6 responses to “Tizenhat év után: Új hebroni telepes lakónegyed”

  1. aser avatar
    aser

    A Békét Most arab pénzen működő Izrael-ellenes szervezet:”“Ahelyett, hogy evakuálnák őket,”
    Mi lenne,ha pl.Tel-Avivból,ahol sohasem élt egy arab sem,hiszen Zsidók alapította város!
    Ha onnan evakuálnák az összes oda betelepedett arabot?

    1. ‫דוד רטי‬‎ avatar
      ‫דוד רטי‬‎

      beket most-ot kellene evakualni. Az rosszabb mint az arabok.

  2. aser avatar
    aser

    Hebron az úgy került Jordán megszállás alá,hogy Jordánia elfoglalta 1948-49-ben Izrael Államától!
    1967-ben Izrael FELSZABADÍTOTTA területét.
    Mivel az 1993-as Oslói Autonómia Megállapodás szerint 80-20%-os arányban felosztották Hebront,a 200.000 arab mellett 40.000 zsidó is törvényesen élhet ott.Vagyis a jelenlegi 1000 fő után további 19.000 zsidó is odaköltözhet.

    És részükre törvényesen lehet lakásokat is építeni!

    1. ‫דוד רטי‬‎ avatar
      ‫דוד רטי‬‎

      Nem a lakossagot, hanem a teruletet osztottak fel, lehet akarmennyit epiteni, nincs arra
      semmilyen korlatozas. Csak el kellene hatarozni.

  3. Fényt az éjszakába avatar
    Fényt az éjszakába

    Hebronban a zsidó jelenlét folyamatos volt, kivéve az 1929-es pogromot követő éveket. Akkor a zsidó közösség nem akart védekezni, azt hitték, hogy a korábbi jó viszony az arabokkal elég lesz a védelmükre. Hát alaposan csalódtak. 67 zsidót gyilkoltak le 60-at megsebesítettek az arabok, köztük nőket és gyerekeket.

    Tóra-tekercseket égettek el s zsinagógát pusztítottak. Ami még a hebroni zsidó jelenlétből megmaradt, azt az 1936-os arab lázadás pusztította el. 1936. április 23-án a brit hatóságok – félvén az arabok támadásaitól – az összes zsidót evakuálták.

    Az 1997-es Hebroni Egyezmény a várost két részre osztotta: a H1-es zóna, amely a település kb. 80 százalékát képezi, palesztin, míg a H2-es zóna izraeli fennhatóság alá került. A második
    intifádát (2000-2005.) követően épült ki a zónákat egymástól teljesen elszeparáló fal- és kerítésrendszer.

  4. pataki30 avatar
    pataki30

    Jellemzöen Shiri Zsuzsa-i fogalmazás: ” Hebron Ciszjordánia részeként 1948-ban, Izrael függetlenségi háborúja után Jordánia ellenőrzése alá került, egészen 1967-ig „.
    Izrael függetlenségi háborúja helyett azt kellenne írni, hogy amikor az arab államok megtámadták az éppen megalakult Izraelt.
    Jordánia ellenörzése alá került ? Fogalmazzunk helyesen : Amikor Jordánia elfoglalta ezt az Izraeli területet amelyet 1967-ben Izrael FELSZABADÍTOTT.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük