Felháborodást kelt az antiszemita, horthysta Takaró Mihály vezényletével készült új Nemzeti Alaptanterv. Az irodalom tananyagból például nemes egyszerűséggel kihagyták az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, de kapnak helyett a diákok például kötelező Wass Albertet.
Néhány idézet irodalomtanároktól, tankönyvíróktól, tantervfejlesztéssel foglalkozó szakemberektől:
Herczeg Ferenc„életmű szintű” szerző, szemben például Móricz Zsigmonddal…; Wass portrét kap, Radnóti leminősül portréból „metszetté”…
A kötelező olvasmányok egy része ügyesen el van bújtatva, ugyanis nem a Kötelező olvasmányok, hanem valamilyen más alcím (Alkotók, Portrék, Metszetek) alatt szerepel. A 2012-es tanterv csak választhatóként tartalmazta például Burns, Defoe, Dsida, Eliot, Fekete István, Heine, Nyirő József, Sütő András, Szabó Dezső, Szabó Magda vagy Wass Albert nevét. Most ők is mind kötelezők lettek. A közhiedelemmel ellentétben egyébként 2012-től Wass Albert csak az alsó tagozatban szerepelt gyermekverssel, Szabó Dezső egy esszérészlete, Nyirő József egy regénye is csak választható lehetőségként volt jelen.
Természetesen a felsorolásban kitűnő és fontos írók is szerepelnek, a baj az alternatíva nélkül kötelezővé tétel és/vagy a túldimenzionálás. Szabó Magda például kitűnő és népszerű író, de aránytévesztés, hogy két regénye és egy drámája is kötelező lett. Nem lesz viszont kötelező, sőt választhatóan kötelező sem a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanságja vagy a modern magyar epikába bevezetést jelentő Iskola a határon sem. Ahogy Camus és Bulgakov is lekerül az ajánlott szerzők listájáról.
A tanterv megformálásában, preferenciáiban világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete. Jól érvényesül a két világháború közötti irodalomról alkotott kánonkoncepciója, mely a nyugatos írók mellé kívánja emelni az erdélyi (transzilvanista) és a „nemzeti konzervatív”, illetve a Trianonnal foglalkozó irodalmat. Wass, Nyirő és Herczeg kiemelése – vagy például Reményik erőteljes szerepeltetése ezt a kánonátrendezést hajtja végre.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke (hvg.hu)
Herczeg Ferenc például olyan súlyú író lett, mint Arany János, kötelező életművel, regénnyel. Wass Albert úgyszintén, ez viszont két szempontból is problémás: egyrészt nyilvánvalóan ideológiai megfontolásból került az alaptantervbe, másrészt a műveinek esztétikai minősége elmarad a többi oktatott szerzőétől.
Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja (hvg.hu)
Jellegzetes, hogy a holokauszt előzményeinek kapcsán nem nevesíti a deportálások fogalmát – ugyanakkor a Szovjetunió és az 1950-es évek tárgyalásánál deportálásoknak nevezi az emberek Gulagra szállítását. Vagyis a deportálás fogalmát a NAT a kommunista típusú rendszerekhez köti. A Horthy-korszakot a Trianon utáni „talpra állás” időszakaként minősíti a szöveg, a Kádár-rendszert pedig leegyszerűsítve diktatúrának nevezi, miközben ezt fontos lenne árnyalni.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke (nepszava.hu)
Vélemény, hozzászólás?