-
John Flournoy Montgomery – antiszemita amerikai nagykövet Budapesten
Miután átolvastam Peterecz Zoltán angol nyelvű tanulmányát, amelyikben az 1930-as évek magyar zsidó emigrációját elemzi, úgy gondoltam, hogy az szélesebb körű figyelmet érdemel. A Szombat olvasóit az különösen érdekelheti. Peterecz egyébként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanít és, habár én nem vagyok történész, úgy vélem, hogy megállapításai figyelemreméltóak. Különösen azok, amelyek az egykori budapesti nagykövet,…
-
Esély az abonyi zsinagóga megmentésére
Abony város önkormányzata átveszi a hosszú ideje elhanyagolt neoklasszicista zsinagógaépület vagyonkezelői jogát. Az 1825-ben épült zsinagógát Landherr András tervezte. Nyugati homlokzatát a monumentális háromszögletű oromzat alatt álló négyoszlopos korinthoszi portikusz teszi hangsúlyossá. Bár az épület hosszú ideje romos állapotú, a belső fal- és mennyezetdíszítések néhány nyoma még ma is látható. Az önkormányzat kulturális térként szeretné…
-
Rose Ausländer – Bukovinától Düsseldorfig II.
Rose Ausländer életútjának, pályaművének jobb megértéséhez, érdemes az önmagában is regényszerű, újrakezdésekkel, visszatérésekkel gazdagon tarkított biográfia részleteit alaposabban megismerni. A költőnő, akinek élete az örök úton levésről szól, először 1920-ban hagyta el szeretett és soha nem feledett szülőföldjét, Bukovinát, szűkebben véve annak központját, Csernovicot. Tette ezt nem önszántából, hanem mint élete során annyiszor: politikai, illetve…
-
Rose Ausländer – Bukovinától Düsseldorfig I.
Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban születni és élni akkoriban különlegességnek számított. A 160-170 ezer lakosú Csernovic, mint a költőnő Emlékek egy városról című…
-
A Jad Vasém Münchenben nyitja meg első, Izraelen kívüli intézményét
A jeruzsálemi Jad Vasém, a világ legfontosabb holokauszt-emlékezeti és kutatóintézménye először hoz létre Izraelen kívüli állandó oktatási központot – mégpedig Münchenben. Mindez azt jelzi, hogy az intézmény az eddiginél közvetlenebb szerepet kíván vállalni az európai holokausztoktatásban. A tervezett intézmény nem klasszikus múzeumként, hanem modern oktatási és képzési központként működne. A céljai közül az új oktatási…
-
Búvóhelyek. A túlélés építészete
Kollektív traumafeldolgozás és a kortárs művészet Natalia Romik Búvóhelyek. A túlélés építészete (Hideouts. The Architecture of Survival) című projektje a holokauszt alatt kialakított rejtekhelyek történetét és kortárs művészeti hatásait vizsgálja alkotásokon és egy igen összetett kutatáson keresztül. Romik még októberben járt Budapesten, ahol az Off-biennálé meghívására adott elő a projektjéről. Eredetileg szerepelt volna a biennálé programjában is, ám…
-
Bérházi konfliktusok 1944-ben Budapesten
Lassan másfél évtizede az országos és helyi sajtó segítségével igyekszem olyan embereket megszólítani, akiknek a magántulajdonában kiadatlan naplók vannak. Az újságcikkekhez mellékelt felhívások segítségével több idős ember megkeresett a kamaszkorában vezetett naplójával. Egyik „hirdetésemre” egy budapesti idős hölgy is jelentkezett, akit a későbbiekben Molnár Juditnak nevezek. Először a már elhunyt nővére – Molnár Margit –,…
-
Holokauszt-emlékművet avattak Székelyudvarhelyen
Május 19-én, a ma is élő Székelyudvarhelyről származó holokauszttúlélő, Gold Renée 96. születésnapján avatták fel Székelyudvarhely első állandó holokauszt-emlékművét a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán. Megható, személyes hangulatú megemlékezésen avatták fel kedden délután Székelyudvarhely holokauszt-emlékművét a református kollégium Márton Áron térre nyíló boltívében. A Berze Imre szobrászművész által készített alkotás többszáz elhurcolt zsidó emlékét…
-
„Nem mertem gyáva lenni”
Az alábbi Talmud idézet mottóként szerepel a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány honlapján: „aki egy életet megment, egy egész világmindenséget ment meg…” 1944. május kilencedikén megnyíltak Bonyhádon a gettók. Mindjárt kettő, mert a járásban majd 1300 zsidó élt.1944 májusának közepén zsidó anyámat, nagymamát, unokatestvéreket, minden rokonunkat bezárták a bonyhádi gettóba. A munkaképes férfiakat, fiúkat…
-
A pécsi zsidó temető
Schweitzer József főrabbi A Pécs izraelita hitközség története címmel 1966-ban kiadott könyvében írja: „A temető 1816. és 1827. között létesült. 1827-ben azonban már azt kérik a pécsi zsidók, hogy a város engedélyezze temetőjük bekerítését, mivel ott már húsznál több sír van, s félő, hogy azokat letapossák a legelésző állatok. …1827-ben a temető bekerítési jogának megadásával…
-
Élet Menete – Bonyhádon
A vidéki Magyarországon első alkalommal, 2026. április 23-án, megtartották az Élet Menetét Bonyhádon. Bonyhád lakosságának 15 százaléka vált a holokauszt áldozatává. A kisváros modernizációjában, polgárosodásában, kultúrájában meghatározó szerepet játszó zsidóságból mára nem maradt más, mint a zsinagógáik, temetőik, néhány lakó- és üzletház, valamint az emlékezetük. Ez az emlékezet azonban élénk, évente sok rendezvény mesél, figyelmeztet…
-
Az Egyesült Államok Kongresszusa eltörölte az elrabolt műalkotások visszaigénylésének határidejét
Ezzel megnyílhat az út a további visszaszolgáltatás perek előtt. A 2016-ban kétpárti támogatással elfogadott és Barack Obama által aláírt, Holocaust Expropriated Art Recovery Act (HEAR Act) néven ismert törvény lehetővé tette a holokauszt áldozatainak és leszármazottaiknak, hogy jogi úton visszaköveteljék a nácik által elrabolt műalkotásokat. A törvény egységesítette az elévülési szabályokat az Egyesült Államokban, és…
-
„A turauszás nem önsanyargatás, hanem nagyszerű élvezet”
Emlékezés Dr. Lázár Károly zsidó orvosra, a nyíltvízi hosszútávúszás bajnokára Izgalmas sportesemény tartotta lázban Magyarország úszótársadalmát 1925 júniusában. Egy bőrgyógyász ugyanis fejébe vette, hogy aznap Esztergomból leúszik a Dunán egészen Budapestig. 72 kilométert egyhuzamban, pihenés nélkül megtenni a hideg vízben komoly kihívás még ma is, csakhogy Dr. Lázár Károly régóta készült erre az alkalomra, hiszen…
-
Határvonal és fal, avagy egy városi legenda születése
A Király utca 15. udvarán álló, állítólagos gettófal történetének vizsgálatakor mindenekelőtt azt kell eldöntenünk: mi tekinthető bizonyítéknak, és mi csupán állításnak. Az épület hátsó udvarán húzódó gettófal közéleti és turisztikai pályafutása éppen 20 éve, 2006-ban indult. És a csattanót már az elején szeretném elsütni, ha nem baj: a gettófal létezése nem bizonyítékokon és forrásokon, hanem…
-
Lukács Ágnes: „Auschwitz: női tábor”
Ma van jom ha-soa, a holokauszt emléknapja Izraelben. Ebből az alkalomból az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) az OR-ZSE Könyvtárában található, Lukács Ágnes: „Auschwitz: női tábor” című albumának részleteivel emlékezik a holokauszt áldozataira az egyetem Facebook-oldalán. Lukács Ágnes festőművész, grafikus, középiskolai tanár Budapesten született 1920-ban Lukács Gyula (1878–1966) festőművész és Szász (Schwartz) Irén tanítónő (1879–1976) lányaként. 1939-ben érettségizett, majd felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi…
-
„A szovjet zsákmányolók a nagykövetségeket is kifosztották”
Mravik László művészettörténésszel beszélget Szarka Zsuzsa. Az 1600 /1944 számú kormányrendelettel létrehozott Zsidó Kormánybiztosság műkincsekért felelős kormánybiztosa, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója, Csánky Dénes ellentmondásos figura – évtizedekig ő volt a bűnbak. Hogyan értékelhető reálisan az ő szerepe, tevékenysége? Csánky Dénes, ha akarom, ellentmondásos figura, egyrészt a „Kormánybiztosság a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételére…
-
Morzsákból próbálom összeszedni, milyenek is voltatok…
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Székesfehérváron helyezett el botlatóköveket Heller Pál és Pálné emlékére. Unokájuk, Szilvia, így emlékezett rájuk: „Már hetek óta beszélgetek veletek, és teszem fel azokat a kérdéseket, amelyeket akkor kellett volna feltennem, amikor még itt voltak a kortársaitok, a tanúk. Vajon miben bíztatok a második, harmadik, negyedik zsidótörvény után? Amikor már a…
-
Parázs a hamu alatt – a miskolci lincselés
Lincselésbe torkolló munkástüntetések Miskolcon Az 1946. július 30-án és augusztus elsején a borsodi megyeszékhelyen lezajlott események az 1945 áprilisában, új politikai feltételek között folytatódó, és a holokauszt túlélői ellen irányuló politikai kampány legsúlyosabb epizódjai voltak. Figyelemre méltó tény, hogy az újjáéledő antiszemitizmus jelenségét alaposan elemző Bibó István Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című, 1948 végén a…
-
Meddig éltek (volna) a zsidók?
„A zsidó életkora különböző vidékeken különféle. Amerikában például születésétől haláláig, Oroszországban azonban születésétől csupán a legközelebbi pogromig tart.” Nagy Lajos: A zsidó. Kis képtelen természetrajzi tanulmány. (Kimaradt a „Nagy Brehmből”.) Az Ojság, 1. (1920) 1. 9. Hosszú távon mind meghalunk. De nem mindegy, mennyire hosszú távon. Mennyi idő jutott a zsidóknak a holokauszt előtti világban…
-
A brit miniszterelnök feleségének zsidó gyökereit kutatja Lengyelországban
A brit miniszterelnök, Sir Keir Starmer és felesége, Lady Victoria egy hétvégén két gyermekükkel egy Varsó melletti faluba utaztak, hogy megtalálják azt a házat, ahol Victoria nagyszülei éltek, mielőtt az antiszemitizmus felerősödése miatt, még az első világháború előtt Angliába menekültek volna. A miniszterelnök azért utazott oda gyerekeivel a Varsó melletti kis faluba, hogy a fiatalok…
