-
Kő a szíven, bepakolt bőrönd – Egy transzgenerációs holokausztkutatás tanulságai
Mit örökölnek a holokauszt túlélőinek gyermekei és unokái – és hogyan alakítja ez az örökség azt, ahogyan önmagukat és a jelen társadalmi világát értelmezik? Egy 95 mélyinterjúra épülő kutatás a transzgenerációs trauma, a zsidó identitás és a történeti emlékezet összefüggéseit vizsgálta. A „kő a szíven” és a „bepakolt bőrönd” két interjúalany metaforája: az örökölt tapasztalat…
-
Kitépett gyökerek: kiállítás a bécsi zsidók száműzetéséről
Rajzok, egy kézzel írott receptfüzet vagy egy családi fotó a bizonytalanba indulás előtti estéről. A Bécsi Zsidó Múzeum szeptember 30-án nyílt kamarakiállítása, a Hazátlanul. Bécsi zsidók a száműzetésben (Heimatlos. Wiener Juden im Exil) nem csak dokumentumok, hanem személyes emléktárgyak segítségével is igyekszik bemutatni, hogy az 1938-ban történt Anschluss után, amikor az osztrák főváros a zsidók…
-
Az emlékezés arcai –
Székesfehérvári és Fejér megyei holokauszt túlélők tanúságtételei A Holokauszt Emlékközpont tisztelettel meghívja Önt című kötet bemutató eseményére. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében. E könyv húsz tanúságtételt/tanúbizonyságot tartalmaz, melyet 364 fénykép egészít ki. A fény- képek egy része családi albumokból került elő, vagy a véletlen csoda folytán maradtak meg,…
-
Babij Jar – Nevek a feledés ellen
Nem történészként írok. Azért írok, mert emlékezni szeretnék. Leírom a gondolataimat és az érzéseimet abban a reményben, hogy eljutok azokhoz, akik készek szembenézni a múlttal. Hogy ami megtörtént, ne váljon távolivá, elvonttá vagy feledésbe merülővé. A kiindulópont egy kitűző volt, amelyet az Ancre Somme Association Charity készített, és az Empire Poppy Store forgalmazott a Babij…
-
Kicsattanóan optimista képek – a Holokauszt után
Jankay (Deutsch) Tibor (1899-1994), festőművész, grafikus és egyetemi tanár. Békéscsabán, egy hatgyermekes zsidó családban született. Eredeti neve apja után Deutsch volt, de 1945-ben hivatalosan is felvette a Jankay nevet, ezzel tisztelegve szeretett édesanyja, Lőwy Janka holokauszt túlélő előtt . A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Szinyei Merse Pál osztályába járt. A húszas években megfordult Bécsben,…
-
Padláson talált Biblia és imakönyvek
Borbély László 55 éves, Tamásiban élő építési vállalkozó – munkatársunk, Sós Csaba útján – az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek. Nem olyan régen padlástakarítás közben találtam egy régi bőröndöt. Nagy meglepetésemre a bőröndből 15 héber nyelvű imakönyv és biblia került elő. Pár darabban névbeírásokat, családra utaló pecsétet is találtam. Ezek minimum 75 éve ott lehettek. Megpróbáltam…
-
A győri zsidóság kutatója
Interjú Csendes Tündével „Nomen est omen” – szól a latin mondás. Ez különösen igaz Dr. Csendes Tünde helytörténészre: a hihetetlen energiával megáldott, nagy tudású történelem-angol szakos középiskolai tanár, aki a London School of Economics and Political Science nemzetközi kapcsolatok szakán is szerzett diplomát, csakugyan halkszavú és szerény. Mintegy két évtizede kutatja a győri zsidóság történetét.…
-
A náci üldözés iratainak legnagyobb archívuma
Interjú Végső István történésszel egy kevéssé ismert gyűjteményről. – Bő egy éve beszélgettünk a szombat oldalán Gettóélet’44 – a magyarországi vidéki gettósítás története című könyvéről. Olvasom, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) delegációjának tagjaként tanulmányúton járt Bad Arolsenben. Hol van ez a város és miért látogattak oda? Ez egy középkori gyökerű, szép…
-
Egy német barokk kisváros hatalmas archívuma
Előadás az Arolsen Archives gyűjteményéről Végső István Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) levéltáros, történész a XIX. Történettudományi Találkozó a Vásárhelyi Történelmi Kör szervezésében adott elő július végén a hódmezővásárhelyi Mátyás Utcai Olvasókör épületében. A kutató az Erasmus+ program keretében a MNL OL delegációja tagjaként szakmai látogatáson volt Németországban, az Arolsen Archives – International Center on…
-
Milánó: antiszemita vandálok rongálták meg Anna Frank és Primo Levi emlékművet
Antiszemita felirattal rongálták meg csütörtökön Milánóban azt a holokauszt-emlékművet, amely Anne Frankot és Primo Levi olasz írót, holokauszt-túlélőt ábrázolja. A falfestményre a „Coloni Sionisti Nazisti” („Cionista telepes nácik”) feliratot festették – számolt be az olasz sajtó. A művet aleXsandro Palombo készítette a holokauszt emléknapjára. A festményen Anne Frank és Primo Levi egymással szemben ülnek, fölöttük…
-
Máramarosi származású holokauszt-túlélő 100. születésnapja Brooklynban
Századik születésnapja alkalmából köszöntötték és ünnepelték a petrovabisztrai születésű és Máramarosszigeten nevelkedett David Einhorn holokauszt-túlélőt, az auschwitzi koncentrációs tábor egykori foglyát. A Boro Park-i Tizenegyedik sugárúton megtartott ünnepségen sorstársak, rabbik, közösségi vezetők, politikusok, családtagok és barátok köszöntötték. Az ünnepi beszédekben hitét és kitartását méltatták, és kiemelték a Máramarostól Auschwitzon át a családi és közösségi élet…
-
Egy izraeli tanulmány szerint a holokauszt-túlélők gyermekeit nagyobb valószínűséggel éri el a skizofrénia
Ismert tény, hogy sok holokauszt-túlélő felnőtt gyermeke traumát szenved el amiatt, hogy hallott azok szörnyű élményeiről, vagy éppen azért, mert a szülők nem hajlandók megosztani ezeket a történeteket. A Jerusalem Post által ismertetett új izraeli kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a holokausztot gyermekkorukban átélt túlélők gyermekeinél bizonyos esetekben nagyobb a skizofrénia kialakulásának kockázata. A…
-
Az elemzésekkel mi is gyógyító, terápiás utazáson veszünk részt
Vajda Júlia több mint harminc éve kötelezte el magát a narratív interjú módszerével. A zsidó fiatalokkal készített interjúkat feldolgozó első kötete Kovács Éva szociológussal 2002-ben jelent meg Mutatkozások címmel. A háború utáni magyar zsidóság, a kissé mesterségesen generációkra osztott poszt-holokauszt polgárok körét az elmúlt tíz évben kitágította azokra, akik a sajnálatos eseményeknél így, vagy úgy, szemlélődve,…
-
Holokauszttúlélővel szembeni gyűlöletbeszédért született ítélet Olaszországban
Gyűlöletbeszéd miatt négy hónap felfüggesztett börtönre és ezerötszáz euró pénzbírságra ítélte a milánói bíróság azt a férfit csütörtökön, aki a közösségi oldalakon támadta Liliana Segre szenátort, holokauszttúlélőt. A vádlott a gyorsított bírósági eljárást választotta, így a kiszabható büntetést egyharmadával csökkentették. Egy másik, szintén Liliana Segrét interneten támadó férfit tizenkét hónap közhasznú munkavégzésre ítélték, valamint háromszáz…
-
Emléktáblát állítottak a Köröstarcsáról elhurcolt zsidóság tiszteletére
2026. június 26-án, a Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület és a Köröstarcsáért Barátok Egyesülete – Henger Péter mezőberényi helytörténész kutatásai nyomán – emléktáblát avatott a Köröstarcsáról elhurcolt zsidók tiszteletére. Az emlékmű elkészítését a Raoul Wallenberg Egyesült, a Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület, a Köröstarcsáért Barátok Egyesülete, a vármegyei önkormányzat és magánszemélyek támogatták. Az eseményen beszédet mondott dr.…
-
John Flournoy Montgomery – antiszemita amerikai nagykövet Budapesten
Miután átolvastam Peterecz Zoltán angol nyelvű tanulmányát, amelyikben az 1930-as évek magyar zsidó emigrációját elemzi, úgy gondoltam, hogy az szélesebb körű figyelmet érdemel. A Szombat olvasóit az különösen érdekelheti. Peterecz egyébként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanít és, habár én nem vagyok történész, úgy vélem, hogy megállapításai figyelemreméltóak. Különösen azok, amelyek az egykori budapesti nagykövet,…
-
Esély az abonyi zsinagóga megmentésére
Abony város önkormányzata átveszi a hosszú ideje elhanyagolt neoklasszicista zsinagógaépület vagyonkezelői jogát. Az 1825-ben épült zsinagógát Landherr András tervezte. Nyugati homlokzatát a monumentális háromszögletű oromzat alatt álló négyoszlopos korinthoszi portikusz teszi hangsúlyossá. Bár az épület hosszú ideje romos állapotú, a belső fal- és mennyezetdíszítések néhány nyoma még ma is látható. Az önkormányzat kulturális térként szeretné…
-
Rose Ausländer – Bukovinától Düsseldorfig II.
Rose Ausländer életútjának, pályaművének jobb megértéséhez, érdemes az önmagában is regényszerű, újrakezdésekkel, visszatérésekkel gazdagon tarkított biográfia részleteit alaposabban megismerni. A költőnő, akinek élete az örök úton levésről szól, először 1920-ban hagyta el szeretett és soha nem feledett szülőföldjét, Bukovinát, szűkebben véve annak központját, Csernovicot. Tette ezt nem önszántából, hanem mint élete során annyiszor: politikai, illetve…
-
Rose Ausländer – Bukovinától Düsseldorfig I.
Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban születni és élni akkoriban különlegességnek számított. A 160-170 ezer lakosú Csernovic, mint a költőnő Emlékek egy városról című…
-
A Jad Vasém Münchenben nyitja meg első, Izraelen kívüli intézményét
A jeruzsálemi Jad Vasém, a világ legfontosabb holokauszt-emlékezeti és kutatóintézménye először hoz létre Izraelen kívüli állandó oktatási központot – mégpedig Münchenben. Mindez azt jelzi, hogy az intézmény az eddiginél közvetlenebb szerepet kíván vállalni az európai holokausztoktatásban. A tervezett intézmény nem klasszikus múzeumként, hanem modern oktatási és képzési központként működne. A céljai közül az új oktatási…
Új írások
