avagy Makai olvasson csak Makait Jobb, ha az elején őszintén bevallom, és ez tekinthető akár önkritikának is: Makai egy picit az én bűnöm. 1. Mindketten a Kossuth (akkor Szikra) Könyvkiadónál dolgoztunk 1948-ban, amikor megismerkedtünk, és átmenetileg barátok lettünk. Kiemelkedően okos és intelligens, rendkívül művelt fiú volt, már akkor kiválóan tudott három nyugati nyelvet és kezdő…
Az első magyar kormányfői látogatás Izraelben sikeres volt. Ebben mindkét fél megegyezik, és az ilyen értelmű nyilatkozatok nem csupán a diplomatikus semmitmondás halmazai. A siker bizonyítéka a tárgyalások egész légköre, az Antall Józsefet ért személyes megtiszteltetés, valamint az aláírt megállapodások egész sora. (A kulturális egyezményről lapunk más helyén bővebben szólunk.) A tárgyalások nyomán várható, hogy…
„A csodák hat napja” című könyvet Abádi Ervin, magyar származású izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben. Egészen a legutóbbi időkig úgy szerepelt ez a háború az itthoni tömegtájékoztatásban, és az emberek…
Az életben maradottak Izraelbe mentek Schőn Dezső az Izraelben élő kiváló író-történész sok új, eddig csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismert adatot közöl az Új Kelet április 12-i számában a nácik egykori koncentrációs táboráról, és a helyén egy éve megnyílt emlékmúzeumról. A hannoveri tartományban a Lünneburger Heide mezőin 1936-ban — negyvenkét község helyén, melyeknek lakóit…
A kép a március 23-i Magyar Hírlapban jelent meg ezzel a nagybetűs címmel: Véres incidens Izraelben. A fotó alatt a magyarázat: „Határsértő arab fegyvereseket lőttek le izraeli katonák az Izrael által megszállt területen”. A riportfelvételen egy hanyatt fekvő civil látható, fejénél mosolyogva guggol a géppisztolyos izraeli katona, míg társa mellette áll a fegyverét markolva. A…
Tizenhárom évi börtönre ítélte egy izraeli bíróság Rami Dotant, a légierők magas rangú tisztjét, aki súlyos anyagi visszaéléseket követett el. Mint beszerzési ügyekben illetékes személy, vesztegetési pénzeket fogadott el amerikai szállítóktól, fiktív számlákat állíttatott ki, és nagy összegeket sikkasztott el. Letartóztatása után Dotan ezredes több millió dollárnyit visszafizetett a kincstárnak az elsikkasztott pénzből, amellett feltáró…
Beszélgetés Izrael budapesti nagykövetével Négy héttel vagyunk a háború befejezése után, néhány nappal Pészach előtt. Amikor a beszélgetés az olvasó elé kerül „hála” a nyomdai átfutási időnek, S’vuotot ünneplünk. Slomo Maromnak Izrael magyarországi nagykövetének, mint ismeretes, nincs szüksége tolmácsra: húsz éves korában 1949-ben Budapestről alijázott. Amióta elhallgattak a fegyverek, nem telt el annyi idő, ami…
Barátaim! Izrael függetlenségének 43. évfordulóját különleges év múltán ünnepeljük. Szinte közhellyé vált a szó: csoda. Hiszen mi másnak lehetne nevezni Saddam Husszein terveinek meghiúsulását, mikor azzal fenyegetett, hogy felégeti, elgázosítja és elpusztítja Izrael nagy részét. És mi másról lehetne beszélni a második exodus, a Szovjetunióból történt nagy arányú zsidó bevándorlás kapcsán, mikor az elmúlt 12…
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke e napokban tesz hivatalos látogatást Izraelben. Útja már a télen esedékes volt, de a kormányfő betegsége és más okok miatt halasztást szenvedett. Antall József közvetlen hivatali elődje is el szándékozott látogatni a zsidó államba. Németh Miklós kormánya azonban még nem a demokrácia kormánya volt, míg a mai magyar miniszterelnök már a…
A halálbüntetés körül zajló hazai és külföldi vita fényében érdekes megnézni, hogy állt ez a kérdés az ókori Izraelben. A fennmaradt törvények tanulmányozása alapján bátran állíthatjuk, hogy az ősi zsidó államban a halálbüntetést tulajdonképpen eltörölték. Ezt nem mondották ki ugyan soha, de tény, hogy rendes törvényszék ítélete folytán alig végeztek ki valakit hajdani Zsidóországban. Ha…
IZRAEL NEMZETI ÜNNEPE egyúttal a zsidóság ünnepe is, a vallásos, a nemzeti érzésű és az asszimiláns zsidóké egyaránt. Úgy érzem, hogy Izrael puszta léte és az a tudat, hogy van egy olyan ország, amely szükség esetén minden zsidót hajlandó befogadni, növeli minden zsidó önérzetét és önbecsülését, akár Izraelben képzeli el jövőjét, akár nem. Igaz ugyan,…
Az intifáda, majd az Öbölválság nemcsak gazdaságilag okozott, illetve okoz mind érzékenyebb veszteséget Izraelnek, hanem alkalmas lehet arra is, hogy elvágja a zsidó állam számára oly fontos emberi kapcsolatokat. Ezek elsorvasztása, a háborús hisztéria fölszítása Izrael ellenségei malmára hajtaná a vizet. Szerte a világon számos zsidó közösség fölismerte ezt, és úgy határozott, hogy csoportos utakat…
„Kevesebbet kell magolni és már nem félünk” AZ ÖBÖL-HÁBORÚ okozta kényszerpihenőben hazalátogató, Izraelben tanuló magyar diákokkal beszélgetek. Vidámak, napbarnítottak, meglátszik rajtuk az ország levegője. Ez a kényszervakáció izgalmakkal, feszültségekkel teli. A hadiesemények hírhullámai hol reményeket, hol újabb aggodalmakat keltenek. Csillával és Zolival a Náámán nevelőintézetről beszélgetünk. Ott végzik a középiskola első osztályát. A kamaszkor mindenütt…
Légiriadó Izraelben és Ciszjordániában is: a zsidók az óvóhelyekre húzódnak, de arab házak lapos tetőin sok helyütt Szaddám rakétáit várják-köszöntik ujjongó lakosaik. Nyugat-Európában közben zajlanak a „béketüntetések”. Nem Izrael védelmében, nem az állig felfegyverzett despota agressziója ellen. A „békemozgalom” azután lódult neki, hogy a Biztonsági Tanács határozata alapján, a nemzetközi jogrend nevében megkezdődött az egyesült…
Michael Kleiner, a Likud képviselője az izraeli törvényhozásban, aki a Kneszet bevándorlási és integrációs bizottságának az elnöke, indítványozta, hogy korlátozzák az úgynevezett hazatérési törvényt. E törvény értelmében nyomban bevándorlásuk után megkapják az izraeli állampolgárságot mindazok, akiknek egyik nagyszülőjük zsidó volt. Kleiner azt javasolta, hogy az Izraelbe való ilyetén hazatérés joga csak azokat illesse meg, akiknek…
HEBRON mintegy 40 ezer lakosú arab város a Jordán nyugati partján, az Izrael által megszállt területeken. Hat magyarországi zsidó fiatal és izraeli kalauzunk, Mose, valamint a sofőr ül a kis mikrobuszban, amikor begördülünk a városba. Izraeli rendszámú autónk (a „területeken” más rendszámtábla használatos) feltűnően jó állapotban van a helyi arab lakosság ütött-kopott öreg járgányaihoz képest.…
Olvasónk és egyben levelezőnk, Rác Gábor írja: Ahogy kilépünk a repülőtér épületéből, a tel-avivi éjszaka forróságánál csak a bennünket várók öröme és izgalma nagyobb. Sógorom és családja, valamint anyósom vár bennünket már órák óta. A gép már negyed tizenegykor leszállt, és éjjel egy óra is elmúlt, mire hullafáradtan kitolhatjuk poggyászainkat a repülőtéri csarnok ajtaján. Az…
AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN a magyar közvélemény a cionizmusról csak áltudományos ideológiai frázisokat hallhatott. A korábbi hivatalos álláspont szerint a cionizmus „reakciós nemzetközi burzsoá nacionalista mozgalom és ideológia”, amelyet gyarmatosító és elnyomó törekvések jellemeznek. A „cionista” jelzőt még ma is sokan elítélő, megbélyegző értelemben használják, de már nem a hivatalos ideológusok, hanem a kommunista diktatúrák széthullásával…
Silatban az év minden napján „aratnak” Izraelben nem kell lámpással keresni a történelmi helyeket. Moddin körzetében egykor a makkabeusok éltek; itt kezdődött népünk történetének örök emlékezetű szabadságharca. Egy értelmiségi fiatalokból álló csoport ezen a helyen vetette meg az új típusú falu alapjait. Silat abban az értelemben újszerű, hogy bár falu, mégsem a mezőgazdasági termelés a…