-
Esély az abonyi zsinagóga megmentésére
Abony város önkormányzata átveszi a hosszú ideje elhanyagolt neoklasszicista zsinagógaépület vagyonkezelői jogát. Az 1825-ben épült zsinagógát Landherr András tervezte. Nyugati homlokzatát a monumentális háromszögletű oromzat alatt álló négyoszlopos korinthoszi portikusz teszi hangsúlyossá. Bár az épület hosszú ideje romos állapotú, a belső fal- és mennyezetdíszítések néhány nyoma még ma is látható. Az önkormányzat kulturális térként szeretné…
-
Régi lengyel-litván zsinagógákról
Májusban jelent meg a Szombat online oldalon beszélgetésem Ari Tóth Millerrel: „Az emlékezet önkéntes őrzői” alcímmel. Ari 1956-ban született Budapesten, és 1984 óta az USA-ban él. Még itthon, 15 éves korában kezdett régi zsidó képeslapokat gyűjteni, majd az országot, Erdélyt, Szlovákiát járva fényképezte a zsidó múlt emlékeit, zsinagógákat, temetőket. az USA-ban aztán a múlt kutatásba…
-
Az év múzeumi gyarapodása: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ amerikai magántulajdonból szerzett korábban a világhírű magyar-amerikai építész, Breuer Marcell tulajdonában lévő tárgyakat. A Pécsett született, a Bauhausban tanult és az Amerikai Egyesült Államokban világhírűvé lett Breuer Marcell a 20. század legismertebb magyar építésze. Nem csak a New York-i Whitney Museum vagy a párizsi UNESCO-székház tervezőjeként, de…
-
Közbeszerzési pályázat a hitközségi székház belső felújítására; keresik a Rabbiképző rekonstrukciójának tervezőjét is
Az Építési és Közlekedési Minisztérium közbeszerzést hirdetett a Dohány utcai zsinagóga mellett, a VII. kerületi Síp utca 12. alatt álló Budapesti Zsidó Hitközség székházának belső felújítására. A kiemelten védett műemlék felújítása belső korszerűsítést, restaurátori munkákat, valamint az udvarok lehetőség szerinti lefedését is magában foglalja – számol be az Építészfórum. A Pesti Izraelita Hitközség székházát Wellisch Alfréd…
-
Minden megmentett ház – megmentett élet
Perczel Anna emlékére A Szim Salom progresszív hitközség és az Óvás! Egyesület június 15-én nyilvános vitaestet rendezett egykori tagja, Perczel Anna emlékére a Zsidó Történeti Tár előadótermében. Az est bevezetéseül írtam az alábbi sorokat, távollétemben Egri Orsolya olvasta fel. Mindenkitől, aki jelen van (volt) a Csányi utca 5-ben, elnézést kell kérnem, hogy csak papíron tudtam…
-
Hol lakik az Úristen? – a bécsi Zsidó Múzeum útbaigazít
Az ötletgazdagságáról ismert 130 éves Bécsi Zsidó Múzeum április 2-án megnyílt időszaki kiállítása, Ist*n. A nagy kérdések ég és föld között (G*tt. Die großen Fragen zwischen Himmel und Erde) korántsem tartozik a könnyen emészthető tárlatok közé, alaposan rá kell hangolódni. A két kurátor, Daniela Schmid és Domagoj Akrap, hét igencsak földi, mondhatni materialista kérdésre igyekszik…
-
Országépítők: Fejér Lajos és Dános László
Az alábbi írás egy olyan magyar építész-párosról szól, akik a maguk idejében meghatározó befolyást gyakoroltak a kortárs építészetre és Budapest arculatára. Fejér Lajos (1877-1945) apja Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt, Máramarosszigeten. Az apa idővel a pesti Erzsébetvárosba költözött és ott nyitott fakereskedést kisebbik fiával. A nagyobbik fiút, akire jutott némi megtakarított pénz, taníttatták. Így lett…
-
„Ékszerként ragyogó, tökéletesnek látszó épület”
Varga Papi László csodálatos összegző művel ajándékozott meg bennünket, fantasztikusan széles megalapozással dolgozta föl a 121 éves szegedi Újzsinagóga építményében megvalósult hagyománytiszteletet és szimbólumrendszert. A Löw Immánuel tudós főrabbi eszmei elgondolásainak (1854–1944) Baumhorn Lipót (1860–1932) építőművésznek köszönhető szent épületet minden kétség nélkül a világ legszebb zsinagógáinak sorában emlegetik. A polihisztor főrabbi talmudista-judaisztikus munkássága melletti botanikus…
-
A kunszentmártoni zsinagóga
A 19. és 20. század fordulóján Európában egy új művészeti áramlat bontakozott ki, a szecesszió. A képző- és iparművészetben gyökerező stílus az irodalomra és az építészetre is nagy hatást gyakorolt. Hazánkban Lechner Ödön építész a magyar díszítőművészet és népi építészet keleti gyökereit feltételezve magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérletet. Az általa létrehozott stílust ma magyaros…
-
Van nekünk egy Lajta Bélánk…
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz. Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és munkásságát bemutató kiállítást. Szándékosan nem tettem hozzá a nevéhez, hogy magyar, és azt sem, hogy zsidó. Pedig…
-
Velencében „Afrika szól a világhoz”
18. Velencei Építészeti Biennále 2023, 05. 20 – 11. 26. Az idei „Jövő laboratóriuma” hívómondatot a központi kiállításokat (Arsenale/Giardini) jegyző Lesley Lokko ghanai-délafrikai építésznő adta ki. Afrikáról nyilatkozta: itt a legalacsonyabb a lakosság átlag-életkora, itt a leggyorsabb az urbanizáció, itt a legkevesebb az építész és Afrika él a legnagyobb bizonytalanságban. Ő itt látja a legerősebb…
-
Temesvár: a város támogatja két zsinagóga felújítását
Temesvár (Timişoara) 2023-ban Európa kulturális fővárosa. Ebből az alkalomból a város 121.000 eurót különített el két történelmi zsinagóga védelmére és/felújítására. A 600.000 lej — mintegy 121.000 euró — annak a 2,85 millió lejes (kb. 576.000 euró) támogatási csomagnak a részét képezi, amit a város történelmi-vallási épületeinek felújítására szánnak. Ezek ortodox keresztény, görög katolikus, római katolikus…
-
Klein Ármin, a Zsolnay gyár művésze és mindenese
A képzőművészet iránt már kisgyermekként is érdeklődött, aztán Pécsen, a Művészeti Szakközépiskolában grafikát tanult. Nem érezte magát elég tehetségesnek, de a művészetet nem tudta elengedni, így szerzett az ELTE-n művészettörténész diplomát. Pécsre a Janus Pannonius Múzeum igazgatónője hívta meg 1981-ben. Részt vett Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokban, önálló kutatása egy turkológus kolleganőjével Zsolnay Miklós keleti gyűjteménye,…
-
A szabadkai zsinagóga – fotóesszé
Az itt látható képek Cseri László pécsi fotóművész képes esszéjéből valók. A szabadkai zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső eredetileg Szegedre tervezték, a szegediek azonban túl különlegesnek találták, így jutott hozzá a szabadkai hitközség. Közép-Európában csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga nagyobb. A belső térben 850 ülőhely van a férfiak, a karzaton pedig 550 a…
-
Marosvásárhely kis ékszerei
Nem akarod megnézni a zsidó múzeumot? – kérdi Káli Király István író, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvfesztivál főszervezője, a Mentor Kiadó korábbi vezetője (1992-2015) a telefonba, aki fiának, Ifj. Király Istvánnak adta tovább a stafétabotot, hogy a kiadó megújulva folytassa munkáját, de továbbra is ír, szervez, dolgozik. Dehogynem, vágom rá. Jó, akkor holnap várnak bennünket, lehet,…
-
A tálibok támogatják egy elhagyott zsinagóga felújítását
A nyugat-afganisztáni Herát városában ugyan már évtizedek óta nem élnek zsidók, de a 20. század fordulóján épült Yu Aw zsinagógát most egy projekt keretében megmentik az összeomlástól – írja az Art Newspaper. A helyi önkormányzat és helyi szervezetek tervei alapján 16 hónapra tervezett munkálatokat a svájci Aliph Foundation, amely a konfliktuszónákban lévő kulturális örökség mentésével…
-
A szenci után felújítják a szentgyörgyi zsinagógát is – zsidó emlékhelyek Szlovákiában
A Kultúrpolitikai Intézet két évvel ezelőtti felülvizsgálatában, amely a kulturális kiadásokat vette górcső alá, megállapította, hogy a Szlovákiában található műemléki ingatlan egynegyede sérült, sok esetben lepusztult állapotban van. A műemléki adósság hatalmas, az intézet 1,8-5,4 milliárd euróra becsülte. Ha a hozzáállásunk az eddigihez hasonló maradna – írja a ma7sk – megmentésük 180 évig is eltartana.…
-
Az épületeknek is megvan a maguk sorsa
Hát még a híveiket vesztett templomoknak, közöttük az elpusztított vidéki magyar zsidóság kisvárosi zsinagógáinak. Funkcióikat vesztve roskadoznak, szerencsésebbjeik állnak, többjük kevésbé méltó új szerepekben. Legkisebb részüket újíthatta meg a hazai emlékezet fájdalmasan szelektív, hiányos kultúrája, az erre irányuló társadalmi közakarat. A bonyhádi Ó( neológ) zsinagóga Bonyhádon az első zsidó imaházat és tanodát 1764-ben rendezték be. …
-
Jeruzsálem kapui
Ha felülről tekintünk az Óvárosra, olyan, mint Balázs Béla „Hét királyfi” című meséjében az a körhinta-palota, melynek mind a hét kapuja ugyanoda vezet. Lenyűgöző látvány! Különböző kapuk, különböző történetek. A nyugati világból érkezők legtöbbször a Jaffa kapun lépnek be először az Óvárosba. Ez a kapu köldökzsinórként köti össze a modern Izraelt az elmúlt évezredek történelmi helyszíneivel. Itt belépve a…
-
Velencei Biennálé – párbeszéd, kirekesztés helyett
Helyszíni tudósítás az 59. Velencei Képzőművészeti Biennáleról. Cecilia Alemani, olasz származású, a New York-i művészeti szcénában tevékenykedő Biennalé főkurátor a The Milk of Dreams (irodalomból átvett szókép) központi kiállítás-koncepciót választotta hívógondolatul 2022-re. Saját kiállításában (Központi Pavilon és Arsenal) a női princípium, a test és lélek, a közösség és egyén mai konfliktusainak friss nézőpontjait, a szürrealizmus…
