Koltai Róberttel beszélget Götz Eszter Az utóbbi évek talán legnagyobb magyar mozisikere Koltai Róbertnak ez év elején bemutatott filmje, a Sose halunk meg. A történet alapja a színészből lett rendező „privát” sztorija a vándor vállfaárus nagybácsiról, az élet elviseléséről és mindenekelőtt a mindent megoldó humorról. A Teleki téri kismaszekok világa, a zsidó kisvárosi lét a…
A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, szinte középkori életmódra kényszerítve.* A filmvilág első kolonizátorai, a francia Pathé testvérek, amint betörtek Oroszországba, azonnal megérezték az e körülményben rejlő…
(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.) Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan és mámoros várakozás, hogy végre megszületett, hogy amerikai, izraeli és magyar. A sztori látszatra a mienk (izraeli-magyar), a valóságban amerikai. Sekélyes történet, ahogyan az amerikai magazinokból megszoktuk, de kétségkívül ugyanúgy színes és szélesvásznú, s a…
Dr. Virág Teréz sorrendben ötödik filmjét február 18-án mutatták be a KÚT ülésén. A film, melyet a Soros Alapítvány finanszírozott, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti interjúk videotára, a Soros Gyűjtemény stúdiójában készült. Már több száz film készült hasonló séma szerint, főként tudományos célokra, de holocaust-túlélőkkel csak most indult meg a munka. Az alapítvány évente két…
A múlt év májusában a Magyar Filmklub Szövetség több hazai és külföldi szervezet és intézmény támogatásával megrendezte az első Budapesti Nemzetközi Zsidó Filmfesztivált. Az eseményre a szervezők meghívták négy film alkotóját, többek között Renen Schorr izraeli rendezőt. Vele készült – eredetileg a TV2 részére – az alábbi interjú. A pacifista hangvételű, témájában, hangulatában kicsit a…
Egy szép film ürügyén Nem vagyok filmkritikus, eddig nem írtam filmkritikát. Pszichológus vagyok. Ezért csak arra vállalkozom, hogy Deák Krisztina Eszter-könyv című filmjéhez mint pszichológus szakember szóljak hozzá. Hiteles-e, lélektanilag elfogadható-e Weisler Eszter alakjának megformálása? Válaszommal nem akarom váratni az olvasót: igen. A filmben a rendező és a főszereplő (Nagy-Kálózy Eszter) hitelesen ábrázolja Eszter alakját.…
Kísérő szavak egy filmhez A nemzetek múltjukból építkeznek. A magyar nemzet nemrég emlékezett meg 1956 és 1849 vértanúiról. Vajon kell-e még foglalkozni 34 vagy 140 év előtti tragédiákkal? – ezt a kérdést józanul gondolkodó ember nem teheti föl. Csak olyan népek maradtak fent a történelemben, amelyek nem felejtették el a múltjukat. A zsidó nép történelmi…
A hírek szerint az idén ősszel nálunk is bemutatják Costa Gavras új művét, a Zenedobozt (Music box). A film egy, az Egyesült Államokban letelepedett magyar háborús bűnösről szól, s a felelősség kérdésével szembesíti mai nézőit, keresztényeket és zsidókat egyaránt. A kiváló görög rendezőtől megszokott, dokumentumszerű hitelességre törekvő alkotás már nem teljesen ismeretlen a hazai közvélemény…
1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után ilyenre nálunk is sor került. A filmhét után beszélgettünk a rendezővel. Az alakuló közgyűlés lelkes hangulata adta az ötletet…
AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemutatóit, vagy legalább néhány előadására beült, az nemcsak hiteles betekintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének több korszakába és jelzéseket kaphatott a mai diaszpórában helyüket, identitásukat keresők zavarairól, hanem egyben számos filmkülönlegességhez jutott, mint ha egy művészeti tanfolyamon vett volna részt. A mozgógép első maradandó értékei közül való az 1320-ban készült…
ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vasmadarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük a végén: A Nyárvégi blues (rendezte: Renen Schorr) képsorai amatőr felvételeket imitálnak, ami rímel a tartalommal: a történet szerint a filmet…
JÁTSZOTTÁK A MOZIKBAN, áprilisban pedig a Televízió is bemutatta a Malenkij robot című dokumentumfilmet. Azokról szól, akiket 1945 áprilisában észak-magyarországi falvakban szedtek össze könnyű munkára – ez volt a malenkij robot -, és lett a néhány órás, esetleg néhány napos konyhai kisegítésből, esetleg takarításból többéves rabszolgaság a Gulag világában. Jelentős hányadukat a szibériai tömegsírok nyelték…
1882. ápr. 1. Solymosi Eszter tizennégy éves, róm. kat. vallású szolgáló, Huri András r. kat. vallású tiszaeszlári lakos házából, ahol alkalmazva volt, eltávozott és többé nem tért vissza… Tiszaeszlár a nyíregyházi bíróság kerületébe tartozott s ez Bary vizsgálóbírót küldte ki a helyszínre nyomozni. A vizsgálóbíró három Tiszaeszláron időző metszőt letartóztatott és ugyanekkor Scharf József hitközségi…
Dan Jakir: Izraeli filmek a nemzet önismeretéért AZ IZRAELI FILMRENDEZŐK között ritka az olyan, aki magasztalná a honi állapotokat vagy elégedett lenne emberi környezetével. Mindamellett ők azok, akik társadalmi-politikai mérsékletre intenek a polarizáció és a konfrontáció időszakában. Elkerülve a megtérésre buzdító filmesszék műfaját, politikai, személyes történeteket dolgoznak fel, összhangban a tömegek igényével. Mivel a népszerű,…