A rasszizmus ellen Itt vagyunk! – ezt a címet viselte tizenhárom művész február 21-től április első hetében is tartó kiállítása a Chagall Galériában. Itt vagyunk, tanúskodunk! – a művek legtöbbjének már a témája is a rasszizmus, a gyűlölködés miatti fájdalmat, döbbenetét tükrözi, tiltakozik. Ezek olyan művészek alkotásai, akiknek személyes életükbe is beletiport már valamiképpen a…
Féner Tamás fotóművész képei Izrael Állam 45. Függetlenségi Napjáról áprilisban Zalaegerszeg városa is megemlékezik. A rendezvények során izraeli kapcsolataik dokumentálása mellett kiállítják Féner Tamásnak, a magyarországi mai vallásos zsidóság életéről készített képeit. Mai életet mondunk, bár a felvételek az 1980-as évek elejéről valók, s azóta némi kedvező változások történtek, Féner munkássága mégis aktuális, a jelen…
Magén István interjúja Engel Tevan István grafikusművésszel 1936-ban született ugyanabban a lakásban, melyben az interjú készült A dolgozószobák hatalmas ablakaiból az újlipótvárosi háztetőkre látni. Lent a nyüzsgő Pannónia utca, arrább a Duna és a sziget. Odakint szél söpri a házakat, idebenn barátságos meleg van, a falakon képek, sok a könyv, a szobanövény. Engel-Tevan körülbelül 200…
Szántó Piroska kiállítása Szántó Piroska szeret egy-egy témában elmerülni, a részletet egésznek tekinteni, vagy az egész helyettesítőjének. Míg más egy motívumot, egy témát egyszeri festői alkalomnak és lehetőségnek tekint, ő „feláldozza” érte magát. A meglelt gondolatból, látványból rögtön egész életművet kíván teremteni. És nem fárad bele, hogy ugyanazt újra fölfedezze, ismét megfesse. Mert ugyanaz egyszer…
Atomkori barlangrajzokat fest legújabb vásznaira Magén István, egy se eleje-se vége történet modern képregényfolyamát. Ha a műveket kifejtenénk a felnőttes komolyságé képkeretekből, és egymás mellé, fölé és alá tapasztanánk őket, ezernyi szemű ablaktáblát kapnánk. Ez az üveg derűs kolorittal vetíti rá a külvilág elmosódott alakzataira a bennünk rejlő gyermek szubjektív képi fantáziáját. Az ablakszemek válogatás…
Juda Enav kiállítása Kőszegen Az egyik legrégebbi magyar zsidó közösség után mára mindössze egy nagy lakattal lezárt temető” – ahová hosszú évek óta nem temettek – és egy rendkívül elhanyagolt, gazzal benőtt zsinagóga maradt. A városban azonban vannak néhányan, akik létrehozva „A kőszegi zsinagógáért alapítványt”, komoly lépéseket tesznek az egykor gyönyörű templom renoválásáért. Elsősorban művészeti…
A Hadtörténeti Múzeum kiállítása „Türelmetlenség, kirekesztés, erőszak. Tombol a gyűlölködés. Ősindulatoktól fűtött, lélekmérgező előítéletekről megszabadulni képtelen sötét erők feszülnek egymásnak. A békétlenség mindent pusztulással fenyegető réme kezd elhatalmasodni tágabb pátriánkban, az európai kontinensnek azon a részén, ahol immáron évszázadok óta újra és újra toronnyá nő a gyúanyag, ahonnan a XX. században már két iszonyatos világégés…
A kormányszóvivő irodájának nyilatkozata szerint az orosz kormány által visszaszolgáltatandó magyar műkincsek többsége zsidó magángyűjteményekből származik, amelyeket a náci megszállók elkoboztak és Németországba vittek. A háború vége után ezek az alkotások, köztük El Greco: Szent Jakab apostol, Goya: Karnevál, és Corot: Ébren álmodó Marietta című műveit a Szovjetunióba szállították. A műalkotások más részét a szovjet…
Kisebb utcai csődületet okozva nyílt meg november 3-án, a Wesselényi utca 13. alatt a Makkabi Kiadó KFT „Művészeti galériája, judaika és ajándékboltja”. Egy, az úttest közepén felejtett autó okozta forgalmi dugó miatt, még tán a több száz méterre eső Körúton is a megnyitóról „beszéltek”, ám az ünneplők – mert jó hangulatú, őszintén együtt örülő közönség…
Izraeli modem kerámiakiállítás látható a Vigadó Galériában október 27-től november 8-ig. A kiállítás német városokat járt be, látható volt többek között Gerában és Odera Frankfurtban. Alec Mishory, izraeli művészettörténész két jellegzetes csoportra osztja a modem izraeli kerámiaművészetet: a technológia és az agyag által meghatározott internacionális és a helyi hagyományokat folytató irányzatra. A kiállításon az internacionális…
Michele Zackheim 1985-ben elkészítette a Találkozás Sátrát, amit New Yorkban a St. John-katedrálisban mutattak be először, majd végigvitték Amerikán. A lenyűgöző óriási vászonépítmény Mózes sátrára utal, a keresztény, a mohamedán és a zsidó vallás szimbólumait helyezi a kozmikus térbe. Háromszáz neves ember és vagy húsz intézmény és vállalat vett részt a munkában, köz- tűk a…
Dunajszky Gábor Kanadában élő fotós képei között jelentős szerep jut a zsidó témának. Látványosan groteszk, botránkoztatóan blaszfém, vagy torokszorítóan empatikus felvételeket produkál. Elléphetünk tán mosoly nélkül a kaftános, ősöreg haszid és Donald kacsa duettje előtt? Megemészthetjük-e fejcsóválás vagy kaján mosoly nélkül a kiállításról lemaradt képet a kivágott közepű macesztábla mögül előgöndörödő férfiágyékról? Tudunk-e szorongás nélkül…
(Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Medicina Könyvkiadó Vállalat, 1991.155. oldal + 30 színes fotóoldal, 220 Ft) Ugye azt hinnéd kedves Olvasó, hogy e kis magyar gettóban minden zugot, követ, kapualjat ismersz? Nos hát végy magadhoz egy budapesti kombinált bérletet, vonat- s távolsági buszjegyeket, csomagolj be tetemes mennyiségű hideg élelmet, s eredj felfedező útra! A…
Ma, amikor egyre kisebb tér jut a művészetnek, és sajnos egyre kevesebb érdeklődőt vonz egy-egy kiállítás, formabontó tárlatra kerül sor, a Goldmark-teremben. Az idős zsidó szobrász, Feldman László – idén tölti be 86. életévét – művei kerülnek bemutatásra. A mester több önálló kiállításon bemutatkozott már a budapesti közönségnek, szokatlan témájú szobraival (Auschwitzi hegedűs, Az első…
Joszef Ben Porat kiállítása a Chagall Galériában Bátor magyar képzőművészek – még amikor az egyesületi törvények alig adtak arra lehetőséget – kis közösséget alapítottak, hogy munkájuknak társas-társadalmi hitele legyen. Az egyik ilyen „korai” alkotóközösség, amelynek ma Vizualart a neve, elhatározta, hogy az állami protokoll-egyezmények helyett emberi kapcsolatokon alapuló cserekiállításokat szervez galériájában és viszont, saját tagjainak…
1940. március 15-i dátummal keltezett az az előszó, melyet dr. Ribáry Géza írt az Ámos Imre 14 eredeti metszete című mappához. Tulajdonképpen 15 metszetről van szó, hiszen a címlapon repdeső menórás angyalt is ő álmodta linóleumba. A mappát lapozgatva a 18. zsoltár szavai jutnak eszembe: „Kiáltottak, de nem volt szabadító. A 150 darabos sorozatnak ma…
Ámos Imre 1944 őszén, Pesten, a Lehel úti kaszárnyában adta át feleségének, Anna Margitnak azt a vázlatfüzetet, melyben a szolnoki munkaszolgálat alatt készült utolsó rajzai őrződtek meg így. Utóbb még látták a türingiai Ohrdruf Nord-Lagerében. Pusztulása hasonló lehetett, mint ahogy azt a munkaszolgálatban készült tintával készült tollrajzokon előre megjósolta. A 8. lapon kardnyélen ül a…
– zsidók, keresztények, mohamedánok Izraelben címmel nyílt meg az Izraeli Kulturális Hét keretében Müller László fotóriport kiállítása a Néprajzi Múzeumban, s augusztus 30-ig várja látogatóit. * Három sátor köré csoportosították a képeket az U alakú kiállítási térben, s ez az ötlet szimbolizálja egyben a válogatás szervezőelvét: a monoteizmus három nagy vallásában a közös gyökeret, a…
A keramikusok istenkísértők, hisz ahogy az öreg szakállas ők is a lábbal taposott földből formáznak életet. A kerámiaszobor kicsit a Föld őstörténetét is magában foglalja: nagy hőfokon ölti fel végleges alakját, s aztán lehűlt mivoltában is kisugároz valamit kemencei őskorából. De mivel a műalkotás szüntelen figyelmeztetés arra, hogy nemcsak ölni tud az ember, keletkeztetni, teremteni…
Magén István mítoszteremtő. Képzelete mitologikus bibliai tájak felett csapong, megérint egy-egy embert, hegyvonulatot, virágot és felhőt, de nem időzik el egyiknél sem. Festményein nem konkrét emberek konkrét arca, nem a felismerhető táj varázsa vagy döbbeneté mutatkozik meg. Számára az időnek nincs konkrét jelentése. Minden, ami van, létezik, s belibben a festmény centrumába. A tájon át…