A Szombat zsidó politikai, kulturális és tudományos folyóirat online változata
Eli Sharabi Túsz című emlékirata azok közé a könyvek közé tartozik, amely nemcsak a történelmi tényekkel szembesít, hanem az emberi létezés legmélyebb rétegeivel is. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elrabolt férfi 491 napot töltött föld alatti cellák, sötét alagutak és mindennapos megaláztatások között. Memoárja nem csupán a túlélés dokumentuma, hanem egy olyan belső ív […]
Continue Reading„Ma nagy megtiszteltetésben volt részünk: a zsinagógában és a Ljubljanai Zsidó Kulturális Központban üdvözölhettük a neves magyar írót, Nádas Pétert” – írja a központ facebook oldalán. „Látogatása kivételes privilégium volt számunkra, és felejthetetlen pillanat közösségünk életében. Nádas Európa egyik legfontosabb kortárs írója, korunk erkölcsi hangja, olyan gondolkodó, aki rendkívüli mélységgel és érzékenységgel foglalkozik az emlékezet, […]
Continue Reading
„Egy zsidó náci, bazmeg, ilyet még nem pipáltam, nézzétek, skacok!” – ezt harsogta a fülembe röhögve, miközben a vállamra mutatott, vagyis egyenest a tetkómra. Részlet a Nem megyek haza című regényből. Angolórával indult a nap. Viszonylag értettem mindent. A kiejtésük éppolyan ótvar Hunglish, mint az enyém. Az első szünetben észrevettem az elnémított mobilban a nem […]
Continue ReadingElisabeth Lederer, akit egy 1.8 méter magas portré örökít meg, úgy élte túl a holokausztot, hogy azt mondta a náciknak: a híres festő az apja. Egy Gustav Klimt-portré, amely a holokauszt idején segített megmenteni zsidó alanyának életét, kedden 236,4 millió dollárért kelt el — ez rekord egy modern műalkotás esetében. Klimt „Elisabeth Lederer portréja” című […]
Continue Reading
Janovics Jenő mentesítési iratai[1] „olyan zsidótörvény nem jöhet, amely alól te kivétel ne légy” Kiss Ferenc levele Janovics Jenőnek A második bécsi döntés után Janovics Jenő keményen küzdött azért, hogy elismerést nyerjen sokévtizedes Nemzeti színházi tevékenysége, kultúraformáló múltja, nemzeti helytállása, és újra intézményvezető szerephez, színházi, filmes feladathoz, állami megbízáshoz jusson egy új történelmi helyzetben. Hogy […]
Continue Reading
Lehet-e bolygatni egy sírt, és érdemes-e a múltat? Egy nagymama eltűnik koporsóstul, majd a lapok végén felsír egy újszülött. Halál, születés, realitás és varázslat ötvöződik Breier Ádám filmrendező első könyvében, ami kicsit olyan, mint egy misztikus krimi. A Hetvenegy farkas lélektani regény apaságról és (ön)élveboncolásról, hovatovább egyszerre játszódik a földön és lebeg a földfelszín felett. […]
Continue ReadingElső rendezői alkotásában Johansson egy 94 éves holocaust-túlélő történetét beszéli el. Az ynet Global-nek elmondta, miért várt 40 éves koráig, és miért érzi sürgető küldetésnek e film elkészítését. Scarlett Johansson, hollywoodi filmcsillag sohasem titkolta zsidó gyökereit. Mint elmondotta, anyja askenázi zsidó, apja dán. Megtartják az ünnepeket, köztük a Jom Kippurt, a Hanukkát és a húsvétot. […]
Continue Reading
Az október 7-i terrortámadás kétéves évfordulóján azért mentünk az Urániába, hogy a tragikus eseményeket feldolgozó film[1] közös megtekintésével rójuk le tiszteletünket az áldozatok, családtagjaik, barátaik, közösségeik, a terrortámadás minden közvetlen és közvetett elszenvedője előtt.[2] Yariv Mozer: We will dance again című filmjéről. De arra aligha volt bárki is felkészülve, hogy Yariv Mozer We will dance […]
Continue ReadingAz Izraeli Védelmi Erők (IDF) főkantorának, Shai Abramson alezredesnek a részvétele miatt törölte az amszterdami Concertgebouw koncertterem a helyi zsidó közösség által szervezett hanukai koncertet, ami felháborodást váltott ki a hollandiai zsidók körében, és éles bírálatot váltott ki Izraelben is. A holland főváros polgármestere védelmébe vette a döntést. A döntést Zvi Aviner-Vapni, Izrael hollandiai nagykövete […]
Continue Reading
Májusban jelent meg a Szombat online oldalon beszélgetésem Ari Tóth Millerrel: „Az emlékezet önkéntes őrzői” alcímmel. Ari 1956-ban született Budapesten, és 1984 óta az USA-ban él. Még itthon, 15 éves korában kezdett régi zsidó képeslapokat gyűjteni, majd az országot, Erdélyt, Szlovákiát járva fényképezte a zsidó múlt emlékeit, zsinagógákat, temetőket. az USA-ban aztán a múlt kutatásba […]
Continue ReadingA francia Nemzeti Képzőművészeti Központ ( tovàbbiak Cnap) visszakapja a salzburgi Elveszett generáció művészeti múzeumától (Museum Kunst der Verlorenen Generation) Jecheskiel David Kirszenbaum lengyel zsidó festőművész Les Internés de Saint-Sauveur (A Saint-Savueur-i internáltak) című festményét. A több éve keresett és nemrégiben megtalált kép visszakerül francia tulajdonba, de öt évig még az osztrák múzeumban lesz látható. […]
Continue Reading
Röhrig Géza egzaltáltan ösztönös tehetség. Legfrissebb, semmike-dalok című kötete lelket trancsírozó versek kollekciója. Merész hullámtöréssel rántanak be egy érzelmektől örvénylő, alig ismert mélytengeri óceánba. Jól fejbe vágja az olvasót ez a nyersen őszinte, érzékeny líra, a versszövegek erős dramaturgiája és a holtig tartó eleven fájdalom. Szavakkal elmondhatatlan az érzés, amiről semmike, a főhős tudósít. Mégis, […]
Continue Reading
Olvasom Surányi András Egy emlékirat könyvét. Ismerős a helyzet. Annakidején én is találtam egy füzetet, és én is megpróbáltam beszélgetni vele. Anyám füzete volt. Az ő szinte derűs, mindent megbocsátó visszaemlékezései. Az ellenség mentette meg az életét. Hálás volt egész életében. Surányi egy lomtalanítás során találta a füzetet, az Ismeretlen emlékiratait. Hozzáfűz reflexiókat, egy történetíró és […]
Continue Reading
Remekművet gyönyör, ugyanakkor nehéz is elemezni, mert végtelenül érzelem- és gondolatgazdag, komplex és bonyolult műről van szó. Árva – már a cím sokat sejtető. Így, konkretizáló névelő nélkül globálissá nő az értelme: mindenki árva, árvaságra ítéltetett az ember. Reménytelenül, véglegesen. Akinek már itt eszébe jut Tarr Béla, illetve Krasznahorkai László világlátása, az nem a véletlen […]
Continue Reading
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ amerikai magántulajdonból szerzett korábban a világhírű magyar-amerikai építész, Breuer Marcell tulajdonában lévő tárgyakat. A Pécsett született, a Bauhausban tanult és az Amerikai Egyesült Államokban világhírűvé lett Breuer Marcell a 20. század legismertebb magyar építésze. Nem csak a New York-i Whitney Museum vagy a párizsi UNESCO-székház tervezőjeként, de […]
Continue Reading
„A könyv szerkezete és híradása mégsem elsősorban szociológiai-történelmi, hanem a létezés teljes szerkezetét veszi célba. Ugyanakkor a szociológiai-történelmi kiindulópontok, a rejtett társadalomábrázolás nélkül nem jutott volna el világképének ilyen intenzív megformálásáig”, írta kereken 40 évvel ezelőtt Balassa Péter, az – akkor – új magyar próza első számú kritikusa Krasznahorkai László első regényéről, a Sátántangóról. Vagyis […]
Continue Reading
Krasznahorkai László író kapta az irodalmi Nobel díjat, jelentette be ma a Svéd Királyi Akadémia „lenyűgöző és víziókkal teli életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette is megerősíti a művészet erejét.” Krasznahorkai 1954. január 5-én született Gyulán. A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között […]
Continue Reading
Czakó Gábor írta: „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyedés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megértés, a tisztaság, a bölcsesség hangja.”…”A kultúra maga a nép; az alapvető értékekben együtt gondolkodó közösség….” A hírekből tudható „Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja” – lesz a Sorsok házából. Holokauszt bemutató hely, dokumentációs […]
Continue ReadingIvan Klíma cseh író, drámaíró és egykori disszidens 94 éves korában, szombaton hunyt el – közölte fia, Michal Klíma a Cseh Hírügynökséggel. Több mint 20 könyvet írt, melyeket 30 nyelvre fordították le. Műveiben azt vizsgálta, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok, milyen erkölcsi dilemmák merülnek fel az elnyomó rendszerek uralma idején. 1931-ben Prágában született Ivan Kauders […]
Continue Reading
A világhírű hegedűművész, Itzhak Perlman bejelentette, hogy teljes turné- és szponzori bevételeit jótékonysági célokra ajánlja fel. Az összeg nagysága körülbelül 12,9 millió dollárra tehető, amit Perlman hajléktalanokat segítő központok kiépítésére fordít New York-i rászorulók számára. Ezek a központok nemcsak menedéket, hanem hosszú távú segítséget is nyújtanak majd: a tervek szerint akit befogadnak, az képzési programokban, […]
Continue Reading