A Vélemény rovatban közölt írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
SZŰKSZAVÚ ÚJSÁGHÍR adta tudtul júniusban, hogy megalakult a Keresztény-Zsidó Tanács, külföldi jó példák és hosszas ösztökélés nyomán. Katolikus, protestáns és zsidó hitfelekezetek illusztris lelki vezetőiből áll, s hogy megszületett, csak annyit mondhatunk mély meggyőződéssel és a legtisztább szívből, hogy végre-valahára, mert már a legfőbb ideje volt. Az ökumenizmus gondolata öltött benne szervezeti formát, s most…
„Zsidó-kurzus Magyarországon?” – e cím alatt bizonyos Stoffán György (pontosabban miszlókay Stoffán) azt fejtegeti, hogy „koncepcionális zsidó ‘hatalomátvételt’ készít elő egy háttérbe szorult vagy szándékosan meghúzódó szervezet”. A jó Stoffán „mint keresztény ember” aggódik „amiatt, hogy különböző vallású, nemzetiségű erők kisajátíthatónak vélik hazánkat, s a hatalom gyakorlását. Ha van antiszemitizmus, van cionizmus is Magyarországon. Ez…
Ha védekezel – ingerelsz Ha szótlan tűröd – gyávaság! Feljajdulsz: érzékenykedel S a néma jaj is vall reád! Kiss Józsefnek ez a tiszaeszlári vérvád idején írt verse is, amelyből idéztem, alátámasztja azt a szomorú és kétkedő nézetemet, hogy az antiszemitizmust a zsidók viselkedése, magatartása befolyásolhatja – legalábbis pozitív értelemben -, hogy van zsidó életstratégia, amellyel…
Halála ötvenedik évfordulójára Bangha Béla írásműveiből közöl szemelvényes összeállítást a Hunnia című folyóirat. Az 1919-es ellenforradalomból született Horthy-rendszer egyik szellemi vezéralakjává lett jezsuita pátertől előbb filozófiai fejtegetéseket idéz „A magyar szellem önvédelme” alcímmel megjelenő időszaki kiadvány, majd művelődés- és sajtópolitikai, valamint publicisztikai írásaiból szedeget össze csokornyit. Talán nem egyszerűsítjük le túlzottan Bangha Béla politikai örökségének…
AZ EGYÉRTELMŰ HAZUGSÁGOK korának Magyarországon vége. És a zsidóság berkeiben mégsem a megnyugvás, nem a felhőtlen bizakodás érzése kerekedett felül. Inkább a szorongás a jellemző. Többen nem hiszik, mint amennyien igen, hogy az egyértelmű hazugságok és a folytonos hazudozás lélekölő évtizedeit az egyértelmű igazságok és a következetes, gerinces igazmondás korszaka váltja fel. Egy olyan kor,…
Bevallom, kissé elszégyelltem magam, amikor a Magyarországi Cionista Szövetség újjáalakulása alkalmából elhangzott felszólalásában Stephen J. Roth-nak, a Cionista Világszövetség európai elnökének szájából hangzott el (egyébként ékes magyar nyelven, mivelhogy Roth úr bölcsője is e tájon ringott) az a javaslat, hogy legyen a magyar fővárosban Herzl Tivadar tér. Sőt ennél is konkrétabban: a Dohány utca és…
– kérdezi tőlem a szerkesztőség. „Hétféle ész kell az élethez” – tanította Füst Milán. – Melyik eszemmel feleljek? A pszichológus eszem azt feleli: Semmit. Mert a kérdés azt jelenti: Mit tennék a gyűlölet ellen? A lelki sötétség hatalmai tízezer évek óta jelen vannak a világban. Bizakodhatunk-e abban, hogy propagandával, felvilágosítással, nevelési ambíciókkal hamarosan megszüntethetjük? Vagy…
FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel születik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már ennek alig van nyoma. Rendezvényeink látogatottsága apad, tisztújító közgyűlésünk meglehetős közönybe fulladt. Sok a…
JÁTSZOTTÁK A MOZIKBAN, áprilisban pedig a Televízió is bemutatta a Malenkij robot című dokumentumfilmet. Azokról szól, akiket 1945 áprilisában észak-magyarországi falvakban szedtek össze könnyű munkára – ez volt a malenkij robot -, és lett a néhány órás, esetleg néhány napos konyhai kisegítésből, esetleg takarításból többéves rabszolgaság a Gulag világában. Jelentős hányadukat a szibériai tömegsírok nyelték…
Régóta izgat ez a kérdés? Ezelőtt vagy tíz évvel kísérletiképpen fel akartam adni egy fiktív gyászjelentést, mélyben a temetés helyéül a rákoskeresztúri zsidó temetőt tüntettem fél. Udvariasan közölték, hogy ez a kitétel nem szerepelhet a gyászjelentésben. Megtudtam azonban, hogy ez nem a zsidók valamiféle diszkriminációja. Más vallásra sem lehet utalás, pl. hogy melyik egyház szertartása…
RADNÓTI IRTA naplójában.: … nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlatom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért és az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem ‘szellemiségem’ és ‘lelkiségem’ és ‘költőségem’ meghatározójának.” Radnóti nem látszott tudni, hogy a zsidóság mint állapot és státus nem azonos a zsidó vallással, még…
Lapunkban helyet adtunk az asszimiláció-pártiak, az önkorlátozók véleményének is, mert reméljük, hogy a nyílt vita segít tisztázni, hol van hiba a kréta körül. A Szombat 1990 2. számában jelenít meg például Kőbányai János írása, amelyben az ellen tiltakozik, hogy az Egyesület politikai téren időnként hallatja a hangját. Meghirdette ezzel szemben a Németh László-i eszmékkel összecsengő,…
A MAGYAR ZSIDÓSÁG nem tudott s nem tud olyan „bűnöket” elkövetni a ténylegesen vagy látszatra befogadó nemzet ellen, amelyek annyira hatásosan hívnák életre az antiszemitizmust, mint a szociális demagógia. E métely ellen minden erőnkkel küzdeni kell! A „zsidókérdés”, az antiszemitizmus a nagy magyar nemzeti elfojtások körébe tartozott az elmúlt négy évtizedben. Természetes, hogy az elfojtások…
MÍG EGYFELŐL megnyugtató nyilatkozatok hangzanak el a demokratikus pártok és vezető személyiségeik részéről, melyek elítélik az antiszemitizmust, másfelől számos olyan cikk is napvilágot látott az utóbbi idők magyar sajtójában, mely épp ezt az elítélendő antiszemitizmust szólaltatta meg és élesztette. Ez a kettősség nehezen tartható. Ideje, hogy a magyar politika formálói – bármely oldalhoz tartozzanak is…
Tisztelt Deák Gábor! A március 2-i Magyar Nemzetben interjú készült önnel egy – számomra is igen fontos – kérdésről: nemzetiség-e a zsidó kisebbség? A MZSKE Elnökségének felemás állásfoglalásával (a kérdés eldöntését „a tagság saját lelkiismeretére bízza”), valamint Önnek azzal a nézetével, hogy úgymond jogokkal jár, ha nemzetiséggé válik a magyarországi zsidóság – nem értek egyet,…
MIT SZÓLNÁNAK AHHOZ, ha a román sajtó nagy része magyar kézen volna – teszi fel látszatra a románoknak szóló szónoki kérdést Sebestyén Béla a Magyar Fórumban -, ha a tv ernyőjén naponként magukat románnak tettető magyarok néznének rájuk, ha a színház, a film és a tudományos élet magyar mentalitást tükrözne, s közben állandóan a másság…
Szinte naponta elmentem mellette. Elrévülve nézegettem romjaiban is felséges alakját, évtizedek óta betört, széljárta ablakait és a múltat idéző, megtépázott feliratokat. Szemem előtt pusztult, naponta veszített méltóságából. Egyik nap végre tárva-nyitva találtam a templom ajtaját; bizonyos voltam benne, hogy népét hívogatja a szélesre tárt kapu. Bementem, és földbe gyökerezett a lábam; a zsidótemplomban tényleg fanatikus…
MAGYARNAK LENNI történelmi kihívás. Zsidónak lenni sors. És magyar zsidónak? Egyetemi professzorom egyszer, személyi lapomat nézegetve, anyám neve után érdeklődött. A papírokból kivörösödött arccal tekintett fel és rám ripakodott: Miért mondja maga, hogy magyar, amikor zsidó?! Tényleg, miért? Vajon miért nem lehetek, miért nem hagyták soha és még most sem akarják megengedni, hogy egyszerre lehessek…
Olvasom a SZOMBAT ’90. januári számában Németh Sándor: Csak a bűnbánat szabadíthat fel c. írását. Legyen szabad ehhez néhány megjegyzést fűznöm. A cím – amint az a 3. bekezdésből kiderül – a Holocaustbéli, zsidókkal szemben elkövetett bűnökre utal. Az ebben való részvétel „súlyos etikai felelősséggel terhelte meg a keresztény tömegeket”, vagyis bizonyos értelemben bűnrészessé tette…
EGY REGGEL GIGI, aki az első udvarban lakott, egy négykerekű hordárkocsi végében ült, harangozott vékony, hosszú lábaival, és csúfondáros mosollyal nézett a szemembe. A ruháján, mint valami gyönyörű, nagyszirmú virág, sárga posztócsillag tündökölt. Illett hozzá. A hordárkocsi zsúfolásig megrakva a doktor bácsiék holmijaival, a legtetején Gigi babái trónoltak. Csak ketten voltunk az udvaron, a felnőttek…