A Vélemény rovatban közölt írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

  • Passiójátékok ürügyén a keresztény-zsidó párbeszédről

    SZŰKSZAVÚ ÚJSÁGHÍR adta tudtul júniusban, hogy megalakult a Keresztény-Zsidó Tanács, külföldi jó példák és hosszas ösztökélés nyo­mán. Katolikus, protestáns és zsidó hitfelekezetek illusztris lelki veze­tőiből áll, s hogy megszületett, csak annyit mondhatunk mély meggyőző­déssel és a legtisztább szívből, hogy végre-valahára, mert már a legfőbb ideje volt. Az ökumenizmus gondo­lata öltött benne szervezeti formát, s most…

  • Arcátlanság

    „Zsidó-kurzus Magyarországon?” – e cím alatt bizonyos Stoffán György (pontosabban miszlókay Stoffán) azt fejtegeti, hogy „kon­cepcionális zsidó ‘hatalomátvételt’ készít elő egy háttérbe szorult vagy szándékosan meghúzódó szervezet”. A jó Stoffán „mint keresztény em­ber” aggódik „amiatt, hogy külön­böző vallású, nemzetiségű erők kisajátíthatónak vélik hazánkat, s a hatalom gyakorlását. Ha van anti­szemitizmus, van cionizmus is Ma­gyarországon. Ez…

  • Kivédhető-e az antiszemitizmus?

    Ha védekezel – ingerelsz Ha szótlan tűröd – gyávaság! Feljajdulsz: érzékenykedel S a néma jaj is vall reád! Kiss Józsefnek ez a tiszaeszlári vérvád idején írt verse is, amelyből idéztem, alátámasztja azt a szomorú és kétkedő nézetemet, hogy az antiszemitizmust a zsidók viselke­dése, magatartása befolyásolhatja – legalábbis pozitív értelemben -, hogy van zsidó életstratégia, amellyel…

  • Az ideál

    Halála ötvenedik évfordulójára Bangha Béla írásműveiből közöl szemelvényes összeállítást a Hunnia című folyóirat. Az 1919-es ellenfor­radalomból született Horthy-rendszer egyik szellemi vezéralakjává lett jezsuita pátertől előbb filozó­fiai fejtegetéseket idéz „A magyar szellem önvédelme” alcímmel megjelenő időszaki kiadvány, majd mű­velődés- és sajtópolitikai, valamint publicisztikai írásaiból szedeget össze csokornyit. Talán nem egyszerűsítjük le túl­zottan Bangha Béla politikai örök­ségének…

  • Árnyaltan, de nem kétértelműen

    AZ EGYÉRTELMŰ HAZUGSÁGOK korának Magyarországon vége. És a zsidóság berkeiben mégsem a meg­nyugvás, nem a felhőtlen bizakodás érzése kerekedett felül. Inkább a szorongás a jellemző. Többen nem hiszik, mint amennyien igen, hogy az egyértelmű hazugságok és a foly­tonos hazudozás lélekölő évtizedeit az egyértelmű igazságok és a követ­kezetes, gerinces igazmondás korszaka váltja fel. Egy olyan kor,…

  • Budapest VII., Herzl Tivadar tér, Szenes Hanna utca

    Bevallom, kissé elszégyelltem ma­gam, amikor a Magyarországi Cio­nista Szövetség újjáalakulása alkal­mából elhangzott felszólalásában Stephen J. Roth-nak, a Cionista Vi­lágszövetség európai elnökének szá­jából hangzott el (egyébként ékes magyar nyelven, mivelhogy Roth úr bölcsője is e tájon ringott) az a ja­vaslat, hogy legyen a magyar fővá­rosban Herzl Tivadar tér. Sőt ennél is konkrétabban: a Dohány utca és…

  • Mit tennék az antiszemitizmus ellen?

    – kérdezi tőlem a szerkesztőség. „Hétféle ész kell az élethez” – ta­nította Füst Milán. – Melyik eszemmel feleljek? A pszichológus eszem azt feleli: Semmit. Mert a kérdés azt jelenti: Mit tennék a gyűlölet ellen? A lel­ki sötétség hatalmai tízezer évek óta jelen vannak a világban. Bizakod­hatunk-e abban, hogy propagandával, felvilágosítással, nevelési am­bíciókkal hamarosan megszüntet­hetjük? Vagy…

  • Egy szerkesztő magántöprengései

    FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel szü­letik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már ennek alig van nyoma. Rendez­vényeink látogatottsága apad, tiszt­újító közgyűlésünk meglehetős közönybe fulladt. Sok a…

  • Dachau, a szanatórium

    JÁTSZOTTÁK A MOZIKBAN, áp­rilisban pedig a Televízió is bemu­tatta a Malenkij robot című doku­mentumfilmet. Azokról szól, akiket 1945 áprilisában észak-magyarországi falvakban szedtek össze könnyű munkára – ez volt a malenkij ro­bot -, és lett a néhány órás, esetleg néhány napos konyhai kisegítésből, esetleg takarításból többéves rab­szolgaság a Gulag világában. Jelen­tős hányadukat a szibériai tömeg­sírok nyelték…

  • Miért nincs zsidótemető?

    Régóta izgat ez a kérdés? Ezelőtt vagy tíz évvel kísérletiképpen fel akartam adni egy fiktív gyászjelentést, mélyben a temetés helyéül a rákoskeresztúri zsidó temetőt tüntet­tem fél. Udvariasan közölték, hogy ez a kitétel nem szerepelhet a gyászjelentésben. Megtudtam azonban, hogy ez nem a zsidók valamiféle diszkriminációja. Más vallásra sem lehet utalás, pl. hogy melyik egyház szertartása…

  • Apropó nélkül…

    RADNÓTI IRTA naplójában.: … nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükség­letem, nem gyakorlatom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért és az ide­gekben remegő ősi bánatot barom­ságnak tartom és nem ‘szellemiségem’ és ‘lelkiségem’ és ‘költőségem’ meghatározójának.” Radnóti nem látszott tudni, hogy a zsidóság mint állapot és státus nem azonos a zsidó vallással, még…

  • Az asszimiláció halálos ölelése

    Lapunkban helyet adtunk az asszimiláció-pártiak, az önkorlátozók véleményének is, mert reméljük, hogy a nyílt vita segít tisztázni, hol van hiba a kréta körül. A Szombat 1990 2. számában jelenít meg például Kőbányai János írása, amelyben az ellen tiltakozik, hogy az Egyesület politikai téren időnként hallatja a hangját. Meghirdette ezzel szemben a Németh László-i eszmékkel össze­csengő,…

  • Legnagyobb ellenségünk, a szociális demagógia

    A MAGYAR ZSIDÓSÁG nem tu­dott s nem tud olyan „bűnöket” el­követni a ténylegesen vagy látszat­ra befogadó nemzet ellen, amelyek annyira hatásosan hívnák életre az antiszemitizmust, mint a szociális demagógia. E métely ellen minden erőnkkel küzdeni kell! A „zsidókérdés”, az antiszemitiz­mus a nagy magyar nemzeti elfoj­tások körébe tartozott az elmúlt négy évtizedben. Természetes, hogy az elfojtások…

  • Játék a tűzzel

    MÍG EGYFELŐL megnyugtató nyi­latkozatok hangzanak el a demokratikus pártok és vezető személyisé­geik részéről, melyek elítélik az antiszemitizmust, másfelől számos olyan cikk is napvilágot látott az utóbbi idők magyar sajtójában, mely épp ezt az elítélendő antiszemitiz­must szólaltatta meg és élesztette. Ez a kettősség nehezen tartható. Ideje, hogy a magyar politika for­málói – bármely oldalhoz tartozza­nak is…

  • Tisztelt Deák Gábor!

    Tisztelt Deák Gábor! A március 2-i Magyar Nem­zetben interjú készült önnel egy – számomra is igen fon­tos – kérdésről: nemzetiség-e a zsidó kisebbség? A MZSKE Elnökségének fele­más állásfoglalásával (a kér­dés eldöntését „a tagság saját lelkiismeretére bízza”), vala­mint Önnek azzal a nézetével, hogy úgymond jogokkal jár, ha nemzetiséggé válik a magyarországi zsidóság – nem értek egyet,…

  • Értjük, értjük…

    MIT SZÓLNÁNAK AHHOZ, ha a román sajtó nagy része magyar ké­zen volna – teszi fel látszatra a ro­mánoknak szóló szónoki kérdést Se­bestyén Béla a Magyar Fórumban -, ha a tv ernyőjén naponként ma­gukat románnak tettető magyarok néznének rájuk, ha a színház, a film és a tudományos élet magyar men­talitást tükrözne, s közben állandó­an a másság…

  • Gondolatok egy zsinagógáról

    Szinte naponta elmentem mellette. Elrévülve nézegettem romjaiban is felséges alakját, évtizedek óta betört, széljárta ablakait és a múltat idéző, megtépázott feliratokat. Szemem előtt pusztult, naponta veszített méltóságából. Egyik nap végre tárva-nyitva találtam a templom ajtaját; bizonyos voltam benne, hogy népét hívogatja a szélesre tárt kapu. Bementem, és földbe gyökerezett a lábam; a zsidótemplomban tényleg fanatikus…

  • Mit ér a magyar, ha zsidó?

    MAGYARNAK LENNI történelmi kihívás. Zsidónak lenni sors. És magyar zsidónak? Egyetemi professzorom egyszer, személyi lapomat nézegetve, anyám neve után érdeklődött. A papírokból kivörösödött arccal tekintett fel és rám ripakodott: Miért mondja maga, hogy magyar, amikor zsidó?! Tényleg, miért? Vajon miért nem lehetek, miért nem hagyták soha és még most sem akarják megengedni, hogy egyszerre lehessek…

  • Németh Sándor gondolatmenetéhez

    Olvasom a SZOMBAT ’90. januári számában Németh Sándor: Csak a bűnbánat szabadíthat fel c. írását. Legyen szabad ehhez néhány megjegyzést fűznöm. A cím – amint az a 3. bekezdésből kiderül – a Holocaustbéli, zsidókkal szemben elkövetett bűnökre utal. Az ebben való részvétel „súlyos etikai felelősséggel terhelte meg a keresztény tömegeket”, vagyis bizonyos értelemben bűnrészessé tette…

  • Számadás

    EGY REGGEL GIGI, aki az első udvarban lakott, egy négykerekű hordárkocsi végében ült, harangozott vékony, hosszú lábaival, és csúfondáros mosollyal nézett a szemembe. A ruháján, mint valami gyönyörű, nagyszirmú virág, sárga posztócsillag tündökölt. Illett hozzá. A hordárkocsi zsúfolásig megrakva a doktor bácsiék holmijaival, a legtetején Gigi babái trónoltak. Csak ketten voltunk az udvaron, a felnőttek…