A Vélemény rovatban közölt írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
-
A háborúnak vége
A háborúnak vége. Izrael katonai fronton totális győzelmet aratott. A Nyugat pedig teljes vereséget, bár más fronton. Nemes Dániel facebook oldalán adott gyorselemzést a gázai tűzszünetről: „A háború nem fog újraindulni. Akkor se, ha a gázai arabok már most megszegték a tűzszünet feltételeit: mindössze négy holttestet adtak át a 28-ból (pedig titkosszolgálati infók alapján legalább…
-
Melyik ország tenné meg ezt?
Melyik állam engedné szabadon azokat, akik már bizonyítottan civileket öltek, csak azért, hogy néhány elrabolt saját polgárát vagy azok holttestét hazahozhassa? És melyik állam ragaszkodna ahhoz, hogy az általa galád módon elrabolt, elhurcolt ártatlan civilekért, gyermekekért, megbecstelenített nőkért, magatehetetlen idős emberekért vagy a terrorista vadállatok által lemészároltak holttesteiért cserébe tömeggyilkosokat kapjanak vissza? Izrael az előbbit…
-
![Az elhallgatás és a felejtés helyei[1]](https://www.szombat.szombat.org/wp-content/uploads/2019/06/Sorsok-Haza.jpg)
Az elhallgatás és a felejtés helyei[1]
Amikor a jeruzsálemi Templomban Antiokhosz Epiphanész oltárt emelt Zeusznak, és a szentélybe helyezte a „pusztító utálatosságot” (שקוץ משמם – sikuc mesomém) (Dán 11,31), a falak sértetlenek maradtak, de a szent emlékezet jelentése megszűnt. A Szentek szentje, amely addig az isteni jelenlét emlékét őrizte, idegen kultusz színterévé vált. A templom nem omlott össze, mégis kiürült: az…
-
A tények nélküli lét elviselhető könnyűsége
Kezdjük a legfontosabbal – mondja Ádám Zoltán véleménycikke legelején, az agresszor gázai arabok „atrocitásoknak való kitettségével”. Háborút indítottak és háborút kaptak, ami logikus következménye saját tetteiknek. De nézzük Ádám „tényeit”! Forrásként a „szétesőben lévő gázai egészségügyi adminisztráció” adatait idézi. Ez akkor is nonszensz lenne, ha hozzátenné, hogy a forrás valójában a Hamasz, hiszen ő maga…
-
Izrael Állama szekuláris demokrácia, melyben a vallások egyenrangúak
Szántó-Várnagy Binjomin írása, amely az elhíresült petíció kapcsán született, nem magára a tárgyra, hanem elsősorban a módszertanra összpontosít, a halácha szemszögéből vizsgálva a vita kereteit. Bár tanulmánya kétségkívül figyelemre méltó, mégsem tükrözi sem a formális logika, sem pedig a halácha általános álláspontját, mivel nem tér ki sem a vitát kiváltó petíció tartalmára, sem az arra…
-
Lakhatnak-e nem zsidók Izraelben?
Nagy érdeklődéssel olvastam Szántó-Várnagy Binjomin rabbinak a magyarországi zsidó közösségben komoly vitát kiváltó petícióról szóló írását. Bár magát a petíciót elítélte, mivel „inkább megosztottságot szított”, örömmel olvastam, hogy talmudi alapon szólalt fel az elmérgesedett vita során történő megszégyenítések ellen, ami sajnos többször is előfordult a petícióról szóló cikkekben és az azokhoz kapcsolódó kommentekben. Ahogy írja:…
-
Menekülés a kiszolgáltatott helyzetből
Reflexiók Ádám Zoltán írására A szerző Az elviselhetetlen el nem viselése c. írásának üzenetét úgy tudnám összegezni, hogy az erkölcsileg megsemmisítő ítélet a zsidó állam felett, enyhítő körülmények nélkül. Írásában vég nélkül sorakoznak az ehhez hasonló mondatok: „…az izraeli hadsereg az egész övezetet háborús területként kezeli, beleértve az iskolákat, kollégiumokat, kórházakat, templomokat, közigazgatási intézményeket, gazdaságokat…
-
Az elviselhetetlen el nem viselése
Izrael gázai háborúja és „A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” indított petíció körüli vita. „A próféták korának lezárulása óta a zsidóság önkritikája béna volt – vagy üres gőg, vagy a következmények levonása alól automatikusan felmentő önmarcangolás lépett a helyére – és vannak, akik ennek magyarázatát épp az antiszemitizmus kívülről jövő támadásaiban keresik. De ez a…
-
A vita biológiája
Mi, zsidók, imádunk vitatkozni. Ez nem pusztán sztereotípia, hanem élő hagyomány: a Talmud lapjai valójában végtelen viták, álláspontok, ellenérvek és újabb kérdések összefonódása. A machloket a vita erénye: a gondolkodás, a tanulás és a hit mélységének bizonyítéka. Hiszen mit érne egy közösség, ahol mindenki ugyanazt gondolja, ugyanúgy? A vélemények ütköztetése mindig is része volt a…
-
Hamaszról, gyűlöletről – Portugáliából
Portugáliában pár héttel ezelőtt a nyári szünetben az óceánparti buszon utazva, egy idős portugál úr hallotta, hogy a gyerekünk a nyelveket keverve beszélget, ezért megkérdezte, hogy „na és kisfiú milyen nyelveket beszélsz még?” Az 5 éves fiam kihúzta magát és büszkén rávágta, hogy „héberül!” – „Hát, mostanában, sajnos, nem nagyon szeretik a zsidókat!” – mondta…
-
Izrael mellett, de kritikusan, mértékkel
Olvasom a petíció aláírói és bírálói által fölhozott érveket. Arra jutottam, hogy nem csatlakozom az aláírókhoz, ám nem tudok fenntartás nélkül egyetérteni a bírálókkal sem. A bírálók arra hivatkoznak, Izrael a létéért küzd, s az aláírók nem fogják föl ezt, illetve nem gondolnak bele abba, min ment keresztül a zsidóság Izraelen kívül, illetve Izraelen belül.…
-
Az erőszak-kultusz ellen
Kik vagyunk, és miért írtuk alá a petíciót? Magyar zsidók, akiket megsebzett a Hámász terrortámadása. Magyar zsidók, akiknek ugyanúgy, azóta is csillapíthatatlan fájdalmat okoz a kegyetlenül megkínzott, megbecstelenített, meggyilkolt izraeli áldozatokra gondolni. Magyar zsidók, akik már október 7. előtt is ellenezték, nemcsak azóta, hogy Izrael a Hámászt támogassa – mint tette azt korábban Netanjahú kormánya,…
-
Egysíkúak
Rögtön valami émelygés, nyugtalanság vesz erőt rajtam, amikor a körülöttem lebegő buborékban egy adott vélemény elkezdi letarolni az ellenvéleményeket, amikor nem a saját szememnek kell hinnem, hanem néhány véleményvezérnek, politikusoknak, akiknek tábora kezd kialakulni. Amikor nem vizsgálódások, viták vannak, hanem kész ítéletek. Megjelennek a jók, meg a rosszak. És nekem mindenképpen tartoznom kell valahova, és…
-
Szeretnék, ha szeretnének
Miután szerte a nyugati világban hangosan zeng az „Izrael-kritikus” zsidó értelmiség hangja, várható volt, hogy Magyarországon is megszólalnak hasonló hangok és valamiképpen szerveződni kezdenek az ilyen vélemények hívei. Szinte csoda, hogy a gázai háború kitörése után csaknem két évig kellett erre várni. „Magyar zsidók egy csoportja” megfogalmazta petícióját Izraellel kapcsolatban, nagyjából a honi –szélsőségesnek és…
-
Válasz az AI-tól Karsai Lászlónak
Bokor Péter mérnök megkérdezte az AI-t (mesterséges intelligenciát), mit gondol Karsai László Válasz egy hajdani barátnak című, minapi írásáról. Tisztelt Karsai László, Köszönjük, hogy megosztotta reflexióját Gábor György professzor kritikájára és a „Nyilatkozat az emberiességért” című petíció aláírásával kapcsolatos álláspontját. Fontos, hogy ezek a nehéz kérdések nyílt vitákban jelenjenek meg – de nem kevésbé fontos…
-
Nem értik, min megy keresztül a zsidóság
Azon gondolkozom, hogy mi az oka annak, hogy sok értelmes, jó érzésű ismerősöm, attól függetlenül, hogy zsidó vagy nem, láthatóan nem érti, min megy keresztül a zsidóság, akár Izraelben, akár a diaszpórában. Hol megy félre a párbeszéd? Miért reagálunk olyan hevesen, amikor Izraelt hibáztatják a gázai háborúért? Miért érezzük úgy, hogy az ilyen kijelentések nem…
-
Jó szándék, rossz szöveg – gondolatok a zsidó–palesztin szolidaritási petícióról
Kevés ügyben vágyunk jobban konszenzusra, mint a béke ügyében – éppen ezért fájó, amikor egy petíció, amely a békéről akar szólni, mégis megoszt. Ugyanakkor szövege több ponton olyan fordulatokat tartalmaz, amelyek miatt sokak számára, akiket megszólítani szeretne, nem vállalható, nem aláírható. Jószándékú észrevételeimet az alábbi pontokba szedve igyekeztem megfogalmazni: 1. A közösségi képviselet megkérdőjelezése A…
-
A diaszpóra partnerséget és párbeszédet követel – éppen amikor a tét a legnagyobb
A diaszpóra zsidósága Izrael Állam partnere. Az állam döntései hatással vannak rá, és kötelessége, hogy hangot adjon véleményének – írja Daniel Goldman a The Jerusalem Post véleménycikkében. A közelmúltban két levél is napvilágot látott a diaszpóra zsidó közösségeinek kiemelkedő tagjaitól, amelyek újra felszítottak egy ismert, ám egyre sürgetőbb vitát. Az elsőt a London Initiative kezdeményezte,…
-
Háromszáz bizony dalolva ment…
“A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” indított petícióról szóló vitához az alábbiakban Pelle János szól hozzá. A petíció, melynek kezdeményezői mindmáig nem léptek a nyilvánosság elé, viszont háromszázan aláírták, komoly vitát kavart Magyarországon. Arany Jánosnál ötszáz wales-i bárd, ezúttal háromszáz, magát részben vagy teljesen zsidó identitásúnak tartó magyar értelmiségi sorakozott fel… de milyen céllal is?…
-
Válasz egy hajdani barátnak
„A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” című petícióra Gábor György vitacikket írt, Hegedűs Arno válaszolt rá, Gábor György viszontválaszolt. Az alábbiakban Karsai László történész, egyetemi tanár hozzászólását közöljük. Gábor György az OR-ZSE tanszékvezető egyetemi tanára, doktori programjának vezetője, vallástörténész, filozófus a zsidó próféták dühével támadt rá mindazokra, akik a „Nyilatkozat az emberiességért” c. petíciót (velem együtt) aláírták. Szeretném előre bocsátani, hogy miként…
Új írások
