-
1990. júniusi szám
Közlemény Nagyanyó receptjei Zsidó humor Jungreis Emil: Walder őrmestert megáldja XII. Pius pápa Varga Sándor: Budapest VII., Herzl Tivadar tér, Szenes Hanna utca Szabolcsi Bence: A zsidóság története Magyarországon Hernádi Miklós: Magén István tárlata Schmidt Mária: In memoriam Tauber Blanka Pelle János: Robbanó zenedoboz Kertész Iván: Emlékeim az OMIKE operaelőadásairól A tiltástól a bemutatóig Várai…
-
Közlemény
Dr. Mayer Gyula (sz. 1898. március 13., anyja neve: Krausz Laura) 1944-ben az újpesti Cérnagyár melletti táborból eltűnt. Menye kéri, hogy aki Mayer Gyula további sorsáról bármit tud, jelentkezzék az MZSKE Garay u. 48. sz. alatti helyiségében. Ezúton értesítünk mindenkit, hogy a Keren Kajemet Leiszrael erdőültetési akciójára eddig a következő pénzösszegek érkeztek: Vadász Mihályné 217,-…
-
Nagyanyó receptjei
Előző lapszámunkban jeleztük, hogy folytatjuk a kacsa, illetve a liba elkészítésének receptjeit. Az aprólékot, combokat, szárnyakat már felhasználtuk. Marad a melle. Ebből kitűnő vadas húst vagy fasírtot készíthetünk. Íme, a receptek. Vadas hús zsemlegombóccal Hozzávalók: a liba vagy a kacsa melle (ha az étkezők száma nagyobb és a baromfi kisebb, vegyünk hozzá 1/2 kg marha-fehérpecsenyét…
-
Zsidó humor
Az Úr maga elé idézi Busht, Gorbacsovot és Samírt. Tudtukra adja, hogy megelégelte mindazt, ami a földön végbemegy, ezért hamarosan elpusztítja az emberi világot. Visszatérve az égi audienciáról, mindhárman televízión jelentik be népüknek a várható csapást. Bush így: Egy jó és rossz hírt kell közölnöm veletek, honfitársaim. A jó, hogy személyesen győződtem meg Isten létezéséről,…
-
Walder őrmestert megáldja XII. Pius pápa
A római pápával még nem volt alkalmam találkozni, de csodálatosképpen Jeruzsálemben akadt egy közeli barátom, aki valaha beszélt a katolikus egyház fejével. Barátom ma már hatvanöt éves elmúlt, de megszámlálhatatlan álmatlan éjszakán még mindig újra és újra átírja az elszalasztott alkalom szcenárióját. * Walder Lali huszonegy éves korában életének már az ötödik nyelvét tanulta az…
-
Budapest VII., Herzl Tivadar tér, Szenes Hanna utca
Bevallom, kissé elszégyelltem magam, amikor a Magyarországi Cionista Szövetség újjáalakulása alkalmából elhangzott felszólalásában Stephen J. Roth-nak, a Cionista Világszövetség európai elnökének szájából hangzott el (egyébként ékes magyar nyelven, mivelhogy Roth úr bölcsője is e tájon ringott) az a javaslat, hogy legyen a magyar fővárosban Herzl Tivadar tér. Sőt ennél is konkrétabban: a Dohány utca és…
-
A zsidóság története Magyarországon
1867-től 1934-ig „1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosíttatnak, nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.” Az emancipáció törvénybeiktatása végleges jogi formát adott egy, már a gyakorlatban és érdemben megvalósult helyzetnek, mégis, a törvénybeiktatás ténye döntő jelentőségűvé vált. Alig két…
-
Magén István tárlata
A hetvenes évek elején elindult, ma is még fiatalnak számító művész először virtuóz grafikai munkáival, majd könnyű kezű vízfestményeivel tűnt ki. Izraelben töltött évei is meghatározták e munkáinak témavilágát s talán formakultúráját is. Hazatérvén, a hiperrealista iskolához közeledett: a fényképszerű ábrázolás nála is létrehozta a gépi testeiken, maszkszerű arcokon átsütő „csakazértis” humánum megrendítő effektusát. Van-e…
-
In memoriam Tauber Blanka
Amikor Blankát megismertem, már nagyon beteg volt. Szíve felmondta a szolgálatot, míg végül december utolsó napjaiban végképp megszűnt dobogni. Két emelettel feljebb lakott nővérével, Juliskával, Tel-Aviv belvárosának legpatinásabb utcájában, a Ben-Gurionról elnevezett fasorban. Törékeny, alacsony, alig harminckilónyi kis madárka volt Blanka 1989 utolsó hónapjaiban, amikor szeretetébe fogadott. Hangja is madárcsicsergésre emlékeztetett és nem lehetett betelni…
-
Robbanó zenedoboz
A hírek szerint az idén ősszel nálunk is bemutatják Costa Gavras új művét, a Zenedobozt (Music box). A film egy, az Egyesült Államokban letelepedett magyar háborús bűnösről szól, s a felelősség kérdésével szembesíti mai nézőit, keresztényeket és zsidókat egyaránt. A kiváló görög rendezőtől megszokott, dokumentumszerű hitelességre törekvő alkotás már nem teljesen ismeretlen a hazai közvélemény…
-
Emlékeim az OMIKE operaelőadásairól
Kisgimnazista koromban kezdtem ismerkedni az operaműfajjal. Csak néhány ifjúsági előadást láttam még a Magyar Királyi Operaházban, amikor 1943-ban – sajnálatos módon az akkoriban még nem annyira törpe, de fokozottabban üldözött kisebbséghez tartozván – szükségszerűen el kellett jutnom az OMIKE operaelőadásaira is. Az OMIKE (ha jól emlékszem: Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) operatársulata 1940-ben alakult, olyan…
-
A tiltástól a bemutatóig
1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után ilyenre nálunk is sor került. A filmhét után beszélgettünk a rendezővel. Az alakuló közgyűlés lelkes hangulata adta az ötletet…
-
I. Budapesti Nemzetközi Zsidó Filmfesztivál
AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemutatóit, vagy legalább néhány előadására beült, az nemcsak hiteles betekintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének több korszakába és jelzéseket kaphatott a mai diaszpórában helyüket, identitásukat keresők zavarairól, hanem egyben számos filmkülönlegességhez jutott, mint ha egy művészeti tanfolyamon vett volna részt. A mozgógép első maradandó értékei közül való az 1320-ban készült…
-
Zsidó Nobel-díjasok
Mautner József rovata Folytatjuk évforduló naptárunkat, amelyben júniusban született zsidó Nobel-díjasokat mutatunk be: Karl Landsteiner – osztrák származású amerikai orvos és szerológus (Bécs, 1868. VI. 14. – New York, 1943. VI. 24.) A fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat 1930-ban kapta az ember vércsoportjainak felfedezéséért. Legnagyobb fölfedezése az emberi vér négy vércsoportjának kimutatása volt. A fölfedezésnek óriási jelentősége van…
-
A zsidó anya a zsidó nép történelmében
AZ ÓKORI ZSIDÓSÁG törzsi és vallási élete e „föld” életével és az anya szerepével volt szorosan egybefűzve. A zsidó anya heroikus alakja számtalanszor kiemelt és kifejezésre juttatott ideál nagy nemzeti élmények és események kapcsán, ők, a zsidó anyák központi szerepet kaptak e nép közösségi életének megalapozásában és egységének megformálásában. Mert a zsidó anya látja el…
-
Bruszt Jóska az ejtőernyős ezredes
Sárkeresztúrtól Jeruzsálemig Rexa Dezsőnek, Fejér vármegye egykori tudós főlevéltárnokának (1872-1964) kimutatása szerint Sárkeresztúr községnek a harmincas évek elején 2840 lakosa volt. Fele- fele részben katolikus és református. Közöttük élt a faluban kilenc zsidó. Valamennyi dolgos, szegény ember. Heten a Bruszt családhoz tartoztak. Ebben a famíliában született 1928-ban Bruszt József, akit szülei a református iskolába írattak.…
-
Tanító bestseller
Leon Uris: Exodus A Pentateüchosz, a Tóra második könyvében foglaltatik az Exodus históriája sziklánál is szilárdabb kőtáblákba vésetten. Benne Isten Mózes által szól hozzánk, megtudjuk, hogyan menekül el az egyiptomi rabság megalázó, ám szegényességében állandó „húsosfazekat” biztosító, hosszú távon életveszélyes csapdájából a zsidó nép. Az ígéret földjére, Kánaánba szenvedésekkel teli út vezet. A kishitűek sokszor…
-
Auschwitz-szindróma
Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek Primo Levi saját bevallása szerint akkor értette meg Auschwitz lényegét, amikor egy német őr szigorú pedantériával közölte vele: itt nincsenek miértek. A halál árnyékában persze nem lehetett meditálni e mondat értelmén, ott és akkor puszta kijelentés maradt, s nem lépte át a tényszerűség határait. Filozofikus mélyrétegeit csak évek…
-
Kaddis a meg nem született gyermekért
Kertész Imre: „Nem!” jajdul fel a könyv első szava, és ez a tiltakozás, úgy, felkiáltójellel, idézőjelben még tizennyolcszor ismétlődik, s a fejezetek nélküli műben a tizennyolc „Nem!” töri csak meg új bekezdésként az író monológját, amelynek mondatai olykor egy-egy oldalt is kitesznek. Pedig az első „Nem!” nyelvtanilag nyilvánvalóan helytelen, mégis használja a választékos stílusú Kertész…
-
Itt nem szabad sírni!
Május közepén Berlinben tartotta soros ülését a Zsidó Világkongresszus. Nagy esemény volt ez, amit több körülmény is igazolt. Először az, hogy az egész világsajtó részletes beszámolókat közölt róla. Másodszor az, hogy a második világháború befejezése és a nácizmus szétzúzása óta első alkalommal látogattak a zsidóság vezető Hlyen nagy számban német földre, első ízben tartottak ott…
