• 1990. októberi szám

    1990. októberi szám

    Bihari Tibor: Emlékezés a régi VAC-ra László József: Két szégyenletes pillanat Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát Se paraszt, se zsidó… Ahasvérus varga cipőboltot nyit Bereznai Zsuzsanna: Zsidó szokások és hiedelmek Dr. Buk Mirjam: Hol volt, hol nem volt… A próféta, aki életét a zsidók országának szentelte: Natonek József rabbi Németh Ferenc: A kazár zsidóság…

  • Emlékezés a régi VAC-ra

    A napjainkban zajló rendszervál­tozás egyik apró jeleként az elmúlt év végén megkezdődött a régi, hírneves Vívó és Atlétikai Club, a VÁC újjászervezése is. Nagy divat mostanában a nosztal­gia, s az újrakezdésnél nem árt fel­idézni a régi VAC-ot: tevékenységét és eredményeit, a magyar zsidóságon és a magyar sportéleten belül betöl­tött szerepét. A mai zsidó fiatalság –…

  • Két szégyenletes pillanat

    Emlékek 1944 áprilisa A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án men­tünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyít­ványt. Az iskolák kórházzá vedlet­tek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitö­mött madarak a folyosóra ki­telepített üvegszekrényekből kitá­gult szemmel csodálkoztak rá a fel­fordult világra. A szokásos iskola­szagot – enyvezett padok,…

  • Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát

    BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettsé­gizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályoz­ták abban, hogy képezze magát, to­vább tanuljon. Újpesti és rákospalo­tai faipari üzemekben dolgozott, majd behívták munkaszolgálatra. Amikor visszatért, öt testvére közül csak a legidősebbet találta életben, a nagy…

  • Se paraszt, se zsidó…

     Nehéz regényt írni. Még nehezebb az alkotó dolga, ha a közelmúltat vagy a jelent akarja életre kelteni és megörökíteni. Ezért, bár az utóbbi években sokan kísérelték meg, ke­veseknek sikerült. Legkevésbé azok­nak, akik nem elégedtek meg hazai világunk egy szeletével, hanem szé­les társadalmi panorámára töreked­tek. Csák Gyula is a magasból nézett széjjel, hogy minél tágasabb legyen…

  • Ahasvérus varga cipőboltot nyit

    A teremtés és az elkárhozás filo­zófiával terhes víziója, reb Jesus Golgotája, a reformáció kor- és körképe, a staszi éberkedése, bölcselke­dése Istenről, az emberi értékekről, a hatalomról, horror és sci-fi – mind belefér Stefan Heym legújabb magyarul megjelent művébe. A nemzetközi rangú élő zsidó írók egyik legkiválóbbja és amióta a szo­cialista eszmékből kiábrándult, írá­saiban bibliai tájakon…

  • Zsidó szokások és hiedelmek

    AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alap­vető funkcióival kapcsolatosak. A tér szerveződését és ta­golódását és mindennapi életét élő ember…

  • Hol volt, hol nem volt…

    In memoriam dr. Buk Miklós Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismer­tem meg, de tudok előző működésé­ről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, amely cionistaellenes volt, várván a Messiást, aki majd újra felépíti Erec Jiszráelt és a neológ…

  • A próféta, aki életét a zsidók országának szentelte: Natonek József rabbi

    Herzl Tivadar és Nordau Miksa a cionizmus meteorjai fáklyaként vé­gigvonultak a magyar zsidó horizon­ton, s aztán csend lett. Később ki­sebb fényű hajnalcsillagok fénye vibrált lelkesített egy-egy rövid idő­re, mint: Rónai János, Szamosfalvi, Bettelheim, akiknek tanítványai és folytatói a Makkabea lelkes diákjai voltak. Komoly Ottó, Kahán Niszán, Beregi Ármin, Izsák Ede, Richtman Mózes és csoportjaik pedig…

  • A kazár zsidóság – legenda és valóság

    Beszélgetés Róna-Tas Andrással PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is te­kintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótár­nak. Divatos lexikonregény formájá­ban jelenítette meg elképzelését az író a történelem egyik rejtélyéről, a török kazárok vezető rétegének zsidó hitre téréséről, illetve egyfajta kettős tudatáról. Nem is a…

  • Szukkot

    Sátorosünnep A szukká a szabad ég alatt épített sátor, négy fala van, és lombtető fedi. A Ros Hásánával kezdődő és Jóm Kippurral befejeződő Félelmetes Na­pok után már készülődünk a Szuk­kot („örvendezésünk időszaka”) jó hangulatú megünneplésére. A zsidó népet, miután Egyiptomból kivonult, a pusztában való vándorlás negyven esztendeje alatt védőén vették körül „a dicsőség felhői”. Erre…

  • A kereszténység és Mózes törvénye

    NÉHÁNY EMLÉKEZETES ÓRÁT szerzett azoknak, akik elmentek meghallgatni előadásait a New York-i városi egyetem bölcselet professzora, Michael Wyschogrod. A tudós rabbi magyar szülők gyermekeként kiskorában ke­rült ki családjával egyetemben az Egyesült Államokba, s ott is végezte iskoláit. Odahaza hallott magyar szót, meg­tanult magyarul, de ezen a nyelven csak most először, itt, Budapesten tartott előadást. Nem…

  • Márai Sándor naplójából

    Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában. Egy embert lehet büntetni csele­kedeteiért és szavaiért de nem le­het büntetni származásáért. Akit származásáért büntetnek, azzal igaz­ságtalanság történik, s minden em­ber, aki ad még emberi rangjára, szolidáris vele. A gettókat általánosan…

  • Azok az izraeli diplomaták 1962-ben…

    1962. nov. 22-én az Állami Egyház­ügyi Hivatal átküldi a Külügymi­nisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékeny­ségéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtár­si üdvözlettel”: „Az izraeli követség két tagja egy bármicvón a Bethlen-téri templomban” November 3-án szombaton volt a Bethlen téri templomban Lajtai Pé­ter bármicvója. Megjelent ott az iz­raeli követség két tagja is. Az.…

  • Herzl Tivadar és a magyar zsidóság

    A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utób­bi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájá­ra”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró ma­gyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani. Az alábbiakban az Egyenlőség cí­mű zsidó hetilap 1924. július 26-i számában közzétett dokumentum alapján közöljük a Herzl Tivadar és…

  • Hírek a világból

    Moszkva-Tel-Aviv Feltehetően 3000 zsidó gyerek is fertőzést szenvedett a csernobili atomreaktor felrobbanásakor. A veszélyeztetettek most engedélyt kap­tak izraeli gyógykezelésre és első csoportjuk, kétszáz 6-15 éves kis­lány és fiú már megérkezett Tel-Avivba. Erecbe való letelepedése után négy héttel elhunyt Tanja Akszjonov, akit 24 éves korában érte a csernobili radioaktív fertőzés. Bukarest Megemlékeztek a zsinagógákban a román…

  • Párizs érsekénél

    Antall József magyar miniszterelnök tisztelgő látogatást tett Jean-Marie Lustiger bíborosnál, a francia főváros katolikusainak lelki vezető­jénél. A találkozás a protokoll szabályain túl is érdekesnek tűnt. Lusti­ger bíboros ugyanis származásánál fogva közép-európai, lengyelországi, szülei pedig eredetileg zsidók. A hit­leri elözönlés elől menekülve hagy­ták el hazájukat, kerestek új otthont a Szajna partján. Katolizáltak, a fiuk még úgyszólván…

  • Mosdatják a történelem legszörnyűbb gonosztevőit

    Fél évszázada sincs, hogy az euró­pai kontinens országainak lakói szemtanúi voltak sok millió zsidó embertársuk tervszerű megkínzatásának, lelki és fizikai összetörésének, halálba hurcolásának. Túlnyomó többségüket elnyelték a koncentrá­ciós táborok, a gázkamrák, a krema­tóriumok, az éhhalállal végződő kényszermunka, a kivégzőosztagok áldozatainak tömegsírjai. Életerős férfiak, nők, másfélmillió gyermek, magatehetetlen idős, beteg ember nem várhatta meg, hogy éveinek…

  • Jólétben elszigetelve egy gazdag országban

    Beszélgetés a St. Gallen-i rabbival NÉHÁNY SZÁZ MÉTERRE a St. Gallen-i apátságtól, amelynél kalan­dos kedvű magyarok ezer évvel ez­előtt tettek először látogatást, kitű­nően karban tartott épület áll a há­zak sorában. Ezzel ugyan nem kü­lönbözik szomszédaitól, de színes or­namentikája, héber betűs saccója már mutatja, hogy hol található a zsinagóga. A templom sötétre pácolt bútorzata, fehér tóraszekrénye,…

  • Antiszemita – filoszemita

    Gondolatok a Szabó Dezső vitához (Második, befejező rész) AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi sze­repét. (…) Sokan fognak csodálkoz­ni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban egyszer vol­tam, egy drága felejthetetlen zsidó tanárom kérésére. Hosszúnap volt. Mondhatom megdöbbentő hatással volt rám.…