• 1990. decemberi szám

    1990. decemberi szám

    Gadó János: Megalakult a Zsidó Diákok Szövetsége Virág Teréz: Közös Út Találkozó Rajk András: „Mindenkinek, kiben lélek lakik…” Kertai Klára: Kovács Johanna grafikusművész kiállítása a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Chagall Kamaragalériájában Neukum Lea: „Játszani mindent, ami élet…” Pelle János: Tömegsírok titka – i -1: A devecseri rabbi fiának mozgalmas élete Az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának programja…

  • Megalakult a Zsidó Diákok Szövetsége

     A Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége 1989 októberében alakult, körül­belül 110 tagja van és nevének ellenére jelenleg in­kább ifjúsági, mint diákszervezet: tagjainak mint­egy fele nem diák és tevékenysége nem az egyete­mek falain belül zajlik. Az egyetemi diákság megnye­résére tett első kísérletünk nem járt sikerrel: kitűzött plakátjainkat igen gyorsan letépkedték. Most indítjuk második rohamunkat. Létünk annak is…

  • Közös Út Találkozó

    A Szombat olvasói talán nem mindannyian tudják, hogy a Magyar Zsidó Kul­turális Egyesületben Kút címmel közös beszélgetést kezdtünk el „nagyszülőktől unokákig” azok számára, akik a vészkorszaknak vagy személyes túlélői, vagy az ő első, második ge­nerációs leszármazottaik. Az első találkozást ez év március 30-án tartottuk. Egy 10 és egy 6 éves kis­fiú „képviselte” a harma­dik generációt,…

  • „Mindenkinek, kiben lélek lakik…”

    Zsidó dallamok a Vigadóban Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátoga­tás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szü­leimtől eredő. Más volt, ami mégis­csak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként megfogott, és azóta sem enged. Egy baráti család férfi tagját elsőrendű bariton-hanggal, a felesé­gét mezzo-hanggal…

  • Kovács Johanna grafikusművész kiállítása a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Chagall Kamaragalériájában

    Oscar Wilde mondja: „Minden művészet egyszerre felszín és jel­kép.” Minden festő a vérével fest. Min­den ecsetvonásban benne van ő ma­ga, a családja, a múltja, a jelene és benne van a történelem. Kovács Johanna. A jelen: kedves, mosolygós, fiatal arc, láthatóan ki­egyensúlyozott családi élet, a lábuk­hoz simuló festőien szép kisfiúval. A képein drámaian lüktető vonal­ritmus, ami…

  • „Játszani mindent, ami élet…”

    Halálos komolyan tudott játszani. Úgy, ahogyan Kosztolányi írta: „ját­szani mindent, ami élet”. Egy éve azt is eljátszotta, hogy meghal. Antalffy Mária sohasem határozta el, hogy művész lesz; fel sem merült benne, hogy lehetne más választása. Anyja szobrász volt, s a gye­rek azzal játszott, ami kéznél volt: az agyaggal. „Agyag mindig volt otthon – írta egy…

  • Tömegsírok titka

    Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács Azt, hogy hatmillió európai – s közte több mint hatszázezer magyar – zsidó sátáni racionalitással meg­szervezett elpusztítása az európai szellem legsúlyosabb elfajulása volt, s a társadalmi-politikai fejlődés mélypontját jelentette, már közvet­lenül a második világháború után felismerte az emberiség. Ugyanak­kor a holocaust kutatása, a korabeli események rekonstrukciója…

  • A devecseri rabbi fiának mozgalmas élete

     Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal A feledést, az emlékek múlandó­ságát tartotta a szerző a harmadik halálnak, s hogy attól megmentse a század elejei falusi zsidóság maga által is átélt történeteit, neveltetése szokásait, szellemét, papírra veti curriculum vitae-je első részét. A devecseri rabbi, Linksz Ignác fiá­nak, az anyai ágon a híres Landsberg dinasztia leszármazottjának múlt…

  • Az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának programja

    Előző számunkban beszélgetést közöltünk Komoróczy Géza professzorral, az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának vezetőjével. Az alábbiakban rövi­den ismertetjük a kutatócsoport programját: A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja (Cen­ter of Jewish Studies) tudományos kutatási és oktatási intézmény. Fel­adata, hogy kutatásokat végezzen, illetve szervezzen, a hebraisztika és judaisztika, valamint a magyaror­szági zsidóság története körében, ki­építve a hebraisztika és judaisztika…

  • Israel Zangwill

    Egy századfordulói angol író működésének néhány mai tanulsága A Benedek Marcell által szerkesz­tett, 1927-ben megjelent Világirodal­mi lexikonban ez olvasható Israel Zangwill angol íróról: 1864-ben szü­letett, 1926-ban halt meg. A londoni gettó megható alakjainak életét raj­zolja realisztikusan, éles megfigyelő tehetséggel. A szegény zsidók életét tapasztalatból ismeri, mert ő is kö­zöttük nőtt fel. Szatírája nem kímé­li a…

  • Este a rabbinál

    Tizenöten üljük körül az asztalt. Mindenki előtt a Berésith, Mózes első könyve héberül és gyönyörű magyar fordításban: „Kezdetben teremtette Isten az eget és földet. A föld pedig puszta és üres volt, és sötétség a mély­ség színén is, és Isten szelleme lebegett a vizek színén. És mondta Isten: ‘Legyen világosság!’ és lett világosság …” Gyermekkorom óta…

  • Az izraeli ünnepek kettős jellege

    Majdnem minden ünnep végén az izraeli rádió körülbelül így kez­di esti híreit: „Az ünnep napján a zsinagógák az egész országban imád­kozok tízezreivel teltek meg. A Kineret partját, a vörös-tengeri Ejlatot, a Karmel vidékét a kirándulók tízezrei lepték el. Az esti órákban óriási forgalmi dugók keletkeztek a Tel-Aviv és környéke felé vezető országutakon.” Mindenki a maga…

  • Chanukka

    „A világosság fiainak harca a sötétség fiaival” Ha kiejtjük a szót: Chanukka – gyermekkori élményeink kelnek életre. Szemben a többi ünnepünk­kel, amelyeknél templom és családi otthon egybefonódnak, ezek az él­mények csaknem teljesen az otthon­hoz kapcsolódnak. Az izgalmas ké­szülődés a Chanukka-gyertya gyújtásra, majd a közös trendeli-játékra élő bizonyítéka annak, hogy családi életünk megszépítésében – nemze­dékeken keresztül…

  • Az első ipari falu Izraelben

    Silatban az év minden napján „aratnak” Izraelben nem kell lámpással ke­resni a történelmi helyeket. Moddin körzetében egykor a makkabeusok éltek; itt kezdődött népünk történe­tének örök emlékezetű szabadságharca. Egy értelmiségi fiatalokból álló csoport ezen a helyen vetette meg az új típusú falu alapjait. Silat ab­ban az értelemben újszerű, hogy bár falu, mégsem a mezőgazdasági termelés a…

  • Éliás József nyugalmazott református lelkész visszaemlékezése Raoul Wallenbergre

    Majdnem pontosan emlékszem az időpontra: Wallenberg 1944. júli­us 9. és 15. között látogatott meg Budapesten, a Lázár utcai irodám­ban, egy hölgy társaságában. Akko­riban nagyon sokan jártak hozzám, hiszen a származásuk és/vagy poli­tikai meggyőződésük miatt üldözöt­tek élete – különösen március 19. után – igen nyomorúságos volt. Március 19. a német csapatok meg­szállása utáni pánikhangulatban rengetegen jöttek…

  • Akkor is karácsony volt…

    Beszélgetés Benedek Miklóssal Benedek Miklós, a nemrégiben elhunyt újságíró régi, miskolci ismerősöm, kedves barátom volt. Utoljára az 1944 karácsonyáról készülő kötetemmel kapcsolatban kérdezgettem. – 1943-ban a tényleges sorkato­nai szolgálat helyett vonultam be Hangonyba, munkaszolgálatra. In­nen vezényeltek Budapestre, a ma­gyar királyi vasúti és hidászszertár állományába. Az alakulatnak a Gubacsi úton volt műhelye. Több száz munkaszolgálatos, főként…

  • Az olasz katolikus egyház párbeszéde a zsidókkal

    1990. január 17-én az Olasz Püspöki Kar kezdeményezésére minden olasz plébánián felolvasták és magyarázták a Nostra aetate… kezdetű zsinati okmányt, amellyel – elsősorban a zsidókkal folytatandó dialógusnak kí­vántak új lendületet adni. Számos olasz iskolában ismertették II. János Pál pápának a haláltáborokban mondott beszédeit. Olaszországban mintegy 35 ezer zsidó él. A „dialógus napját” a keresztények egységéért…

  • Zsidók és parasztok az ötvenes években

    TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és me­moárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyaror­szági antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az 1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezaj­lott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot követelő eseményekről annak idején részle­tesen írt a hazai és a nemzetközi sajtó, viszont 1948 után a lapok még véletlenül sem adtak hírt…

  • Van-e bűnös nép?

    A holocaust litván szemmel Magam is egyike vagyok a holo­caust túlélőinek, s életem tekinté­lyes részét annak szenteltem, hogy felderítsem és megértsem ennek, az emberiség történetében példátlan bűntettnek az eredetét. Senki nem vitathatja, hogy a vészkorszakért Hitlert és a nácikat teljes felelősség terheli. De én arra voltam kíváncsi, hogy vajon ez-e a teljes és a végső…

  • Amerika legrégibb zsinagógája

    A Rhode Island állambeli New­port nagyon sok amerikai szemében a társadalmi elit szinonimája, milliomosok lakhelye. Nem elég azon­ban, ha az embernek dollármilliói vannak, egyebektől is függ, befogadja-e a „high society”, az előkelők világa: a családi névtől, a megfele­lő neveltetéstől és nem utolsósorban a vallástól. A sors iróniája, hogy a Bellevue Avenue exkluzív nyári pa­lotáitól néhány…