
Gadó János: Megalakult a Zsidó Diákok Szövetsége Virág Teréz: Közös Út Találkozó Rajk András: „Mindenkinek, kiben lélek lakik…” Kertai Klára: Kovács Johanna grafikusművész kiállítása a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Chagall Kamaragalériájában Neukum Lea: „Játszani mindent, ami élet…” Pelle János: Tömegsírok titka – i -1: A devecseri rabbi fiának mozgalmas élete Az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának programja…
A Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége 1989 októberében alakult, körülbelül 110 tagja van és nevének ellenére jelenleg inkább ifjúsági, mint diákszervezet: tagjainak mintegy fele nem diák és tevékenysége nem az egyetemek falain belül zajlik. Az egyetemi diákság megnyerésére tett első kísérletünk nem járt sikerrel: kitűzött plakátjainkat igen gyorsan letépkedték. Most indítjuk második rohamunkat. Létünk annak is…
A Szombat olvasói talán nem mindannyian tudják, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben Kút címmel közös beszélgetést kezdtünk el „nagyszülőktől unokákig” azok számára, akik a vészkorszaknak vagy személyes túlélői, vagy az ő első, második generációs leszármazottaik. Az első találkozást ez év március 30-án tartottuk. Egy 10 és egy 6 éves kisfiú „képviselte” a harmadik generációt,…
Zsidó dallamok a Vigadóban Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátogatás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szüleimtől eredő. Más volt, ami mégiscsak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként megfogott, és azóta sem enged. Egy baráti család férfi tagját elsőrendű bariton-hanggal, a feleségét mezzo-hanggal…
Oscar Wilde mondja: „Minden művészet egyszerre felszín és jelkép.” Minden festő a vérével fest. Minden ecsetvonásban benne van ő maga, a családja, a múltja, a jelene és benne van a történelem. Kovács Johanna. A jelen: kedves, mosolygós, fiatal arc, láthatóan kiegyensúlyozott családi élet, a lábukhoz simuló festőien szép kisfiúval. A képein drámaian lüktető vonalritmus, ami…
Halálos komolyan tudott játszani. Úgy, ahogyan Kosztolányi írta: „játszani mindent, ami élet”. Egy éve azt is eljátszotta, hogy meghal. Antalffy Mária sohasem határozta el, hogy művész lesz; fel sem merült benne, hogy lehetne más választása. Anyja szobrász volt, s a gyerek azzal játszott, ami kéznél volt: az agyaggal. „Agyag mindig volt otthon – írta egy…
Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács Azt, hogy hatmillió európai – s közte több mint hatszázezer magyar – zsidó sátáni racionalitással megszervezett elpusztítása az európai szellem legsúlyosabb elfajulása volt, s a társadalmi-politikai fejlődés mélypontját jelentette, már közvetlenül a második világháború után felismerte az emberiség. Ugyanakkor a holocaust kutatása, a korabeli események rekonstrukciója…
Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal A feledést, az emlékek múlandóságát tartotta a szerző a harmadik halálnak, s hogy attól megmentse a század elejei falusi zsidóság maga által is átélt történeteit, neveltetése szokásait, szellemét, papírra veti curriculum vitae-je első részét. A devecseri rabbi, Linksz Ignác fiának, az anyai ágon a híres Landsberg dinasztia leszármazottjának múlt…
Előző számunkban beszélgetést közöltünk Komoróczy Géza professzorral, az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának vezetőjével. Az alábbiakban röviden ismertetjük a kutatócsoport programját: A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja (Center of Jewish Studies) tudományos kutatási és oktatási intézmény. Feladata, hogy kutatásokat végezzen, illetve szervezzen, a hebraisztika és judaisztika, valamint a magyarországi zsidóság története körében, kiépítve a hebraisztika és judaisztika…
Egy századfordulói angol író működésének néhány mai tanulsága A Benedek Marcell által szerkesztett, 1927-ben megjelent Világirodalmi lexikonban ez olvasható Israel Zangwill angol íróról: 1864-ben született, 1926-ban halt meg. A londoni gettó megható alakjainak életét rajzolja realisztikusan, éles megfigyelő tehetséggel. A szegény zsidók életét tapasztalatból ismeri, mert ő is közöttük nőtt fel. Szatírája nem kíméli a…
Tizenöten üljük körül az asztalt. Mindenki előtt a Berésith, Mózes első könyve héberül és gyönyörű magyar fordításban: „Kezdetben teremtette Isten az eget és földet. A föld pedig puszta és üres volt, és sötétség a mélység színén is, és Isten szelleme lebegett a vizek színén. És mondta Isten: ‘Legyen világosság!’ és lett világosság …” Gyermekkorom óta…
Majdnem minden ünnep végén az izraeli rádió körülbelül így kezdi esti híreit: „Az ünnep napján a zsinagógák az egész országban imádkozok tízezreivel teltek meg. A Kineret partját, a vörös-tengeri Ejlatot, a Karmel vidékét a kirándulók tízezrei lepték el. Az esti órákban óriási forgalmi dugók keletkeztek a Tel-Aviv és környéke felé vezető országutakon.” Mindenki a maga…
„A világosság fiainak harca a sötétség fiaival” Ha kiejtjük a szót: Chanukka – gyermekkori élményeink kelnek életre. Szemben a többi ünnepünkkel, amelyeknél templom és családi otthon egybefonódnak, ezek az élmények csaknem teljesen az otthonhoz kapcsolódnak. Az izgalmas készülődés a Chanukka-gyertya gyújtásra, majd a közös trendeli-játékra élő bizonyítéka annak, hogy családi életünk megszépítésében – nemzedékeken keresztül…
Silatban az év minden napján „aratnak” Izraelben nem kell lámpással keresni a történelmi helyeket. Moddin körzetében egykor a makkabeusok éltek; itt kezdődött népünk történetének örök emlékezetű szabadságharca. Egy értelmiségi fiatalokból álló csoport ezen a helyen vetette meg az új típusú falu alapjait. Silat abban az értelemben újszerű, hogy bár falu, mégsem a mezőgazdasági termelés a…
Majdnem pontosan emlékszem az időpontra: Wallenberg 1944. július 9. és 15. között látogatott meg Budapesten, a Lázár utcai irodámban, egy hölgy társaságában. Akkoriban nagyon sokan jártak hozzám, hiszen a származásuk és/vagy politikai meggyőződésük miatt üldözöttek élete – különösen március 19. után – igen nyomorúságos volt. Március 19. a német csapatok megszállása utáni pánikhangulatban rengetegen jöttek…
Beszélgetés Benedek Miklóssal Benedek Miklós, a nemrégiben elhunyt újságíró régi, miskolci ismerősöm, kedves barátom volt. Utoljára az 1944 karácsonyáról készülő kötetemmel kapcsolatban kérdezgettem. – 1943-ban a tényleges sorkatonai szolgálat helyett vonultam be Hangonyba, munkaszolgálatra. Innen vezényeltek Budapestre, a magyar királyi vasúti és hidászszertár állományába. Az alakulatnak a Gubacsi úton volt műhelye. Több száz munkaszolgálatos, főként…
1990. január 17-én az Olasz Püspöki Kar kezdeményezésére minden olasz plébánián felolvasták és magyarázták a Nostra aetate… kezdetű zsinati okmányt, amellyel – elsősorban a zsidókkal folytatandó dialógusnak kívántak új lendületet adni. Számos olasz iskolában ismertették II. János Pál pápának a haláltáborokban mondott beszédeit. Olaszországban mintegy 35 ezer zsidó él. A „dialógus napját” a keresztények egységéért…
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az 1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot követelő eseményekről annak idején részletesen írt a hazai és a nemzetközi sajtó, viszont 1948 után a lapok még véletlenül sem adtak hírt…
A holocaust litván szemmel Magam is egyike vagyok a holocaust túlélőinek, s életem tekintélyes részét annak szenteltem, hogy felderítsem és megértsem ennek, az emberiség történetében példátlan bűntettnek az eredetét. Senki nem vitathatja, hogy a vészkorszakért Hitlert és a nácikat teljes felelősség terheli. De én arra voltam kíváncsi, hogy vajon ez-e a teljes és a végső…
A Rhode Island állambeli Newport nagyon sok amerikai szemében a társadalmi elit szinonimája, milliomosok lakhelye. Nem elég azonban, ha az embernek dollármilliói vannak, egyebektől is függ, befogadja-e a „high society”, az előkelők világa: a családi névtől, a megfelelő neveltetéstől és nem utolsósorban a vallástól. A sors iróniája, hogy a Bellevue Avenue exkluzív nyári palotáitól néhány…