• 1991. januári szám

    1991. januári szám

    A szegények festője: A. L. Kaplan Hernádi Miklós: Préselt virágok Piros-fehér-zöld Dávid-csillag K. Zs.: Könyörgés hazányi nyugalomért Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád Álarc nélkül Rajk András: Gondolatok Joshua Sobol Gettójához Kertész Iván: Él Sadaj Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás beszéde 1939. április 15-én, a zsidótörvény tárgyalása alkalmából Nincs új a Nap alatt! Kőváry E. Péter: „Emléklapátosok”…

  • A szegények festője: A. L. Kaplan

     Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőmű­vészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részé­ben ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak között jelöli ki he­lyét. Mégis – az utókor mintha megfeledkezett volna munkásságá­ról. Ezt kéri számon Vladimir Abovics izraeli művészettörténész, ami­kor komoly szakszerűséggel…

  • Préselt virágok

    Chagall galéria Gergely Ödön ex libris-gyűjteménye Amikor a könyv még nem egy­szeri fogyasztásra, a rögtöni elhají­tásra szánt cikk volt, mint a papír zsebkendő vagy a hírlap, amíg kéz­ben volt, bőrrel vagy szőttessel be­burkolták, könyvjelzőt, esetleg támaszt készítettek hozzá, és ha félre­tették, akkor sem hányódott, mert üveg mögött óvták. Különös szépsé­gű virágokat préseltek benne, s ta­lán…

  • Piros-fehér-zöld Dávid-csillag

    hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti triko­lórban? Ez az újszínűség nem vala­mi sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondani­valóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról szól. A Pénzt, de sokat! és a Kurva va­gyok állítólag nagysikerű munkák szerzője, Csaplár Vilmos e művét karriertörténetnek nevezi, a…

  • Könyörgés hazányi nyugalomért

    Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert több­nyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, a szerelem és a történelem tájairól valók. Ezt a bizonyos míves formát, a szonettet még nem alkalmazza biz­tos…

  • Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád

    Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőtelje­sebb az antiszemita szorongatás, mint a zsidóellenes manifesztáció. Szerencsére. Egyelőre. Megpróbáltam Szemjon Reznyik könyvét objektív kívülállóként ol­vasni. Elismerőleg állapítottam meg, hogy a szerző a múlt század Orosz­országának velizsi vérvádját törté­nelmi hűséggel igyekezett visszaadni. Nem volt idegen tőlem…

  • Álarc nélkül

    Egy kézen megszámolható, há­nyan teremtettek hiteles munkáshő­söket, hiteles realista regényeket a második világháború óta. Kertész Ákos Makra című regényével tűnt fel mintegy húsz éve a magyar iro­dalomban. Akkor emlékeztünk vissza Sikátor című, már korábban nagy sikert aratott regényére, ame­lyet inkább filmvászonról ismer­tünk. Ha nyáron írtam volna a Za­kariásról, központi gondolatom az lett volna: az otthontalan,…

  • Gondolatok Joshua Sobol Gettójához

    Megnéztem a zsidó apától és arab anyától származó író, Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót a Ma­dách Színház társulatának előadásá­ban, Mácsai Pál rendkívül érzékle­tes rendezésében. A darab egy drá­matrilógia első része, amelyet siker­rel játszanak a világ sok országá­ban. Immár nálunk is. Bár a „siker” szót az ügyhöz nem illőnek érzem. Inkább így mondom: nagy érdeklő­dés mellett.…

  • Él Sadaj

     Kálmán Tamás főkántor új lemeze A zsidó kántorművészet és az ope­raéneklés kapcsolatáról még gyer­mekkoromban szereztem első tapasz­talataimat. Akkoriban a fiúárvaház Vilma királynő úti, „fasori” templomába jártunk péntek estén­ként. 1939-ben az egyik istentiszte­leten gyönyörű hangú kántor éne­kelt. Kiderült róla, hogy a varsói opera tenoristája, aki a megszálló nácik elől menekült Magyarország­ra és itt abból él, hogy…

  • Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás beszéde 1939. április 15-én, a zsidótörvény tárgyalása alkalmából

    (Részletek) „Előrebocsátom t. Felsőház, hogy a zsidóságnak közéleti, gazdasági és egyéb tereken való arányos vissza­szorítását a nemzet jogos önvédelme okán mindenki szükségesnek tartja, aki velem együtt aggodalommal nézte, hogy a recepciós törvény élet­belépése óta a hazai zsidóság egy része, a többieknek mintegy hallga­tag belegyezésével, a katolikusok ál­landó tiltakozása ellenére, liberális asszisztenciával, a sajtó útján és…

  • Nincs új a Nap alatt!

    Az alábbiakban rövid részletet közlünk a Töchija (Megújhodás) cí­mű cionista kiadvány 1945. május 13-i számában megjelent írásból, ami – egyebek között – azt bizo­nyítja, hogy az egységes zsidó csúcsszervezet létrehozása már sürgető kívánság volt közvetlenül a világhá­ború befejezése után, amikor a túl­élők közül is sokan még nem tértek vissza Magyarországra. „Egységes zsidó csúcsszervezetet! Az elnyomatás…

  • „Emléklapátosok” voltunk

    Egy tartalékos tiszt kálváriája APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelke­dett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású anyánk korai halálát követően pékműhelyét „Trianon” miatt Mezőtelekdről Békéscsabára menekítette. Bátyánkkal mindebből nekünk, akiket születésünkkor ugyancsak katolikus hitre keresztel­tek,…

  • Látogatás Hebronban

    HEBRON mintegy 40 ezer lakosú arab város a Jordán nyugati part­ján, az Izrael által megszállt területeken. Hat magyarországi zsidó fia­tal és izraeli kalauzunk, Mose, va­lamint a sofőr ül a kis mikrobuszban, amikor begördülünk a város­ba. Izraeli rendszámú autónk (a „te­rületeken” más rendszámtábla hasz­nálatos) feltűnően jó állapotban van a helyi arab lakosság ütött-kopott öreg járgányaihoz képest.…

  • Megérkeztem Izraelbe

    Olvasónk és egyben le­velezőnk, Rác Gábor írja: Ahogy kilépünk a repü­lőtér épületéből, a tel-avivi éjszaka forróságánál csak a bennünket várók öröme és izgalma nagyobb. Sógorom és családja, valamint anyósom vár ben­nünket már órák óta. A gép már negyed tizenegy­kor leszállt, és éjjel egy óra is elmúlt, mire hullafáradtan kitolhatjuk poggyászainkat a repülőtéri csarnok ajtaján. Az…

  • A cionizmus történetéből

     AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN a magyar közvélemény a cionizmusról csak áltudományos ideológiai frázisokat hallhatott. A korábbi hivatalos álláspont szerint a cio­nizmus „reakciós nemzetközi burzsoá nacionalista moz­galom és ideológia”, amelyet gyarmatosító és elnyomó törekvések jellemeznek. A „cionista” jelzőt még ma is sokan elítélő, megbélyegző értelemben használják, de már nem a hivatalos ideológusok, hanem a kommunista diktatúrák széthullásával…

  • Hírek a világból

    BERLIN 1965 óta a város nyugati részének szenátusa évente vendégül látja az egykoron elűzött lakosokat. 1990 vé­gén a világ minden tájáról 130-an tettek eleget a meghívásnak, s köz­tük volt a huszonötezredik látogató. A vendégeket a város protokollfő­nöknője és a hitközség elnöke, Heinz Galiński kalauzolta. A program ke­retében egyebek között színházban és koncerten voltak, megtekintették az…

  • Sammy Davis zsidósága

     SAMMY DAVIS, aki 64 éves korá­ban halt meg, a harmincas években került először kapcsolatba a zsidók­kal, amikor beleszeretett a New York-i jiddis színházba. „Ott engem senki sem bántott, senki sem háborgatott” – emléke­zett vissza. – „Nem értettem ugyan egyetlen szót se, de együtt sírtam és nevettem a közönséggel.” Komoly formában csak 1960-ban kezdte foglalkoztatni a…

  • Zsidók Szlovákiában

    Ki volt Grünwald Béla? A szlovák nacionalisták pozsonyi tüntetésein gyakori jelszó – „Cse­hek, gyalog vissza Csehországba!” és „Magyarok – a Duna másik part­jára!”. De az is, hogy „Szlovákia a szlovákoknak – Palesztina a zsidóknak!”. Igaz ugyan, hogy egy vér­beli cionista számára ez a jelszó nem elfogadhatatlan, de attól tar­tok, hogy a cionisták és a szlovák…

  • Életmentés a vészkorszakban

    Mintha most is honvédtiszti egyen­ruha feszülne rajta, úgy állt ünne­pélyes megilletődöttséggel a kana­dai állampolgárságú egykori magyar honvédtiszt a MEASZ elnökségi szo­bájában. Almásy Tibor az illető, aki hivatásos tisztként a második világ­háború utolsó hónapjaiban több száz zsidó munkaszolgálatost mentett meg a biztos haláltól. – Humanista és bátor magatartá­sát mi, magyar antifasiszták soha sem feledjük el –…

  • Közös gyökerek

    Zsidó-keresztény magyar család Kanadában KOMÁROMBAN, csehszlovákiai szülővárosomban voltam múlt év májusában, Bíró Luciánnak, a kilencvenéves korában elhunyt bencés tanárnak temetésén. Eljöttek egy­kori tanáruk búcsúztatására a tenge­rentúlon élő, csallóközi származású, Magyarországon vendégeskedő tanít­ványai is. Néhány katolikus pap – egyikük Benedek-rendi tanár San Franciscóban, másikuk, aki Kanadá­ban látja el szolgálatát, harmadikuk pedig, aki ott tölti nyugdíjas éveit.…