Portré Ha nem is tartalmában, de formájában feltétlenül rendhagyó könyvecskét bocsátott útjára jó másfél évvel ezelőtt a Magvető Könyvkiadó. Kádár Iván izgalmasan érdekes vallomását (Esszé történelmi oldalnézetből) és Mezei Andrásnak Kádár Ivánnal folytatott beszélgetéseit (Kilenc kedd) a kiadó úgy foglalta egységes kötetbe, mintha két önálló kötet lenne. Nem figyeltem a sajtóvisszhangját, arra viszont jól emlékszem,…
Lapunk 1990. évi 7. és 8. számában esszét közöltünk arról, antiszemita volt-e a 20. század első fele magyar szellemi és irodalmi életének sokat vitatott, nagy hatású személyisége, Szabó Dezső. A magyar zsidóság körében nem volt jó híre ennek az írónak, amire Szabó Dezső bőven szolgáltatott is egykor okot, noha valóban nem állítható róla egyértelműen, hogy…
NÉMI ELŐÍTÉLETTEL vágtam bele a hánukkái bál(ok)-ról szóló tudósítás előkészületeibe. Epés megjegyzéseket kívántam tenni két ünnepség – a hitközségi és a kulturális egyesület rendezvényének – azonos időpontra szervezéséről, de nem lett igazam. Mindkét helyen: a Síp utca 12-ben, s az alternatív bál színhelyén, az Óbudai Társaskörben szép számmal gyűlt össze a szórakozni vágyók serege. A…
5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. Örök emlékezetéül annak, hogy a polgári időszámítás előtt 164 évvel Juda Makkabi csapatai élén visszafoglalta a zsidó fővárost,…
Interjú Schweitzer József főrabbival Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is erősödni látszik. Hogyan látja ebben a helyzetben a magyar zsidóság jelenét és jövőjét? – kérdeztük Schweitzer József főrabbit, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatóját. –…
ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEK ÉS SZERVEZETEK (köztük a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) november végén közös nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy míg 1991. január elsejével nyugdíj-kiegészítésben részesülnek mindazok, akik 1945-1963 között a törvénytelenségek folytán személyi szabadságukban sérelmet szenvedtek, addig az 1938-1945 között internált, munkaszolgálatra hurcolt vagy deportált személyek sérelmeinek reparációját nem biztosítja a nyugdíj-kiegészítést előíró jogszabály. Lapunk helyettes…