• Kavicsok a Duna-partról

    Emlékek 1944 teléről Ha a budapesti utcák, terek, házak mesélni tudnának, olyan történeteket hallanánk, amelyek a legvakmerőbb írói fantáziát is felülmúlnák. Talán jobb, is, ha mi, a későbbi korban születettek csak az áruval zsúfolt üzletek kirakatait látjuk, a gyerekzsivajtól hangos zöldellő játszótereket, a csilingelő villamosokat, a jól öltözött embereket, amint dolguk után sietnek. De hát…

  • L. M. és L. B.

    EMLÉKEZÉS A múlt év októberében – fiataljai kezdeményezésére – a nyugat-németországi Allendorf városa találkozót rendezett az egykor itt működő (Buchenwaldhoz tartozó) koncentrációs tábor kétszáz magyar származású női foglya részére. Ezen a többnapos rendezvényen ismerkedtem meg és beszélgettem a Magyarországon született, a háború befejezése óta Izraelben élő L. Margittal. * „1927. június 21-én születtem Bagaméron, Debrecen…

  • Nyilas uralom Budapesten

    Napjainkban még a szélsőjobboldali, nyíltan zsidózó sajtótermékek (Hunnia, Szent Korona) szerkesztői is óvakodnak a nyilaskeresztesek rehabilitálásától. Szálasi Ferenc majd’ hat hónapos rémuralma, az a tény, hogy feltétel nélkül, az utolsó utáni pillanatig kiszolgálta a nácikat, segédkezett az ország romba döntésében, kifosztásában, nehezen felejthető emlékeket hagyott maga után. A szakirodalomban általában a nyilasok zsidóellenes „működését” emelik…

  • Jogfosztó intézkedések Szegeden a német megszállás után

    (Részletek egy hosszabb tanulmányból) A Szegedi Új Nemzedékben már a német megszállást követő napokban megsokszorozódott a zsidókkal foglalkozó cikkek száma. A rendeletek nyomán pedig még élesebbé váltak a zsidóellenes kirohanások. Április 1-jén a lap örömmel nyugtázta, hogy „Szegeden is megindult a közélet zsidótalanítása”. Ugyanakkor már április 3-án megérkezett az első kérvény a főispánhoz, melyben a…

  • Zsidók és újságírók

    Az újvidéki sakkolimpián a magyar női csapat (a három Polgár-lány és Mádl Ildikó) aranyérmet szerzett, immáron másodszor a sakkolimpiák történetében. A Nemzeti Sport, híven az elmúlt majd egy évtized hagyományaihoz, az olimpia idején rosszindulatú kárörömmel figyelte a Polgár-lányok fogcsikorgató küzdelmét. A sporthivatal vezetője ünnepi fogadáson köszöntötte a győzteseket. Az ünnepi hangulatot – mint az a…

  • Századeleji baljóslatok a „sionizmus” kilátásairól

    A véletlen adta kezembe – antikvárium polcáról emeltem le – a Modern Könyvtár Gömöri Jenő által szerkesztett értékes füzetsorozatának egyik, 1912-ben megjelent példányát, amely a 104-105. számot viseli. Ebben láttak napvilágot a rendkívül termékeny és sokoldalú – de ma már alig-alig számon tartott – tudós szerzőnek, Szilágyi Gézának „Könyvek és emberek” című hosszabb-rövidebb tanulmányai, cikkei.…

  • Wahrmann Mór

    Egy zsidó politikus a dualizmus korában Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más nézetből) tanulmányozhatók egyes, bennük résztvevő személyeknek pályáját (mint az emberi testbe helyezett izotópokat) követve. Az egyén szintjén és szemszögéből…

  • Mátyás pajzsa

    avagy mit ér, ha történész a hadügyér? Nyomban el kell oszlatnom egy félreértést: súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy bármi bajom van a nagy királlyal. Ellenkezőleg: régi tisztelője vagyok Hunyadi Mátyásnak, a törökverő Hunyadi János fiának, aki a középkor végén néhány évtizedre regionális nagyhatalommá tette Magyarországot; szívből sajnálom, hogy csak Bécs elfoglalása sikerült neki, de…

  • Rágalmazók

    A szellemi vagonlakók lapja, amelynek szerkesztői számára a korona is csak addig szent, amíg rágalmazásaikért jól megfizetik őket, már megint csúsztatnak, hazudnak, félretájékoztatnak. Szándékosan nem írom a lap nevét, miért csinálnék neki reklámot. Legutóbb például ezek az iraki-magyar barátságot éltették, még tüntetni is elmentek az amerikai és az angol nagykövetség elé. Ez nem is lett…

  • Lesz-e béke az Olajfák hegyén?

    Beszélgetés Márványi Péterrel JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor elmondta, hogy nem is küldte ki, inkább csak kiengedte a rádió. Már egy hete közvetített a háborúról, amikor némi pénz…

  • „Forog a föld, s a zsidóság egy nép”

    Dr. Feldmájer Péter portréja Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös szakáll. És ellenük szavaz. Pontosabban tartózkodik a hitközség régi vezetése által előterjesztett költségvetési zárszámadás elfogadásától, ám akkor,…

  • Részletek Mezei András: Hagyd a népedet… című verséből

    Hagyd a népedet elpusztulni: könyörülj rajta, Istenem. Süllyedjen el a vesszőkosár, hagyd a kőtáblát üresen. Száradjanak le húrjai hárfáiknak az ágakon. Ének ne csalja szenvedésbe, nyelje el őket Babilon. Ne váljon többé szét a tenger. Ég eledelt többé ne adjon. Sziklából víz, a magasságból vezérlő törvény ne fakadjon.   Sötétség is inkább legyen, mintsem a…

  • Holocaust és zsidó újjászületés

    Beszélgetés Mezei Andrással A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők látogatásaira akkor is, amikor Magyarország ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mezei András elől járt ebben a népi diplomáciában. Akkor is írta zsidó…

  • A zsidóság mint lelkialkat

    A Popper Péter pszichológussal készített szép interjú (Szombat, 1991/1.) indított arra, hogy elgondoljam: definiálható-e a zsidóság mint lelkiállapot? Könnyedén elvethető-e az etnikai, nemzeti, nemzetiségi, vallási, kulturális meghatározottság elsőbbsége, a helyébe igazabb, találóbb összekapcsoló erő léptethető, nevezetesen a zsidóság – valamilyen szinten megtalálható, összegezhető – általános attitűdje, lelki beállítódottsága? Azaz a zsidóság azonosítható-e egyfajta lelkialkattal? A…

  • Az antiszemitizmus és a tudomány

    Ajánlhat-e valamit a tudomány az antiszemitizmus ellen? Alapvetően újat, az eddiginél sokkal jobbat nem. De azért a tudományos megközelítés és a tudományos tapasztalat segíthet e kérdés elemzésében, és az elméleti tisztázásnak gyakorlati haszna is lehet. Előítélet A tudományban mindig fontos a fogalmak meghatározása. Ezt célszerű elvégezni az antiszemitizmussal kapcsolatosan is. Ez a látszólag egyszerű és…

  • „Ez számomra lelkiismereti probléma”

    Meditáció másságról és megértésről Szentágothai János professzorral Pár héttel a Keresztény-Zsidó Társaság megalakulása után került sor erre a beszélgetésre Szentágothai János professzorral – valójában meditációra, melynek e sorok följegyzője leginkább hallgatója volt – egy szombat estén. Ha az Időpont jelképes, a véletlen akarata volt, mivel hétköznapokon az akadémikus intézetében van elfoglalva, képviselőként a parlament köti…

  • Izrael nemzeti ünnepe

    IZRAEL NEMZETI ÜNNEPE egyúttal a zsidóság ünnepe is, a vallásos, a nemzeti érzésű és az asszimiláns zsidóké egyaránt. Úgy érzem, hogy Izrael puszta léte és az a tudat, hogy van egy olyan ország, amely szükség esetén minden zsidót hajlandó befogadni, növeli minden zsidó önérzetét és önbecsülését, akár Izraelben képzeli el jövőjét, akár nem. Igaz ugyan,…

  • Búcsúzik a szerkesztő

     Régi igazság, amit banalitása ellenére Petőfi Sándor versbe szedett, hogy a tervek csak egy valamire jók, arra, hogy füstbe menjenek. Körülbelül esztendeje, hogy az egyesület felemás közgyűlése után megválasztott vezetőség felkérésére Kovács Dénes szerkesztőtársammal kézbe vettük a Szombatot. Az volt az elképzelésünk, hogy fórummá tesszük, ahol az egyesület felvirágoztatásának tartalmi és szervezeti kérdései éppúgy széles…