
Mihalovics Zoltán: Olvasóink írják Virág Teréz: Az emlékezés tárgyai történetek a második kut találkozásról Jer és lásd! A hetek ünnepe Hászid történet Arcok a magyar zsidó irodalomból Szántó T. Gábor: A zsidó közösség és a könyvek sorsa azonos Kroó László: Boldog a gyufaszál, bár elég… Kulturális hírek Kórus Ramat Hasharoniból Babits Antal: A csodák hat…
Amerika legrégibb zsinagógája című közleményünkhöz (1990. 10. sz.) fűz kiegészítést -i -gy névjelű olvasónk: „Nagyon is érthetően a zsinagóga építésekor élt még a közösségben az Ó-világ zsidóüldözéseinek az emléke. Ennek érdekes megnyilvánulása, hogy gondoskodtak arról: veszély esetén – ha rájuk törnek – kijuthassanak a templomból. Ástak tehát egy titkos alagutat. Mely – ma is láthatóan…
A nagymama bögréje Klári szüleit vidékről deportálták. Sok-sok évvel később felnőttként barátnőjénél vendégeskedett. Amikor kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját, a polcon egy régi teáskészletet pillantott meg. Elbűvölve állt a kincs előtt, mert rádöbbent, hogy az ő otthonában egyetlen olyan régi tárgy sincs, mely a gyerekkorából származott volna. „Mi úgy éltük át a háborút, hogy semmink sem…
Az érzékeny rádióhallgató április végén, május elején különleges élményben részesült: tizenöt adáson át tartó sorozat, kiváló művészek tolmácsolásában bemutatta a Talmudot. Turczi István nagy odaadással állította össze és formálta dialógusokká, trialógusokká – vagy ahogyan éppen megkívánta a szöveg – az adások anyagát. Molnár Ernőnek a húszas évek elején füzetes kiadványként megjelent, illetve az IKVA kiadó…
A három zarándokünnep közül, amik alkalmából a Szentély fennállása idején illő volt Jeruzsálembe zarándokolni, a második a Hetek ünnepe – héberül Sávuót (vagy ahogyan Magyarországon szokás volt és maradt mondani: Svüesz) éppen hét héttel követi Peszáhot, az Elkerülés ünnepét: „Hét hetet számolj – attól fogva kezdd számolni a hét hetet, hogy sarlóval aratni kezdenek” (Devárim…
Reb Volf szentföldi utazása Reb Volf Kicesz, a szent Báál-Sém tanítványa, a Szentföldre akart egyszer utazni. Fölkereste mesterét, hogy búcsút vegyen tőle. Báál-Sém megáldotta az út előtt, és azt mondta neki: – Reb Volf, legyél óvatos abban, amit mondasz, és fontold meg, hogy mit válaszolsz! Reb Volf Kicesz hajóra szállt és útnak indult. A hajó…
A haragvó próféta: Füst Milán (1888-1967) Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” költő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe című könyvét, sajnos, nem sok sikerrel). Számos drámája közül a legkiválóbb, a IV. Henrik állandóan szerepel színházaink műsorán. Intuitív,…
Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek magyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az illetékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, amit jelentősége folytán megérdemelne. Turán Tamással a könyvtár egyik értő gondozójával, az MTA Judaisztikai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársával beszélgettünk a…
… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyelvű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Hanna magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára írt utolsó, kivégzés előtti üzenete. Weisz Sándor Keleti Károly utcai otthonában leltem néhány…
Kertész Ákos író a zsidó-magyar identitásról beszélgetett április 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigazda tisztét Sipos András filmrendező látta el. * Resánszky Mária festőművésznő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai termében, a Chagall Galériában. * Jehuda Weinstock, az Izraeli Tudományos Akadémia nemzetközi igazgatója „Vallás és állam Izraelben” címmel tartott előadást…
A városkája nevét viselő együttes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellépésére. A 30 nőt és férfit otthonuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. Hetente két próbán csiszolja tehetségüket művészetté a hazájukban ismert karmester: Jákob Hollander. Magyarországi tartózkodásuk alatt egy héten át otthonukban látták őket vendégül a…
„A csodák hat napja” című könyvet Abádi Ervin, magyar származású izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben. Egészen a legutóbbi időkig úgy szerepelt ez a háború az itthoni tömegtájékoztatásban, és az emberek…
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében. Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal munkatársai, akiktől még nem olvashatott ilyen tárgyú tanulmányokat az érdeklődő közönség. Ennek ellenére írásaik nagy tárgyi alapossággal, a meglévő adatok jó…
Tűnődések Stomm Marcel emlékiratai fölött Még a rendszerváltást követő kiadói dömpingben is feltűnést keltett ez a karcsú kötet, melyet Gallyas Ferenc rendezett sajtó alá. A Don-kanyarban megsemmisült második magyar hadsereg hadtestparancsnokának a visszaemlékezései annyi év után is felkeltették az olvasók érdeklődését, hiszen Stomm Marcelnél kevés tragikusabb figurája van a XX. századi magyar történelemnek. Ő volt…
Az Ájin-csoport tárlatáról Ez az új képzőművészeti csoportosulás a Chagall-körből nőtt ki, s célja a kisebbségi kultúra felmutatása és szembesítése a szélesebb magyar kultúrával. A közös gyökerek azonban félreismer- hetetlenek, amint az is megjósolható, hogy az Ájin-csoport munkássága magyar kollektívaként is jelentőssé válhat. Magén István elbűvölő hászid olajkép-sorozata, ha csak a tárlat napjára is, de…
1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál során az indiai nap, a moldvai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat szervezésében megtartott rendezvényre, mely örvendetesen népes közönséget vonzott, hiszen több százan…
Láng György 1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagytak a gyilkos hidegben. A felvidéki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igyekezett valamelyest rendbe hozni magát. Ünnepnap volt, ezt akarták a lehetőségekhez képest megtartani – néhány szem hideg főtt krumpli és fagyos…
„Készítsetek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük…” Nevezik főtemplomnak, mondják a kontinens legnagyobb működő zsinagógájának, hazalátogató hittestvéreinknek zarándokhely, számunkra, ittenieknek: kapcsolat a múlthoz, biztonság a jövőhöz. 1991. április közepén vonultak fel a szakemberek a templom födémére, hogy megbontsák a rogyadozó tetőt. Bizony, az elmúlt évek tétjein csak az enyhe és hótól mentes időjárás óvták meg a…
„A múlt és a jövő találkozási pontja, a jelen, nem része az időnek: ez az a pont, ahol az örökkévalóhoz kapcsolódhatunk.” Maharal: Tiferet Izráel (1590) A zsidóság Európában: Egy év múlva lesz négyszáz éve (február 12-én), hogy az akkori közép-európai zsidóság feje, a prágai (ill. poznani) főrabbi, a Maharal (Löw rabbi: jehuda Liva ben Becalel)…
avagy Ki ül Arany János szobra alatt? Idősebb könyvbarátok még nagyon jól emlékeznek az ún. Nova-könyvekre, a könyvszakma veteránjai előtt pedig nem ismeretlen Müller Dávid. neve. Az 1873-ban született jó kondíciójú üzletember volt a Nova Könyvkiadó cég tulajdonosa, és így a közkedvelt sorozat kiadója is. Vallásos zsidó családból származott, ő maga is mindig hű maradt…