• 1991. májusi szám

    1991. májusi szám

    Mihalovics Zoltán: Olvasóink írják Virág Teréz: Az emlékezés tárgyai történetek a második kut találkozásról Jer és lásd! A hetek ünnepe Hászid történet Arcok a magyar zsidó irodalomból Szántó T. Gábor: A zsidó közösség és a könyvek sorsa azonos Kroó László: Boldog a gyufaszál, bár elég… Kulturális hírek Kórus Ramat Hasharoniból Babits Antal: A csodák hat…

  • Olvasóink írják

    Amerika legrégibb zsinagógája cí­mű közleményünkhöz (1990. 10. sz.) fűz kiegészítést -i -gy név­jelű olvasónk: „Nagyon is érthetően a zsina­góga építésekor élt még a közös­ségben az Ó-világ zsidóüldözé­seinek az emléke. Ennek érdekes megnyilvánulása, hogy gondoskod­tak arról: veszély esetén – ha rájuk törnek – kijuthassanak a templomból. Ástak tehát egy tit­kos alagutat. Mely – ma is lát­hatóan…

  • Az emlékezés tárgyai történetek a második kut találkozásról

    A nagymama bögréje Klári szüleit vidékről depor­tálták. Sok-sok évvel később fel­nőttként barátnőjénél vendégeske­dett. Amikor kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját, a polcon egy régi teáskészletet pillantott meg. Elbűvölve állt a kincs előtt, mert rádöbbent, hogy az ő otthonában egyetlen olyan régi tárgy sincs, mely a gyerekkorából származott volna. „Mi úgy éltük át a háborút, hogy semmink sem…

  • Jer és lásd!

    Az érzékeny rádióhallgató áp­rilis végén, május elején különle­ges élményben részesült: tizenöt adáson át tartó sorozat, kiváló művészek tolmácsolásában bemu­tatta a Talmudot. Turczi István nagy odaadással állította össze és formálta dialógusokká, trialógusokká – vagy ahogyan ép­pen megkívánta a szöveg – az adások anyagát. Molnár Ernőnek a húszas évek elején füzetes ki­adványként megjelent, illetve az IKVA kiadó…

  • A hetek ünnepe

    A három zarándokünnep közül, amik alkalmából a Szentély fenn­állása idején illő volt Jeruzsálem­be zarándokolni, a második a He­tek ünnepe – héberül Sávuót (vagy ahogyan Magyarországon szokás volt és maradt mondani: Svüesz) éppen hét héttel követi Peszáhot, az Elkerülés ünnepét: „Hét hetet számolj – attól fogva kezdd szá­molni a hét hetet, hogy sarlóval aratni kezdenek” (Devárim…

  • Hászid történet

    Reb Volf szentföldi utazása Reb Volf Kicesz, a szent Báál-Sém tanítványa, a Szentföldre akart egyszer utazni. Fölkereste mesterét, hogy búcsút vegyen tőle. Báál-Sém megáldotta az út előtt, és azt mondta neki: – Reb Volf, legyél óvatos ab­ban, amit mondasz, és fontold meg, hogy mit válaszolsz! Reb Volf Kicesz hajóra szállt és útnak indult. A hajó…

  • Arcok a magyar zsidó irodalomból

    A haragvó próféta: Füst Milán (1888-1967) Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” köl­tő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe című könyvét, sajnos, nem sok sikerrel). Számos drámája közül a legkiválóbb, a IV. Hen­rik állandóan szerepel színházaink műsorán. Intuitív,…

  • A zsidó közösség és a könyvek sorsa azonos

    Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek ma­gyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az il­letékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, amit jelentősége folytán megérdemelne. Turán Tamással a könyvtár egyik értő gondozójával, az MTA Judaisztikai Kutatócsoport tudományos segéd­munkatársával beszélgettünk a…

  • Boldog a gyufaszál, bár elég…

    … de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyel­vű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Han­na magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára írt utolsó, kivégzés előtti üzenete. Weisz Sándor Keleti Károly utcai otthonában leltem néhány…

  • Kulturális hírek

    Kertész Ákos író a zsidó-ma­gyar identitásról beszélgetett áp­rilis 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigaz­da tisztét Sipos András filmren­dező látta el. * Resánszky Mária festőművész­nő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai ter­mében, a Chagall Galériában. * Jehuda Weinstock, az Izraeli Tudományos Akadémia nemzetközi igazgatója „Vallás és állam Izraelben” címmel tartott előadást…

  • Kórus Ramat Hasharoniból

    A városkája nevét viselő együt­tes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellé­pésére. A 30 nőt és férfit ottho­nuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. He­tente két próbán csiszolja tehet­ségüket művészetté a hazájukban ismert karmester: Jákob Hollander. Magyarországi tartózkodá­suk alatt egy héten át otthonuk­ban látták őket vendégül a…

  • A csodák hat napja

    „A csodák hat napja” című köny­vet Abádi Ervin, magyar származá­sú izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben. Egészen a legutóbbi időkig úgy szerepelt ez a háború az itthoni tömegtájékoztatásban, és az em­berek…

  • Hét évtized két kötetben

    Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Inté­zet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Cí­me is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében. Szerzői nagyrészt a Jogtudo­mányi, illetve Filozófiai Intézet­nek olyan fiatal munkatársai, akik­től még nem olvashatott ilyen tár­gyú tanulmányokat az érdeklődő közönség. Ennek ellenére írásaik nagy tárgyi alapossággal, a meg­lévő adatok jó…

  • Búcsúparancsra várva

    Tűnődések Stomm Marcel emlékiratai fölött Még a rendszerváltást követő kiadói dömpingben is feltűnést keltett ez a karcsú kötet, melyet Gallyas Ferenc rendezett sajtó alá. A Don-kanyarban megsem­misült második magyar hadsereg hadtestparancsnoká­nak a visszaemlékezései annyi év után is felkeltették az olvasók érdeklődését, hiszen Stomm Marcelnél kevés tragikusabb figurája van a XX. századi magyar törté­nelemnek. Ő volt…

  • A halraj röpte

     Az Ájin-csoport tárlatáról Ez az új képzőművészeti cso­portosulás a Chagall-körből nőtt ki, s célja a kisebbségi kultúra felmutatása és szembesítése a szé­lesebb magyar kultúrával. A kö­zös gyökerek azonban félreismer- hetetlenek, amint az is megjósol­ható, hogy az Ájin-csoport mun­kássága magyar kollektívaként is je­lentőssé válhat. Magén István elbűvölő hászid olajkép-sorozata, ha csak a tárlat napjára is, de…

  • A zsidó kultúra napja

     1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központ­ban. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál során az indiai nap, a mold­vai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat szervezé­sében megtartott rendezvényre, mely örvendetesen népes közön­séget vonzott, hiszen több szá­zan…

  • „CONCERTO EBRAICO”

    Láng György 1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagy­tak a gyilkos hidegben. A felvi­déki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igye­kezett valamelyest rendbe hozni magát. Ünnepnap volt, ezt akar­ták a lehetőségekhez képest meg­tartani – néhány szem hideg főtt krumpli és fagyos…

  • Megkezdődött a Dohány utcai zsinagóga felújítása

    „Készítsetek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük…” Nevezik főtemplomnak, mond­ják a kontinens legnagyobb működő zsinagógájának, ha­zalátogató hittestvéreinknek zarándokhely, számunkra, it­tenieknek: kapcsolat a múlt­hoz, biztonság a jövőhöz. 1991. április közepén vonultak fel a szakemberek a templom födémére, hogy megbontsák a rogyadozó tetőt. Bizony, az elmúlt évek tétjein csak az enyhe és hótól mentes idő­járás óvták meg a…

  • Löw-Habsburg találkozó 400 éve

    „A múlt és a jövő találkozási pontja, a jelen, nem része az idő­nek: ez az a pont, ahol az örökkévalóhoz kapcsolódhatunk.” Maharal: Tiferet Izráel (1590) A zsidóság Európában: Egy év múlva lesz négyszáz éve (február 12-én), hogy az akkori közép-európai zsidóság feje, a prágai (ill. poznani) fő­rabbi, a Maharal (Löw rabbi: jehuda Liva ben Becalel)…

  • Müller Dávid mint Toldi Miklós

    avagy Ki ül Arany János szobra alatt? Idősebb könyvbarátok még na­gyon jól emlékeznek az ún. Nova-könyvekre, a könyvszakma vete­ránjai előtt pedig nem ismeretlen Müller Dávid. neve. Az 1873-ban született jó kondíciójú üzletember volt a Nova Könyvkiadó cég tu­lajdonosa, és így a közkedvelt sorozat kiadója is. Vallásos zsi­dó családból származott, ő maga is mindig hű maradt…