
Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban És ki ül a vádlottak padján? (-le-): Ohávé Hámoledet Babits Antal: Asztali Áldás Babits Antal: „Volt Egyszer, Volt Egy Kis Zsidó” Vadász Ferenc: Meteor művészsors Az ősi föld festője Kartal Zsuzsa: Követem a csillagot Újlaki Gabriella: Zsidó lét és antiszemitizmus (vadász): Örök bolygók, örök riasztgatók, idők kovászai… Az apostagi zsidók…
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették a hitközségeket, úgyszintén az egyes hívek 1800 előttről származó könyvanyagát. A keresztény értelmiség birtokába került könyvek valamivel jobban vészelték…
Abból a roppant nagy és roppant sötét dzsungelból, amibe napjainkra könyvkiadásunk jutott, az elburjánzott aljnövényzetből próbál kiemelkedni egyik-másik jobb sorsot remélő és jobb sorsra érdemes kiadó. Most ezek közül kettő összefogott – a Cserépfalvi és a Göncöl – hogy megjelentessen egy rendkívül fontos könyvet, Jean Paul Sartre Vádirat az antiszemitizmus ellen című művét. Azt a…
Írói kitalációnál izgalmasabb, ugyanakkor hiteles történelem Richard Deacon összeállítása az izraeli titkosszolgálatról. Medinát Jiszraelt megalakulása óta a gyűlölet tengere veszi körül, amit kezdetben az angolok korbácsoltak fel, majd az arabokat a maga világuralmi tervei számára felhasználni akaró Szovjetunió. A kis ország ezért kényszerült olyan biztonsági szolgálat kiépítésére, amihez csak a nagyhatalmak hasonló szervei érnek fel.…
Szeresd feleségedet, mint önmagadat: de jobban tiszteld, mint önmagadat” A hagyományos zsidó tanítás szerint: asszony nélkül nincs Isten áldása, ugyanis ő tanítja a gyerekeket, ő viszi őket az iskolába, a hazaérkezőknek ő mond „Isten hozott”-at, ő a ház vidámsága, tisztasága – ezen nyugszik Isten áldása. Hitveseik sokirányú gondoskodását a zsidó férfiak régóta méltányolták és ezt…
Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, függetlenül attól, milyen nyelvet használt a zsidóság a mindennapi életben. A vallásos lelkület természetes velejárója a bensőséges…
Mivé és hová lett Földes Lenke szobrász? Újpest nem tartja számon Földes (Sonnenfeld) Lenkét. Ki csodálkozhatna ezen? A város neves szülöttei, lakói közül, száz és száz más is porrá, hamuvá vált, eltűnt jeltelen a nagy történelmi kataklizmák viharaiban… 1896. augusztus 12-én született. Már gyermekfejjel agyagfigurákat mintázott szerény családi otthonukban, csendesen félrehúzódva, szemérmesen rejtegetve szívének kedves…
Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, a zsidó közéletben. (Más izraelinél is feltűnt, hogy évtizedek távolléte után mennyire tisztán beszélik a magyart, míg…
Beszélgetés Kornis Mihállyal Mikor interjút kértem Kornis Mihálytól, feltételt szabott: azt mond, amit akar. Csodálkoztam: ez minden beszélgetés feltétele. Ha a riporter feltételeket szabhatna, ő sem kérne mást: legyen őszinte a kérdezett. Aztán kiderült, másról van szó. Döntse el ő, miről beszél. Hívő vagyok – kezdte Kornis Mihály -, de ez legszemélyesebb magánügyem. Csak azért…
Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak mostanra sikerült létrehozni, s a könyvkiadás a mai Magyarországon a terjesztői megrendelésektől függ, sajnos nem ígérhetjük, hogy a…
…megyek én is veletek bélyegesen, csillagoson – írta róluk Ady A bélyeges sereg című versében. – Hol, hogyan mikor, milyen körülmények között született a vers? Harcokban megfáradtan érkezett az évszázad hatodik őszén Budapestről Párizsba az Új versek költője. Otthon, a demokratikus jogokért vívott politikai küzdelmek ebben az időszakban sem jártak sikerrel, őt is méltatlan támadások…
Apostagon, a Bács-Kiskun megyei nagyközségben az 1954-ben elhunyt kiváló író-publicistának Nagy Lajosnak, a huszadik századi magyar prózairodalom kimagasló alkotójának szülőházán kívül úgyszólván nincs is más országos jelentőségű nevezetesség. Van ellenben egy értékes helytörténeti gyűjteménye abban a faluházzá átalakított épületben, amely valaha – 1944 előtt – zsinagóga, a helybeli és környékbeli zsidók imaháza volt. 1768-ban építették.…
Egyik korábbi számunkban méltattuk a hajdani keresztény politikus, Slachta Margit érdemeit, az üldözések idején zsidók védelmében végzett tevékenységét. Majd egy olvasónk levelét közöltük, aki túlzottnak találta a méltatást, mert szerinte Slachta politikai magatartása 1945 után számos negatívumot mutatott. Mona Ilona olvasónk, Slachta Margit rendtársa ezzel a megítéléssel száll szembe. Gondosan megszerkesztett és alapos fejtegetéseiből terjedelmi…
Idén sűrűsödnek a félszázados szomorú évfordulók. Van közöttük egy különösen megdöbbentő. Egy olyan közjogi esemény emléke, amelyet napjainkban talán még az antiszemiták is hihetetlennek tartanak. Az 1941. évi XV. tc. volt ez, a „fajvédelmi törvény”, amely tiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, sőt még a nemi kapcsolatot is. A rendszer legnémetebb „jog”-szabálya. Olyan…
Egy izraeli levél nyomán A magyar kir. belügyminisztérium „vendégszeretetét” élveztük a garanyi internáló táborban . Politikai foglyokként. Kizárólag zsidók nyertek ide bebocsátást. Bennünket az Almássy gróf hajdani istállóiban szállásoltak el. A megüresedett kastélyban pedig a keokosokat őrizték. Kik is voltak a keokosok? Szerencsétlen páriák, a szomszédos országokból hitlerék elől menekülő zsidók, akiket senki az égvilágon…
(részletek) A halogatott reménység megbetegíti az elmét. Mi az én erőm, hogy reménykedjem, mi az én végem, hogy magam törtessem? Megtört. Ma telik be a félszáz esztendő. Nyolc nappal halála előtt izente: Magyarország velem együtt a sír partján bolyong. Én nemsokára leszállók. Adja Isten, hogy kedves hazám ne kövessen oda egyhamar. Gyászolt a nemzettel Szeged…
Két új orosz nyelvű lap Robert Maxwell, az angol sajtócézár a közelmúltban orosz nyelvű hetilapot indított az izraeli Maariv lapcsoport keretében. A „Vremja” péntekenként negyvenezres példányszámban jelenik meg. Kiadója Eduard Kuznyecov, a szerkesztőbizottság elnöke Natan Saranszki (Anatolij Scsaranszkij néven valamikor a szovjet zsidók polgárjogi és kivándorlási mozgalmának egyik vezéralakja). Maxwellt orrhosszal megelőzte a Jediot…
Az utóbbi évek egyik leghevesebb összecsapására került sor (persze, csak szavakban) az ultraortodoxia és a világi zsidóság között a nyár elején. A fölhevült kedélyek azóta ugyan lecsillapodtak, de az eset sokaknál rossz szájízt hagyott. A Jewish Agency az Etiópiából átmentett zsidók egy részét kibucokban kívánta átmenetileg elhelyezni, hogy így könnyítse meg beilleszkedésüket az izraeli társadalomba…
„Nem arab provokáció, hanem az izraeli rendőrök ügyetlensége váltotta ki tavaly októberben a jeruzsálemi Templom-hegyen lezajlott véres összecsapásokat – állapította meg egy izraeli vizsgálóbíró.” Így kezdődött az a közlemény, mely nyáron jelent meg a magyar sajtóban (itt az Új Magyarországot idéztük). Eszerint a17 halottat követelő zavargások kiváltó oka egy véletlenül leejtett rendőri könnygáz-gránát volt, mely…
Érdekes élménye volt ez év augusztusában a Szohnut vendégeként Izraelben tartózkodó egyik magyar csoportnak. Horovitz Gábor, a szíves házigazdák egyike, aki a Mikve Jiszraelben, a legrégibb izraeli mezőgazdasági iskolában tanít és lakik, egy szombat délelőtt meghívott minket magához. Taxin néhány perc alatt Tel Avivból a helyszínre érkeztünk. Kalauzolása és szavai alapján feltárult előttünk az intézmény…