-
1991. októberi szám
Hírek Három évtizede rabbi Svájcban Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora Magén István: Mocháry Kondor Judit kiállítása a Chagall Galériában (magén): Scheiber Hugó kiállítása Kováts Albert: Schnitzler János Kenedi Ervin Miklós: Kenedi Ervin…
-
Hírek
Az FDP – a német szabaddemokrata párt – elnöksége – amint erről az „Allgemeine Jüdische Wochenzeitung” (1991. aug. 22.) hírt ad – az 1991. évi Nobel-békedíjra a „Népek Igazait” javasolja, azt a több mint 5000 személyt, aki a holocaust idején élete kockáztatásával mentett zsidókat. * Kisinevben, a Moldavai Köztársaság fővárosában az Águdát Jiszráél közreműködésével a…
-
Három évtizede rabbi Svájcban
Dr. Jakob Teichman – azaz Teichman Jakab, a budapesti Rabbiképző Intézet egykori növendéke – több mint harminc éve él Svájcban. Amikor a Svájci Államszövetség 700 éves jubileuma alkalmából nyilatkozatra kérték fel, a következőket írta: A nagy tekintélyű zsidó vallásfilozófus, törvénytudós és orvos, Majmuni Mózes műveiben nem is egyszer dicséri az „arany középutat”, amin a kötelesség-…
-
Hesván, az ünnep nélküli hónap
Elmúltak tisrí havának nagy, őszi ünnepei, a komor-felséges Ros háSáná és Jóm Kippúr, a kedves Szukkót, az örömöt árasztó Szimhát Torá – hesván havának csupán a szokott heti pihenőnapok, a szombatok maradtak. Mégis emlékezetes ez a hónap a zsidó hagyományban. Hesván 12-én hunyt el Ráhel ősanyánk, az az asszony, akiért hét meg hét évet szolgált…
-
Az abortusz és a zsidó vallás
A Mózes öt könyvében művi vetélésre való utalást nem találtunk. Egy helyen szól a beleset folytán bekövetkezett vetélésről: „Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot kell fizetni aszerint, ahogyan az asszony férje megszabja, és bírák előtt kell azt megadni. Ha viszont…
-
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Zeev Barth az Allgemeine Jüdische Wochenzeitung című németországi hetilapban ismerteti annak a széles körű felmérésnek néhány eredményét, amelyet a Council of Jewish Federations nevű zsidó csúcsszerv végzett az Egyesült Államokban. Az 1980-ban lezajlott legutóbbi hasonló felmérés óta 5,2 millióról 5,5 millióra nőtt a magukat zsidó vallásúnak mondó amerikaiak száma. Rajtuk kívül hatszázezer olyan, zsidónak született…
-
JOSEPH MALOVANY NEW YORK VILÁGJÁRÓ KÁNTORA
Az izraeli születésű Joseph Malovany korábban a Tel-Aviv-i Bilu zsinagógában és az izraeli hadseregnél, majd Johannesburgban, valamint a londoni zsinagógában működött kántorként. Legmagasabb zenei végzettségét a Tel-Aviv-i Zeneakadémián, valamint az angol Royal Academy és a Trinity College zenei tagozatán szerezte. Művészetét sokfelé ismerik már a világon, hiszen énekelt a brooklyni zsinagógában, a detroiti imaházban, a…
-
Mocháry Kondor Judit kiállítása a Chagall Galériában
Jeles izraeli festőművésznő mutatkozott be a Chagall Galériában. Mocháry Kondor Judit képei egy távoli misztikus világba kalauzolnak. A zsidó diaszpóra térben és időben legtávolabbi régiója a falassáké, az etióp zsidóké, akik mintha több ezer éves múltból bukkannának elő. Salamon király és Sába királynőjének leszármazottai felkerekedtek az éhínségtől és törzsi villongásoktól tépázott országból. Abból az országból,…
-
Scheiber Hugó kiállítása
Aki a nyáron ellátogatott a Műgyűjtők Galériájába, elgondolkodhatott művek és művészek sorsán. Az egykor nyomorgó „éhenkórász” Scheiber Hugó képeit ma másfél millióra árazzák. A művész, aki a 10-es, 20-as években Herwalth Walden galériájában állított ki, magányban, elfeledve, a proletárdiktatúra által kiselejtezve halt meg. A holokauszt tüze felégette otthonát, barátait, a régiek közül alig maradt valaki,…
-
Schnitzler János
(1908-1944) Szeptember 8-án zárult Schnitzler János emlékkiállítása, mint az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményének második megmutatkozása az Óbudai Társaskör Galériában. Schnitzler János (1908-1944) életéről alig tudunk többet, mint amit a Művészeti Lexikon (1968) ír: „grafikus; a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja és állandó kiállítója volt. A harmincas évek végén több illusztrációt készített. A fasizmus áldozata lett.”…
-
Kenedi Ervin Miklós aforizmáiból és paradoxonjaiból
Üres lappal kezdjük életünket, de mire hasznossal tölthetnénk meg, mások telefirkálják. A legtöbb embert nem a terhek súlya, hanem a terhek tudata roppantja össze. A jellem szálfa, melyen ha túl sok az ág, a lombozat meghajlik. Nem mindig a nemes veret az érték – agyagkorsóban a leghidegebb a víz! Fél évszázad után jutunk el oda,…
-
Ki veszi át?
Karinthy Ferenc: Staféta »Van ma antiszemitizmus, én azonban úgy mondanám: természetesen ma is van antiszemitizmus. Vannak olyan írók, akikről én is tudom, szívük mélyén nem szeretik a zsidókat, történtek botrányos esetek is, de nyilvánosan ez még a sokat emlegetett írószövetségi közgyűlésen sem került szóba. A mai „népiek” és „urbánusok” keddenként a Siposban teljes egyetértésben eszik…
-
A „Tradíciók” kiadót keres
A három világkultúra bölcsője, a „béke alapja” – ennyit tesz Jeruzsálem magyarul – ihlető erővel bír mindazokra, akik fényképezőgépet nem csupán turistaútjaikon akasztanak vállukra, de az kenyérkereső eszközük, még inkább művészetükhöz szükséges kellék. Ha az illető netán Magyarországról indul útjára, hogy megörökítse az örökkévalóságnak az Örökkévaló földjét, nyugodtan hozzátehetjük: megszállott. Müller László másfélszáz színes képet…
-
Újra Évkönyv!
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet részben a politikai változások hitközségi vetületének, részben személyes ellentéteknek tudható be. Raj Tamás szerkesztésében jórészt összeállt már egy kötet 1987-88-ban,…
-
Róheim Géza centenáriuma
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen gyermeke volt. Társadalmi környezete anekdotikus jellemzéseként megemlíthetjük, hogy a Róheim villában (Hermina út 35. tavalyig Május 1. út 42. szám)…
-
JAVNE KÖNYVEK
(ÚJ SOROZAT, 1.) „Add nekünk Javne városát, hogy ott taníthassuk, Istenünket szolgálhassuk és törvényeink szerint élhessünk!” – Rabbi Jochanán ben Zakkáj kérése Vespasianus császárhoz Jeruzsálem ostroma idején. Ezzel a mottóval indult útjára 1941-ben a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége kiadásában a Javne-könyvek sorozata. A maga korában nagy népszerűségnek örvendett e vállalkozás, hiszen három év leforgása…
-
Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei
Orbán Ferenc útikönyve Panoráma, Budapest, 1991. Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. A néhány éve megjelent Magyarországi zsinagógák c. könyv Gazda Anikó és szerzőtársai munkásságának köszönhetően részletesen, alaposan foglalkozik címének megfelelően a hazai zsidó…
-
Ady és Auschwitz
Bevallom, kissé félve nyúlok tollhoz. El fogja nekem hinni az olvasó, hogy kerek e világon akad olyan ember, aki élve került ki az auschwitzi gázkamrából? Miután már majd három napot végiggyötrődött ott? Úgy érzem, még a toll is lázadozik a kezemben, hogy papírra vesse e sorokat. Jómagámnak is, aki megjárta Auschwitzot, Buchenwaldot, oly hihetetlennek, valószerűtlennek…
-
Kettős örökség igézetében
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó történelembölcseleti műve 1538-ban jelent meg egy krakkói nyomda kiadásában. A rendkívül világosan fogalmazó, választékos stílusú, és a kor stilisztikai viszonyai- hoz…
-
A romániai Holocaust
A Holocaust eseményei a mai Románia területén mindmáig kevéssé kerültek a nyilvánosság elé. A legfontosabb forrásmunka Matias Carp dokumentumokat tartalmazó három kötetes műve, a Cartea neagra (Fekete könyv), mely 1946 és 1948 között jelent meg. Ugyanakkor az észak-erdélyi eseményekről több kiadvány látott napvilágra. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a későbbi hatalom fátyolt igyekezett borítani…
Új írások
