• 1992. februári szám

    1992. februári szám

    (vadász): Visszakerült helyére a mellszobor… Holländer György: Egy kijelentés, és ami mögötte van Martin Buber: Három Történet (jólesz): A Halak jegyében Avisai Margalit: A Nagy Fehér Remény A Wagner-ügy Mi a zsidó ma? Jehuda Amiháj:: A Velencei Zsinagóga Isabelle Lesniak: Telt ház előtt játszik a Varsói Zsidó Színház A szíriaiak zsarolnak, az egyetemi hallgatók tüntetnek…

  • Visszakerült helyére a mellszobor…

    Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter háza­ló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csu­pán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt tíz éves, amikor kisiskolásként arra kényszerült, hogy házról házra járva ön­gyújtót és ceruzát áruljon.…

  • Egy kijelentés, és ami mögötte van

    Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről „A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia Britannica, 20. kötet, 550. о. London, 1989.) „Palesztinában, ahol megalakult a héber nyelvvel foglalkozó bizottság (váád), politikai és irodalmi sajtó…

  • HÁROM TÖRTÉNET

    Az ötvenedik ajtó A mesbizi rabbi Bárukh egyik tanítványa elhatározta, hogy ki­kutatja Isten létezésének titkát, de elhatározásáról nem szólt mese­terének. Elmélkedésében egészen addig jutott, míg a kétségek kusza forgatagába nem került, s még az is összezavarodott szeme előtt, amit eddig tisztán látott. Mikor rabbi Bárukh észrevette, hogy az ifjú egy idő óta elma­rad, holott eddig…

  • A Halak jegyében

     Ádár havának jegye réges-régtől fogva a Halak. Ennek magyarázata – egy, a hagyo­mányt és a tudományt egyaránt tiszteletben tartó könyv szerint – az, hogy a halak ívása ebben a hónapban zajlik a folyókban, tavak­ban. Továbbá a Halak csillagzata áldást hozó szimbólum, mivel – írja ugyanez a könyv – „a halak rejtve maradnak a rontó tekintetektől,…

  • A NAGY FEHÉR REMÉNY

    Az alábbiakban a The New York Review of Books, 1991. június 27-i számában megjelent tanulmány rövi­dített változatának első részét közöljük az alijázó szovjet zsidók izraeli befogadásának nehézségeiről. A téma és a közlemény súlya miatt e havi és a következő számunkban a teljes Izrael rovatot ennek az írásnak szenteljük. A Szovjetunióból érkező bevándorlók közül sokan kutyákat…

  • A Wagner-ügy

    „Sok izraeli azt hiszi, hogy Wagner (1813-83) Berlinben élt, valamikor 1942 táján.” Daniel Barenboimnak ez a szellemes mondása nem vetett véget a zeneszerző körüli vitáknak. Az újabb vihar akkor tört ki, amikor Barenboim bejelentette, hogy 1991. december 21-én Wagner műveit akarja vezényelni a Tel-Aviv-i filharmonikusok élén. A kitűnő karmester, aki már vezényelt a bayreuthi fesztivá­lon…

  • Mi a zsidó ma?

    Január 12-én nagyszabású kiállítás nyílt a berlini Martin-Groupius Házban, amely a zsidó életforma és kultúra sokszínűségét hivatott bemutatni; időben az ókortól napjainkig, térben pedig Kínától New Yorkig. A kiállítás szervezői a „Mit jelent zsidónak lenni?” kér­désre keresik a választ. A látogató nem csupán ritka ju­daika tárgyakban és becses kéziratokban gyönyörköd­het, hanem Isaac Singer korszakos varrógépében,…

  • A VELENCEI ZSINAGÓGA

    Ez a templom ismeri sokaságát a vizeknek amik nem bírják ezt a szerethet kioltani. Fejemet befödöm a karommal, amely vállamból indul, nem messze a szívemtől. Nem kell sapkácska. Hálás köszönet. Ez múzeum. Ez üres sír, azoké, akik fölkeltek belőle feltámadásra vagy új halálra. Nem kell szépséges üveggyöngy Murano szigetéről. Ez a százszínű robbanás irtózatos rák…

  • Telt ház előtt játszik a Varsói Zsidó Színház

    A Hegedűs a háztetőn adaptációja kerül színre, jiddis nyelven. Ka­mińska színháza sohasem szűnt meg létezni, még a lengyel zsidók történelmének legsötétebb napjaiban sem. Az anatevkai zsidók a cári Oroszor­szág önkénye alatt sínylődnek. A sab­bat szentsége és pogrom előtti csend jellemzi a kort. 1991. november közepe óta egész Varsó ezen a zsidó léten zo­kog és derül,…

  • A szíriaiak zsarolnak, az egyetemi hallgatók tüntetnek

     A bonni diplomatanegyed vasárnap délutáni sziesztáját szokatlan esemény zavarta meg. Több száz zsidó főiskolai hallgató „Izrael népe él” jelszóval érke­zett ide, hogy tüntessen a szíriai követség épülete előtt. Hasonló felvonulásra került sor London, Párizs, Róma, sőt Moszkva szíriai követsége előtt. A tüntetők így kí­vánták felhívni a világ figyelmét a Szíriá­ban élő mintegy négy és félezer…

  • „Nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér hordoz téged”

    Az utóbbi évtizedek egyik legörvendetesebb ökumenikus fejleménye a zsidó-keresztény párbeszéd megindulása. A II. vatikáni zsinat után Rómában különbizottságot hoz­tak létre a zsidósággal való vallási kapcsolatok ápolására; a Vatikán több dokumentumot tett közzé arról, hogyan kell a zsidóságot helyesen – azaz antijudaizmustól mentesen – ábrázolni a katolikus igehirdetésben és katekézisben; s 1986 áprilisában – az egyház…

  • Ég, füst, csillagok

    Kezelési útmutató a ciánkapszulához Az ördög hagymája … A közép-európai Matrjoska- baba … A bűn a bűnben egy újabb bűnben rejtőzködik s az egészet egy újabb bűn köpenye födi be … A zsidókérdés magyarkérdés, ha a részeg magyarul zsidózik – a lényeg nem a bosszús vagy kegyes Isten talányos mítosza, de az, hogy magyarozzunk-e a…

  • Szerecsenmosdatás

    Ezzel a címmel ugyancsak a Magyar Fórum említett számában olvastunk egy Farkas János, Budapest aláírású levelet. Szövegkörnyezetéből kiemelve, csak egyetlen be­kezdését idézzük. „Emlékszem, a háború alatti hitleri német propagan­da el akarta hitetni Európa népeivel, hogy a szövetsége­sek megsemmisítő hajóveszteséget szenvedtek. A nép akkor sem ült fel a propagandának, akkor sem volt vak és ma sem…

  • Izrael igénylésére?

    Csaknem minden nap olvasható valami Csurka Ist­vánról a magyar sajtóban. Kár, hogy nem drámaírói tevé­kenységéről. A Ki lesz a bálanya? a Házmestersirató s a töb­bi sikeres színpadi mű és regény szerzője szélmalom­harcra pazarolja erejét és tehetségét. Nem érezzük ma­gunkat illetékeseknek, hogy ezért szemrehányást te­gyünk neki, inkább csak azok számát szaporítjuk – meg­lehet feleslegesen -, akik…

  • Bán Róbert balladája

    Beszélgetés az édesanyával, akinek kivégezték egyetlen fiát Érdeklődéssel és együttérzéssel olvastuk a múlt év októberében az Új Magyarország hasábjain, nyolc folytatásban megjelent A bosszú forgatókönyve című visszaemlékezést. Szerzője Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke közreadta e so­rozatban „Egy halálraítélt periratai”-t, megpróbáltatásainak történetét 1957 őszétől addig, míg 1958 júliusában az el­lene korábban hozott halálos ítéletet életfogytiglan tartó…

  • Elrabolt műkincsek sorsa

    A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni! Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról el­hurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, köztük a Hatvány és a Herzog gyűjteményekről is. Udvarhelyi András kereste fel őt, hogy avassa be a titokba olvasóinkat. – Tudomásunk…

  • A zsinagóga gyönyörűsége

    Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb pontja egy 16 emeletes ház magasságával ér fel, padsoraiban 1340-en foglalhatnak helyet. A város egyik látványossága. A turistaszezonban, főleg…

  • Valótlan állítások – avagy kinek kell a vitézi rend?

    Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre. A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország munkatársa azt nyilatkozta, hogy a vitézi rendnek azért nem voltak zsidó tagjai, „mert nyilvánvalóan…

  • Talán nem túlságosan ostoba viszontválasz Simon Ivánnak

    Simon Iván bírálja Mondd, érdemes?… című íráso­mat, és úgy tűnik, a kérdésfeltevést nem tartja a mai európai helyzettel adekvátnak, hiszen ma nem egy „fékevesztetten irracionális Németország” Európa do­mináns hatalma. Nem tartja adekvátnak a mai magyar belpolitikai helyzettel sem, mert úgy látja, az antisze­mita provokációk elkövetői itt csak „jelentéktelen csahosok”. Álláspontja a helyzet félreismerésén alapszik. A…