-
Egy dal
Szemeim mögött vizek gyűlnek, Amit ki kell sírnom. Mindig föl szeretnék szállni, Amerre a madarak vonulnak; Tarkán lélegezni a szelekkel A határtalan levegőben. Ó én olyan szomorú vagyok – A Holdban lakozó arc tudja. Ezért a sok bársonyos imádság A közeledő hajnal értem. Mikor megkövesedett szíveden Szárnyaim megtörnek, A feketerigók mint gyászrózsák lehullnak A kék…
-
1992. októberi szám
Else Lasker-Schüler: Egy dal Turczi István: „A múltnak megvan a maga…” Varga Sándor: Pesti mérnökök – Izrael országépítői Turistaúton szülőföldünkön Ambrus Katalin: A bűnüggyé oldott esszé Egy katalógus: kulcs Scheiber Sándorhoz Honvágy az időben Róbert Péter: Régi nóta, hírhedt nóta (ambrus): A tékozlásról Babits Antal: Magyar kántorok Kiállítás a Goldmark-teremben Szövet: fonalból – vonalból Kozma…
-
„A múltnak megvan a maga…”
„A múltnak megvan a maga…” „A múltnak megvan a maga igaza. ” Kürt hangja szól, megtérésre hív, közelednek a pergamen-arcú, törékeny ünnepek. Felszikrázik bennem a hiány; a városok, a csodával határosak, miket bejártam, a kegytárgyak s a túlvilági emberek, – hiába reméltem, hogy új életre kelnek, és megszólalnak bennem kérlelhetetlenül – lábam előtt szanaszét hevernek…
-
Pesti mérnökök – Izrael országépítői
(David Giladi: Pesti mérnökök – Izrael országépítői. Ex Libris – Múlt és Jövő kiadása, 1992. 261. oldal. 490 Ft) Az eredeti kötet héberül íródott, és a Hitachdut Olé Hungária (Magyarországi Bevándorlók Egyesülete), Tel-Aviv és a Magyar Nyelvterületi Zsidóság Emlékmúzeuma, Cfat (Szafed) közös kiadásában látott napvilágot. A szerző, David Giladi a Szilágyság szülöttje, immár veterán újságíró…
-
Turistaúton szülőföldünkön
(Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Medicina Könyvkiadó Vállalat, 1991.155. oldal + 30 színes fotóoldal, 220 Ft) Ugye azt hinnéd kedves Olvasó, hogy e kis magyar gettóban minden zugot, követ, kapualjat ismersz? Nos hát végy magadhoz egy budapesti kombinált bérletet, vonat- s távolsági buszjegyeket, csomagolj be tetemes mennyiségű hideg élelmet, s eredj felfedező útra! A…
-
A bűnüggyé oldott esszé
(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft) „A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto Weininger: Geschlecht und Charakter) „Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen megvetésük – „a nő iránt” – bölcselkedik Nietzsche a Jón, rosszon túl-ban. „A legmagasabban…
-
Egy katalógus: kulcs Scheiber Sándorhoz
(Apor Éva szerk.: A Scheiber-körtyvtár katalógusa. Akadémiai Könyvtár, 1992. 450. oldal, 500 Ft.) Hét éve – már hét éve! -, hogy Scheiber Sándor elhunyt. Hogy távozta nagy vesztesége a tudománynak, sőt tudományoknak, már akkor is tudta mindenki, az is, aki szerteágazó munkásságából ismerte, az is, akinek ezen felül még alkalma, módja volt rá, hogy rendkívüli…
-
Honvágy az időben
(Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Walkóné Békés Ágnes, 265. oldal, 235 Ft) Angolul íródott ez az ízig-vérig szabolcsi családi dokumentumregény, így hát amikor az unokahúg Walkóné Békés Ágnes fordításában, s az unokaöccs, Thury Levente által tervezett borítóba kötve megjelent a könyvhétre, végső fokon hazaérkezett. A XVIII. század közepétől kezdi…
-
Régi nóta, hírhedt nóta
Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését. Különösen a 20-as években zengett nagy hangerővel az ostobák ajkán. Rengeteg incidens, botrány volt körülötte. Általános volt pl., hogy amikor kávéházakban, vendéglőkben rendelték a…
-
A tékozlásról
(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.) Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan és mámoros várakozás, hogy végre megszületett, hogy amerikai, izraeli és magyar. A sztori látszatra a mienk (izraeli-magyar), a valóságban amerikai. Sekélyes történet, ahogyan az amerikai magazinokból megszoktuk, de kétségkívül ugyanúgy színes és szélesvásznú, s a…
-
Magyar kántorok
Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. Praktikus üzleti meggondolásból az anyag CD-n, hanglemezen és kazettán egyaránt megvásárolható. A sokak által csak alig-alig ismert hazai héber liturgikus kántorművészetbe,…
-
Kiállítás a Goldmark-teremben
Ma, amikor egyre kisebb tér jut a művészetnek, és sajnos egyre kevesebb érdeklődőt vonz egy-egy kiállítás, formabontó tárlatra kerül sor, a Goldmark-teremben. Az idős zsidó szobrász, Feldman László – idén tölti be 86. életévét – művei kerülnek bemutatásra. A mester több önálló kiállításon bemutatkozott már a budapesti közönségnek, szokatlan témájú szobraival (Auschwitzi hegedűs, Az első…
-
Szövet: fonalból – vonalból
Joszef Ben Porat kiállítása a Chagall Galériában Bátor magyar képzőművészek – még amikor az egyesületi törvények alig adtak arra lehetőséget – kis közösséget alapítottak, hogy munkájuknak társas-társadalmi hitele legyen. Az egyik ilyen „korai” alkotóközösség, amelynek ma Vizualart a neve, elhatározta, hogy az állami protokoll-egyezmények helyett emberi kapcsolatokon alapuló cserekiállításokat szervez galériájában és viszont, saját tagjainak…
-
1994 a messiás éve?
Jézus születése hét évvel a Dionysos Exiguus által kiszámított szimbolikus évszám előtt volt – legalábbis Kepler számításai óta többször is ezt az évszámot erősítették meg a csillagászok, akik az Evangéliumban említett Saturnus-Uranus csillagállás idejét veszik alapul. Külön érdekes, hogy e csillagállás utoljára i.e. 837-ben volt látható, ami- kor megkerült Jóás Királyfi, az elveszett utolsó Dávid-házi,…
-
A 150 éves „Sász Chevra”
Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál utcába költözött és felépítették új templomukat. 1950 óta az egykor független egyesület a…
-
Diózás
Nem tudom, más faluban, más vidéken is „dióztak”-e szukkot ünnepén – nálunk, az én szülőfalumban, Poroszlón, abban a faluban, amelyről Mezei András írt verset a Szombat szeptemberi számában, a zsidó családoknak nem csak a kiskorú gyermekei, de már érettebb tagjai is szenvedélyesen áldoztak a „diózásnak”. A „diózás” játék volt, részben nyereségi, részben szerencsejáték, s ezt…
-
Egy forradalmár világképe
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i zacskókra, olvasók útmutatásául szolgáló nyomtatványokra, szociális segély-ügyben írt levél hátára, csekkfüzetre, egy a fizika…
-
Emlékfoszlányok
Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban. Tudtam, hogy nyerni fogok, éreztem! – kiáltotta.…
-
Az 1956-os forradalom és a zsidók: a revizionista (Irving-féle) változat
1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg ami a náci Németország és vezetőinek szerepét, valamint a zsidók sorsának alakulását illeti. Első műve egy vékonyka kötet,…
-
„Összegyűjtöttük és regisztráltuk”
Antiszemita atrocitások 1956-ban Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban és tettben elkövetett antiszemita atrocitásokat, amelyek az adott időpontig tudomásukra jutottak.1 A számos gépelési hibát és elírt…
Új írások
