-
1992. novemberi szám
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala Domán István: Múltunkról, múltunkból Schweitzer Gábor: Könyvespolc Izraeli modern kerámia Thury Levente: Kávéházi Lapok sz. t. g.: Messiásvárók Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben Oszip Mandelstam: Szó és kultúra Oszip Mandelstam: Korunk és a humanizmus Oszip Mandelstam: A diáklázadások és a madmazelek Erdődi Gábor: Oszip Mandelstam Anyám szobája…
-
Eszti és Beni oldala
Itt az Új Év, lezajlottak az őszi nagy ünnepek, Ros Hásáná és Jóm Kippur, majd Szukkot és Szimhát Torá. Reméljük, nem lankad a lelkesedésetek, és ebben az évben is érdeklődéssel olvassátok a történeteket, fejtitek a rejtvényeket. Vízszintes: 1. Víkendnél használják alváshoz. (Szulkoti …) 7. őszi ünnep (Aratás ünnepe). 8. Repül. 1 Részvénytársaság. 11. Kicsi mesebeli…
-
Múltunkról, múltunkból
(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.) Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott Magyarország történetében az elmúlt évszázadok folyamán, így nem zsidó részről sem tekinthetik közömbösnek mondanivalóját. Régi hiányt igyekezett…
-
Könyvespolc
Sorsok és korok Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.) Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. A csalóka cím ellenére – a fordítók leleményessége az eredeti s kevesebbet sejtető „Mein Leben” magyar változata – távolról…
-
Izraeli modern kerámia
Izraeli modem kerámiakiállítás látható a Vigadó Galériában október 27-től november 8-ig. A kiállítás német városokat járt be, látható volt többek között Gerában és Odera Frankfurtban. Alec Mishory, izraeli művészettörténész két jellegzetes csoportra osztja a modem izraeli kerámiaművészetet: a technológia és az agyag által meghatározott internacionális és a helyi hagyományokat folytató irányzatra. A kiállításon az internacionális…
-
Kávéházi Lapok
Michele Zackheim 1985-ben elkészítette a Találkozás Sátrát, amit New Yorkban a St. John-katedrálisban mutattak be először, majd végigvitték Amerikán. A lenyűgöző óriási vászonépítmény Mózes sátrára utal, a keresztény, a mohamedán és a zsidó vallás szimbólumait helyezi a kozmikus térbe. Háromszáz neves ember és vagy húsz intézmény és vállalat vett részt a munkában, köz- tűk a…
-
Messiásvárók
Dunajszky Gábor Kanadában élő fotós képei között jelentős szerep jut a zsidó témának. Látványosan groteszk, botránkoztatóan blaszfém, vagy torokszorítóan empatikus felvételeket produkál. Elléphetünk tán mosoly nélkül a kaftános, ősöreg haszid és Donald kacsa duettje előtt? Megemészthetjük-e fejcsóválás vagy kaján mosoly nélkül a kiállításról lemaradt képet a kivágott közepű macesztábla mögül előgöndörödő férfiágyékról? Tudunk-e szorongás nélkül…
-
Zsidó téma az orosz filmben
A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, szinte középkori életmódra kényszerítve.* A filmvilág első kolonizátorai, a francia Pathé testvérek, amint betörtek Oroszországba, azonnal megérezték az e körülményben rejlő…
-
Szó és kultúra
A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias jelleggel, nem a felhőkarcolokkal mérhető a modem idők futása, a sebesség, hanem a vidám kis fűszállal,…
-
Korunk és a humanizmus
Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé válik, és saját nagyságát alattvalóinak a megalázásával és jelentéktelenségével táplálja. Az…
-
A diáklázadások és a madmazelek
Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, anyukák és nagynénik – akik nem tudták otthon tartani az ő kis lázadóikat -,…
-
Oszip Mandelstam
Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól megvizsgálni. A novemberi fordulat Mandelstamot külön versre ihlette, a híres Derengő szabadság című költeményre. Orosz címe: „Szumerki szvobodü”. Ez…
-
Anyám szobája fényben
Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el. A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert, amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. Itt ezüst gyümölcsök fogadnak, a sublóton pedig ősök kincsei, sárgaréz gyertyatartók ragyognak, visszacsillognak a tükörből. Büszkén megsiratott, szeretet…
-
Hebrion rabbija
Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga tetején kuporogva nézték a színpompás pusztulást; hol meg fölszálltak a…
-
Egy sikertelen hazakeresés
A JTO évfordulójára Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez. Hirsch Móric báró, a dúsgazdag zsidó emberbarát, az orosz pogromok hatására elhatározta az elüldözött tömegek biztonságos helyen való mezőgazdasági jellegű letelepítését. Már 1891…
-
A liberális püspök és a cionizmus
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el egyenrangúnak, hanem a zsidó vallást is a saját vallásával legalább is egyenértékűnek tekintette, ezzel teljessé tette az emancipációt…
-
Jeruzsálem, az örök város
Helye és jelentősége Izrael hagyományában Jeruzsálem neve és jelentése Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, a Mikron kívüli történeti forrásai a várost – JRUSLIM néven – említik, így a Középbirodalom korából (i.e. 19. sz.)…
-
„Az államot meg kell fosztani vallási jellegétől”
Interjú Jesajáhu Leibovitz-cal Hogyan definiálná a két, párhuzamosan használt fogalmat, a judaizmust és a cionizmust? A huszadik század kezdete óta lehetetlen egzakt módon meghatározni a judaizmus fogalmát. Jelenleg mintegy 12-13 millió zsidó él szerte a világon (legalábbis a gójok szerint), akiknek nagy többsége kialakított magában valamiféle zsidó tudatot. De nem ismerek egyetlen értéket, akár a…
-
Istennek, Jeruzsálembe
A római pápa találkozott a jeruzsálemi főrabbival és Istenről meg vallásról beszélgettek. „Én gyakran szoktam Istennel társalogni” – mondotta a pápa, mire a főrabbi: „Én is, de ez nekem kevesebb pénzembe kerül.” „Hát ez hogyan lehetséges?” – csodálkozik a pápa. „Egyszerű” – így a rabbi. „Én Jeruzsálemből Istennel egy helyi telefonhívás árán beszélhetek.” Ez egy…
-
Dél-Afrika bizonytalan zsidósága
Kétkedés a politikai és gazdasági jövőben, a fehérek és feketék részéről egyaránt érkező sértő felhangok – ebben a légkörben él manapság a fekete földrész egyetlen fehér államában 100-115 ezer zsidó. Pedig a köztársaság felvirágoztatásában jelentős szerepük volt, s közben maguk is gyarapodtak, lettek jómódú polgárrá. Van közöttük gyémánt- és aranybánya tulajdonos, gyáros, export-importőr, kereskedő, egyetemi…
