A Szombat zsidó politikai, kulturális és tudományos folyóirat online változata
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala Fazekas M. László: Nyers realizmus, túlzott líraiság Jólesz László: Egy ablak szélesre tárul Szántó T. Gábor: Szirtek és zátonyok között Prieger Zsolt: Izrael színei Szegő György: Megbékéléseink J. Sz.: Koncert a Vigadóban Róbert Péter: Zsidók a kaszárnyában George Mikes: Izraeli nyelvtörő Marjanucz László: A szegedi zsidó polgárság kulturális tájékozódása […]
Continue ReadingSütemény hanukára Észak-Amerikából Hozzávalók: 2 pohár liszt 2 tojássárgája egész tojás evőkanál tejföl csipetnyi só víz, hogy a tészta formálható legyen és ne ragadjon olaj a sütéshez porcukor Mindent keverj össze. Nyújtsd ki a tésztát vékonyra, és vágd fel tésztavágóval. Süsd forró olajban, amíg arany barnára sül. Szárítsd meg és szórd meg porcukorral. Kiket, miket […]
Continue Reading(Stein Imre: Számbátjón felé a jeruzsálemi átjáró. Kaltform, Kódex 1989. 71 oldal 80 Ft.) Stein Imre 1966-ban született Budapesten, jelenleg az ELTE bölcsészkarán angolt és összehasonlító irodalomtörténetet hallgat. Öntudatra ébredésének fontos mérföldköve ez a kisregény, amely egyben első publikált írása is. Bár nem a frissen megjelent művek közé tartozik, aktualitásából semmit sem vesztett, témája miatt […]
Continue Reading(Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Tanulmányok az ókori keleti szövegek értelmezése köréből. Századvég Kiadó, Buda- pest, 1992. 404 oldal, 360 Ft.) Tizenöt tanulmányt tartalmaz a kötet. Az egyes tanulmányok – hosszabbak-rövidebbek – céltudatos csapdába csalják az olvasót. Mindjárt az első -”A tudományos világnézet csapdájában” – azt a látszatot […]
Continue ReadingKönyvespolc (Kertész Imre: Gályanapló. Holnap Kiadó, Budapest, 1992. 239 oldal, 180 Ft.) „Könnyed depresszió” – írja nem egyszer a keletkezés harminc éve alatt Gályanaplójába a szerző. Hűvös eleganciával szemlélt neurózisát termelőerővé avatja, írói attitűdjéből adódó felfokozott önreflexiós készségét a feljegyzések munkamódszerének (s egész írói működésének) szerves részévé teszi. Újra és újra olvassa naplóját, magát is […]
Continue ReadingJuda Enav kiállítása Kőszegen Az egyik legrégebbi magyar zsidó közösség után mára mindössze egy nagy lakattal lezárt temető” – ahová hosszú évek óta nem temettek – és egy rendkívül elhanyagolt, gazzal benőtt zsinagóga maradt. A városban azonban vannak néhányan, akik létrehozva „A kőszegi zsinagógáért alapítványt”, komoly lépéseket tesznek az egykor gyönyörű templom renoválásáért. Elsősorban művészeti […]
Continue ReadingA Hadtörténeti Múzeum kiállítása „Türelmetlenség, kirekesztés, erőszak. Tombol a gyűlölködés. Ősindulatoktól fűtött, lélekmérgező előítéletekről megszabadulni képtelen sötét erők feszülnek egymásnak. A békétlenség mindent pusztulással fenyegető réme kezd elhatalmasodni tágabb pátriánkban, az európai kontinensnek azon a részén, ahol immáron évszázadok óta újra és újra toronnyá nő a gyúanyag, ahonnan a XX. században már két iszonyatos világégés […]
Continue ReadingRangos kulturális eseményként jegyezték be Budapest őszi-téli zenei kalendáriumába a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Nemzeti Filharmónia Zsidó dallamok a zeneirodalomban című estjét. Értékessé tette már maga a program. Az ugyanis miközben megőrizte az eltérő ihletettségű és stílusú komponisták műveinek sajátos hangját, köztük olyan harmóniát teremtett, amiben a művek koherens koncertté álltak össze. Bizonyára […]
Continue ReadingHazai Hugó katonanovellái Annak idején lapunk hasábjain is beszámoltunk a Hadtörténeti Múzeum Ausztriával közösen rendezett kiállításáról, amely a „Zsidók a császári hadseregben” címet viselte. A kiállítás, a kiadott kétnyelvű ismertető, de különösen a vele kapcsolatosan megrendezett tudományos ülésszak azt a felfogást sugallta, hogy a hadseregben kifejezetten jó sora volt a zsidó katonáknak, teljes egyenlőséget élveztek. […]
Continue ReadingZsidó szerénység Előző könyvemben azt állítottam – és ezt semmi okom vissza- vonni -, hogy a zsidó humorérzék elveszett valahol útközben Izrael felé. Az igazság az, hogy az izraeliek zsidók és Izrael mégsem zsidó ország. Izrael egy új, független állam, növekvő önbizalommal és kialakult nemzettudattal. Az izraeli humorérzék jobban emlékeztet Ghána, Zambia és Felső-Volta humorérzékére […]
Continue Reading1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. Később tűntek föl a műélvezetet és a kincsképzést azonos súllyal kezelő gazdag hajósgazdák – köztük Mikszáth Kálmán barátja, Zsótér Andor és […]
Continue ReadingNem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* Kicsit téved. Voltak, akik megkíséreltek szembenézni a válsággal, öröknek tudott zsidóságuk éppenvaló válságával. Az önvizsgálatot többnyire a vészkorszak jól érzékelhető” előzményei kényszerítették ki – Hitler; itthon a […]
Continue ReadingA második világháború kitörése után Spira Izrael rabbi Isztrikből Lembergbe költözött. Lemberg akkoriban szovjet megszállás alatt állt. A szovjet gyakorlatnak megfelelően mindenkinek termelőmunkát kellett végeznie, nehogy parazitának tartsák, és Szibériába száműzzék. Az összes haszid rabbinak produktív munka után kellett néznie, és megtiltották a „rabbi” cím használatát számukra. A bluzsovi rabbi, Spira Izrael biztosítási ügynök lett. […]
Continue ReadingHanuka első estéjének napján szelekció volt a bergen-belseni táborban. Hajnalban három német parancsnok jelent meg a férfibarakkban. Ráparancsoltak a férfiakra, hogy ágyaik előtt sorakozzanak fel. Megkezdődött a szelekció. Nem kellett ehhez sem útlevél, sem másfajta irat, létszámellenőrzést sem tartottak. Az egyik parancsnok csak mutatóujjával rábökött egy sápadt arcra, míg szája egyetlen szóval mondta ki a […]
Continue ReadingBölcseink tanították: Kötelesség hanuka-láng gyújtása az embernek és házának.1 Az elővigyázatosak – láng minden egyesnek.2 A buzgóbbak – Sámmáj iskolája mondja: az első napon nyolcat gyújtanak, majd ettől fogva egyre kevesebbet. Hillél iskolája mondja: az első napon egyet gyújtanak, s innen kezdve hozzáadnak. Ula mondta: – Összekülönbözött ezen két szentföldi talmudtudós, Rabbi Joszé bár Avin […]
Continue ReadingMúlt tavasszal, amikor Bush elnök keményen visszautasította a Kongresszus kérését, hogy adjon hitelgaranciát Izraelnek, saját magát úgy jellemezte, mint egy „magányos kis fickót”, aki egymaga állja a telefonok és a levelek ostromát. A kormány pedig általánosságban azzal vádolta az amerikai zsidókat, hogy aránytalanul nagy befolyást akarnak gyakorolni, egyszerűén azért, mert a zsidók elmennek szavazni a […]
Continue ReadingEmberek, akiket már soha többé nem fogok látni, velem együtt ülnek, velem együtt esznek. Agyában a kisgyermek azt álmodja, hogy búvár lesz, vagy pilóta. És mindnyájukat ugyanaz a fésű fésülte, mindnyájukat egy irányban. És a halottak hallelujáznak, porral teli szájukból hallatszik az ének A nappalok elrejtőznek az éjszaka irgalmában. Egy nő a rádió híreiben elmondja […]
Continue ReadingGadó György országgyűlési képviselő, az 1980-as évek elején illegálisan terjesztett zsidó ellenállási kiadványok szerkesztője, a magyarországi zsidóságot érő támadások érzékeny észlelője és szenvedélyes leleplezője, több pert indított a vallás, a faj, a nemzetiségek védelmét szolgáló törvények megsértői, illetve éppen törvények melletti kiállásaiért ért rágalmazások ellen. Egyik-másik perirata egy évnél hosszabb ideje érdemleges foglalkozás nélkül járja […]
Continue ReadingKedves Szerkesztőség! 1. Nagyrabecsüléssel üdvözlöm Dr. Balogh Barnát kemény, de tárgyilagos válaszáért a kútmérgező Magyar Zsidó Kulturális Egyesülethez. Nagylelkűségnek tartom Dr. Balogh úr részéről, hogy egy Gadó-szövegre egyáltalán hajlandó válaszolni, mert sok ok van antiszemitizmusra, de Magyarországon nyomós ok erre a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tevékenysége. Dr. Balogh úr válaszát majdnem szóról-szóra aláírom, és meggyőződésem […]
Continue ReadingEgyszer drukkoltam a halálnak, mikor dekakönnyű Apánkat megvette flekktífusz. Mert mint színigszórt homokóra, az idő most ha lenne se volna, bár a harangkongás szerint ebédre mennek, akik csak mernek míg a fölállt kéve büszke népét élet s halál közé tározza be ez a mégsosemelőállt táj, magasbaemelt, de üres szédertál, s lévénhogy nem ordít föl Isten, […]
Continue Reading