Peter Diener versei kapcsán A nevét akár Diener Péternek is írhatnám, ahogy ezt magyar nyelvű levelezésében ő maga is teszi. De hát, mint magyar szülők gyermekeként Párizsban született és franciául író poéta, legutóbbi verseskötetét, az Archéologie d’Amour-t (vagyis a Szerelmi régészetet) természetszerűleg Peter Dienerként jegyzi, s ekként jegyzik őt a jelenkori francia lírában a ״szakma”…
(részletek) Eszembe jutott ez a gyönyörű dal: „A közösség felé vezető út nem rövid, de nem is hosszú.” Ein-Harod, mellékesen, nem egy apró közösség, a maga idejében egységes, hatalmas kibuc, s most a valamikori kettéválás után, két önnálló kibuc. Számításaim szerint, és természetesen némi szerencsével, három nap, de legfeljebb egy hét alatt eljuthattam Ein-Harodba. Tudtam,…
Ámosz Kenán világában megtalálhatjuk mindazokat az elemeket, melyek annyira jellemzőek a szabre nemzedék élményvilágára. A háttér kialakít egy magatartást, amely az évtizedek folyamán alig változott. Ez a lelki viszony a valósághoz, az élet minden olyan értékét előtérbe helyezi és felnagyítja, amely a mindennapok megélésére és biztosítására helyezi a hangsúlyt. Ez a bizonyos szabre közöny, fáradtság,…
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül: Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom! (Zsolt.132,13-14.) „Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt, népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről mi magunk fogunk gondoskodni.” (Theodor Herzl) Bevezetés helyett Az…
Vájésev: A kalácsból nem jön vér… „Ez Jákob nemzetségének története. Amikor József 17 éves lett, testvéreivel együtt a nyájat legeltette… Izrael Józsefet minden fiánál jobban szerette… és tarka ruhát csináltatott neki…” (Genézis 37, 2-3) A 17 éves Józsefet itt a Tóra „ifjoncnak” nevezi (Náár). A guri rebbe felveti azt a kérdést, miként lehetséges ez? Hiszen…
Jóllehet hánukká igazából nem a vidám lakomák ünnepe, mégis sokan némi vidámsággal szokták régóta vegyíteni az étkezések lefolyását, s ezen belül magasztosan emlékeznek meg azokról a csodákról, amik Izrael népét bajaiban megsegítették. Ilyenképpen hánukkákor a jeruzsálemi szefárd gyülekezet együttes lakomákat rendez, és ezeken ki-ki megbékél azzal, akivel az év során nézeteltérése volt, köztük az asszony…
Kiszlév hónap 25-én ünnepeljük a Hasmóneus család által vezetett szabadságharc győzelmének emlékére a Chanukát. A szabadság ünnepét, a csoda ünnepét, a fény ünnepét. A dátum, 25-e, könnyen megjegyezhető. Ha a héber szót Chanuka szótagolva olvassuk, a következő jelentést kapjuk: chanuka, megnyugodtak 25-én1 azaz, kiszlév 25-én véget értek a harcok. Ebből a szójátékból magyarázhatjuk azt a…
Beszélgetés Baruch Oberlander rabbival Baruch Oberlander a budapesti Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület vezetője, a lubavicsi Rebbe sliah-ja. 1965-ben született, New Yorkban. Szülei 1948-ban hagyták el Magyarországot; apja újpesti, anyja makói. Amerikában a család főként jiddisül beszélt, de a szülők időnként átváltottak magyarra. A dédnagymama két testvére híres rabbi volt, haszid, az egyik…
1993. július 11-én, a Vörös téren közel kétszázötven gyermek, az oroszországi Chabad Lubavics zsidó szervezet tagjai, szokatlan tüntetésbe kezdtek: mozgalmukat éltető szavakat skandáltak. Szervezetük vezetője, Berl Lázár rabbi szavai szerint a Vörös teret azért választották, mert ezt a helyet a vallásellenesség szimbólumának tartják. A figyelmet pedig arra akarták felhívni, hogy Oroszország a szabadság és demokrácia…
1993 májusában a Pravda közölte, hogy egy Moszkva környéki városka, Optyina Pusztyina két orosz papja rituális gyilkosság áldozata lett. A tettesek feltehetően haszidok, a lubavicsi szekta hívei, akik folytatják a húsvéti véráldozat hagyományait – írta Sátáni törzs című cikkében Dimitrij Geraszimov. Azt is állította, hogy az Orosz Állami Könyvtárban őrzött lubavicsi iratok között több foglalkozik…
Interjú a kisinyovi főrabbival A Progress East Hírügynökség interjúkörútjának Moszkva és Pozsony utáni állomása Kisinyov volt. A négy éve működő főrabbi, a szintén lubavicsi Zalmen Leib, szokatlanul rózsaszín képet festett a zsidóság moldovai helyzetéről. Panaszáradat helyett a „minden nagyon jó és jobb már nem is lehetne” effektus jelent meg az általa rajzolt képben. Főrabbi úr!…