-
1994. szeptemberi szám
Sz. É.: Megtörtént! Klezmer: elmúlás és feltámadás Götz Eszter: Nyár, színház, varázslat Szegő György: Notesz-rajzok Somlyó György: Ideális Identitások Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória, Strbik Andrea: A pesti gettó, 1944. III. rész Schmelovszky Ágoston: Magasztos, szent vendégek Schmelovszky Ágoston: Ros háSáná Joszi Beilin, a fenegyerek? Szécsi Éva: „Olyan világot teremtünk, amely soha nem létezett”…
-
Megtörtént!
(Vadász Ferenc: Megtörténhetett? Tizes Kft., 194 oldal, 275forint.) A választ tudjuk, mégis, minden újabb tanúvallomás, elbeszélés, visszaemlékezés és dokumentum olvastán és láttán egyre jogosabbnak érezzük a kérdőjelet. Mert ahogyan távolodunk a fasizmus korától, az Endlösungtól, annál iszonyúbbak, következésképpen annál elfogadhatatlanabbak a tények. S az emlékek nem halványulnak el, csak még könyörtelenebbek, még jobban beássák magukat…
-
Klezmer: elmúlás és feltámadás
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis népzenét játszó hat-hétezer klezmernek, majd egy haláltáborból megszökve előbb partizán, majd a varsói Jiddis Színház és a…
-
Nyár, színház, varázslat
Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra. Szerencséje volt a budapesti közönségnek, ezúttal több igazi színházi csemegét láthattunk, és a zsidó kultúrát valamilyen szempontból érintő előadások között is bőven volt mit válogatni. Május végén – csupán két estén – a Theatre…
-
Notesz-rajzok
Szerényi Gábor a hetvenes évek végén kis noteszt szorongatott az időközben kiépült metróvonalakon utazva, és rajzolt, rajzolt a lapokra. Az egyre nyomorultabb utasokat, minket, magyar metrózókat, akiknél a legmagasabb az a halál-szám, amelyikből a demográfia karácsonyfáján a kisebbik is sok lenne, a legalacsonyabb életszámaink pedig messze mögötte állnak a jobb délkörökön megszokott magas élni tudás…
-
Ideális Identitások
Jehudi Menuhinnak – Mi leszel, ha nagy leszel? kérdezte, a felnőttek tehetetlen banalitásával a riporter az állami gondozásból nevelő- szülőkhöz került kisfiútól. Az ötéves gyerek meglepő lu- ciditással felelt: ideális identitástudattal: – Cigány. Irigyeltem. Talán, mint minden gyerek, én is (vagy csak én?), csodagyereknek képzeltem magam. Csodának. De ez a kisgyerek valóban csoda volt. A…
-
A pesti gettó, 1944. III. rész
(8) Igaz emberek Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében. Friedrich Born (1903-1963) 1944. május 9-én érkezett meg Budapestre mint a Nemzetközi Vöröskereszt (Bern) ideiglenes delegátusa, a budapesti iroda vezetője. A Vöröskereszt emberbaráti segítséget nyújtott…
-
Magasztos, szent vendégek
Egy szukkoti szokás Berger István z.1. emlékének Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…” A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember ezen a lakhelyen (a szukkában) ül, mely a hit óvó árnyékát borítja feje fölé, az isteni…
-
Ros háSáná
Ros háSáná traktátus 1. fejezetének 2. misnája: „Négy alkalommal ítéltetik meg a világ: Peszáchkor a terményben; A Hetek Ünnepén a fa gyümölcsében; Ros háSánákor az összes világra jött1 elhalad színe előtt, egyenként, amint írva van: ,,Ő alkotta mindnyájok szívét, és jól tudja minden tettöket.” (Zsolt.33,15.); És Szukkotkor a víz sokaságában.” Kommentár: Mi az, hogy Ros…
-
Joszi Beilin, a fenegyerek?
Joszi Beilin, Izrael külügyminiszter-helyettese, aki már több alkalommal fejtett ki számos zsidó vezetőt megbotránkoztató nézeteket Izrael és a diaszpóra kapcsolatáról, legutóbb egy konferencián egyebek közt azt javasolta, hogy az amerikai zsidóság ne Izraelt támogassa pénzzel, hanem használja azt saját céljaira. Beilin szerint ugyanis az amerikai (és általában a diaszpórában élő) zsidóság az előrehaladott asszimiláció miatt…
-
„Olyan világot teremtünk, amely soha nem létezett”
A Le Point interjúja Eli Barnavi történésszel, a Tel Aviv-i egyetem tanárával A közel-keleti békefolyamat, a palesztin autonómia, a térségben végbemenő változások Izraelt közvetlen-közeiről érintik, mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban. Egyre gyakrabban olvasható, vagy hallható, hogy „Izrael is csak egy közel-keleti ország”, „Izrael felolvad a nagy arab tengerben”, hogy Izrael társadalmi-kulturális képét az arab országokból…
-
Lépcsőfokok
Hogy vagyok képes reggel és este örökösen állandó formában hozzád intézni szavaim ? És mégis kezdem mondani az ima-igéket lépkedek a Semá és a Tizennyolc Áldás között, mintha időkön-túli anyagból vésett lépcsőkre hágnék fel, fokról-fokra hódítva, de erőmből nem telik a „lajtorja” felénél tovább lopakodni, ünnep és évnap virradatában reménykedő napkeltét hirdető facsúcsok magasáig, míg…
-
Hírek
A lett államfő bocsánatot kér a Holocaustért Guntis Ulmanis, Lettország elnöke elítélte az országában tapasztalható antiszemitizmust és sajnálattal szólt azokról a lettekről, akik együttműködtek a nácikkal a II. világháborúban és részesei voltak a lettországi zsidók elpusztításának. Az államfő egy zsinagóga romjain beszélt abból az alkalomból, hogy megnyitották a Memóriái Foundation for Jewish Culture irodáját Lettországban.…
-
Birobidzsáni anzix
„Zsidó bédekker” a címe a Hadasscih című amerikai magazin egyik állandó rovatának. Nemrégiben riportere, Walter Ruby Birobidzsánban járt. Útibeszámolóját rövidítve közöljük. Négy óra hosszat kietlen tájon halad át a vonat, míg végre befut Birobidzsánba. Az állomáson cirill – és héberbetűs felirat. A szálloda nincs messze, a Solem Aléhem úton. Szobámban ott a helyi jiddis újság…
-
Hírek
Herzl tér Budapesten A Fővárosi Közgyűlés július 14-i ülésén Herzl Tivadarról nevezte el a Dohány utcai zsinagóga és a mellette álló Zsidó Múzeum előtti teret. Az 1860-ban Budapesten, a Dohány utcában született Herzl Bécsben újságíróként és színpadi szerzőként sikeres pályát futott be. Asszimiláns álláspontja a Dreyfus-per kapcsán változott jelentősen, melyről lapját, a Neue Freie Presse-t…
-
Berger Istvánra emlékezve
„SaLheVeT-JaH” („Istennek lángja a szerelem”). Azzal, hogy Berger István a közös Énekek Éneke fordításunk utószavában ezzel „a héberben oly ritka szóösszetételek egyikével” jellemezte a Héber Szentiratoknak negyedik könyvét, utólagosan pecsétet ütött arra az együttműködésre, arra a szinte teljes egyetértésre, amelyre közös munkájuk közben eljutott a tudós teológus és a (teológiában és annak eredeti nyelvében) tudatlan…
-
Szóforgató
Berger István (1937-1994) halálára טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה (Neila-ima, Jóm Kippur) Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak hőségében grasszáló haláldémon. A mostanihoz hasonló tikkasztó pesti nyarakat nehezen bírta. Az Erzsébetvárosban lakott; hogy szombaton valami…
-
Jesiva helyett egyetemi oktatás
Interjú Komoróczy Géza professzorral, az ELTE Hebraisztikai és Asszíriológiai tanszékének vezetőjével – A hebraisztika oktatása 1989-ben indult meg az ELTÉ-n. 40 évi szünet után milyen helyzettel kellett szembenézniük? Ami az oktatási lehetőségeket illeti, a II. világháború óta két dologban változott meg a helyzet az egész világon és így Magyarországon is. A háború előtt valaki, aki…
-
Egy főiskola, aminek csak jövője van
A Rabbiképző Intézet Pedagógiuma 1994 júniusában vette át nyolc hallgató a Pedagógium diplomáját, Budapesten. Első végzős évfolyam, első diplomaosztás. Kissé rendhagyóan, mert a nyolc végzős még esti tagozatos volt (ketten közülük tanulmányaik során egy évet Izraelben töltöttek), legtöbbjüknek már van egy diplomája. A Pedagógium a Rabbiképző Intézet karaként működik. Főiskola, vallás-tanárokat képez. Tehát valahol a…
-
„Méltó utód kezébe szeretném átadni az Intézet kulcsait”
Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rabbiképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás és tudomány legpatinásabb centrumában? Megkapja-e a Szeminárium azt a figyelmet, amely a közösség s a működtető Hitközség…
