Egyenlőség, 1895. április 19. Istentisztelet utczán és udvaron Az út az új templomhoz egy iskolán keresztül vezet, melyre még csak a telek és az építési terv van meg. A programm tudvalevőleg ez: A pesti izraelita hit­község fölépíti elébb 3-emeletes isko­láját a Kertész és Wesselényi utczák sarkán, s majd, ha ezzel elkészül (a mil- leneum évében…

A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivata­los kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott az a társadalmi probléma, amit a térségben zsidókérdésnek szoktak nevezni. A kiinduló helyzet ebben a kérdésben is 1956. A…

Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz* A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közlemé­nye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt „cionista orvosok” annak a „nemzetközi zsidó burzsoá- nacionalista szervezetnek, a Jointnak, a szolgálatában álltak, melyet az amerikai…

1951. JÚNIUS 17-ÉN 1939-es (!) miniszterelnöki és belügyminiszteri rendeletekre hivatkozó belügyminisz­teri közlemény jelent meg a ,, volt kizsákmányolok Budapestről való kite­lepítéséről”. Erről a Hét évtized a hazai zsidóság életében című, összeállítá­sunkban már említett gyűjtemény II. kötetének 127. oldalán a következő olvasható: „…a kitelepítés külföldi becslések szerint 20 ezer zsidót érin­tett… amely (korábbi egyenlőtlen tár­sadalmi elosztás…

Rajk László 1949. május 30-i lefogása előtt 12 nappal az ÁVO már őrizetbe vette dr. Szőnyi Tibort (a szeptemberi bírósági halálos ítélet szövegében a Szőnyi név mellett zárójelben 1945 előtti neve, a Hoffmann is szerepelt), a MDP Központi Vezetősége káderosztályának vezetőjét és he­lyettesét, Szalai Andrást. (Ugyancsak a halálos ítélet adja tudtul, hogy 1945 előtti neve…

„A Magyar Köztársaság kormánya a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának Intéző Bizottsága és a Ma­gyarországi Autonóm Ortodox Izraeli­ta Hitfelekezet Központi Irodája az ál­lam és az egyház közötti viszony mind­két részről óhajtott békessége és helyes rendezése céljából- megállapodást kö­töttek… ” – kezdődik az 1948. december 7-én kiadott közös közlemény, amely a többi között bejelenti, hogy „a Magyar…

Az „aranyvonat” A MAGYARORSZÁGI zsidó­ság 1944-ben elkezdődött és a kommunista diktatúra idején befejeződött kirablásának legismertebb ténye az úgynevezett „aranyvonat” története. A német megszállók kiszolgálására alakult Sztójay-kormány 1944 áprili­sában rendeletet hozott zsidó tulajdon­ban lévő színplatina, színarany vagy e nemesfémek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, drágakövek és igaz­gyöngyök letétbe helyezéséről. Az ér­tékeket először a Postatakarék-pénztár budapesti főintézetében helyezték…

A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási ünnephez, mint korábban évszázadokig. Az antiszemitizmus a huszadik században is ürügyül szolgált a gazdasági nehézségek és a…

A szovjet hadsereg Magyarország területén 1944 szeptemberében elkezdődött harcai, vagyis a nácik és nyilasok megsemmisí­tésének hónapjai, majd a háborút követő időszak úgy él a túlélők emlékezetében, a fiatal nemzedék tudatában, mint a vissza­nyert teljes szabadság, az ismét biztonságos élet, a megvalósuló demokrácia ideje. Való­ban mindent felülmúlt a halálveszélytől való megmenekülés mámora. Mi több, nemcsak az…