• Nyitott kérdések

    Tavaly december 24-e estéjére, ami akkor mocáé sabeszra, egy szombat kimenetelre esett, az ak­kor néhány hónapja üzemelő Zsidó Kö­zösségi Ház zenével, filmvetítéssel ke­csegtető programot szervezett. El is ké­szítették már az év utolsó programfüze­tét, majd egy váratlan fordulattal a meg­hirdetett s a karácsony estéjével egybe­eső rendezvényt a hitközség vezetése ezért betiltotta, a hírlevelet visszavon­ták, újat nyomtattak,…

  • 1995. októberi szám

    1995. októberi szám

    sz. t.g.: Nyitott kérdések Védjen meg téged a Funar! Gimes Katalin: A túlélés szégyene A Szivárvány barokk hangjai Ambivalens érzés-zacc Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik Götz Eszter: Életre festeni A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása Ziva Ben-Porat: A zsidó irodatomtörténet-írás problémái Gereben Ágnes: Orosz zsidó irodalom ma Zsidó írók és német művek: antiszemitizmus…

  • Védjen meg téged a Funar!

    Gheorge Funar, Kolozsvár ultranacionalista polgármestere múlt hónapban odanyilatkozott, hogy azért kell Max van der Stoelt-nek az EBESZ Romániában vendégeskedő kisebbségügyi főbiztosának részt vennie a bécsi döntés 55. évfordulóján rendezett megemlékezéseken, mert akkor „közvetlenül szerezhetne tudomást” arról, hogy „az RMDSZ-tagok szülei és nagyszülei” milyen gaztetteket követtek el a románság és a zsidóség százezrei ellen. Nem kívánnánk…

  • A túlélés szégyene

    (Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft) Van, aki Auschwitz után elhall­gat, mint aki némasági fogadal­mat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztet­ni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb pszichoanalitikus módszer-, s közben éli normális civil életét, majd egyszer csak – akár…

  • A Szivárvány barokk hangjai

    Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZ­BAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó köz­ős kulturális élet s a művészvilág szá­mos tagja a „Jeruzsálemi napok” – há­rom kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban az épületben este, a hangversenynek méltó környezetet adó városházi díszteremben csak a szereplőkhöz tartozó…

  • Ambivalens érzés-zacc

    Vajúdtak a hegyek – s egér született. Túl­habzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szep­tember elején az Interkoncert szervezésében Budapesten lebonyolított Jeruzsálem-hét. Elkésett telefonos invitálás a sajtótájékoz­tatóra, elfelejtett meghívók a programokra, jelentős, de propaganda híján elsikkadt ko­molyzenei események, félházas gálaest a Kongresszusi Központban elcsépelt progra­mokkal. idő előtt hazautazó izraeli művész, sebtében összeszervezett…

  • Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik

    Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című filmhetet, amely az ANNA FRANK A VILÁGBAN rendezvénysorozathoz kapcsolódott. A rendezővel magyarországi látogatása során beszélgetett Surányi Vera. Filmjének főszereplője a…

  • Életre festeni

    Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három termét. Capri és Róma fényeinek a teremtett táj és épített faltöredékek azonosíthatatlan elemeiben továbbélő izzása, kavargó, történelmen kívüli útvesztők álomvalósága tolong a festményeken. Negyven…

  • A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása

    * 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó iro­dalom története. Az Izraelita Irodalmi Társu­lat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól kö­rülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műve­ket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely nyelven. * Zinberg: A zsidó irodalom története című munkája nem a Bibliával, hanem a spanyol­-arab időszakkal kezdődik. Ez a…

  • A zsidó irodatomtörténet-írás problémái

    (…) A héber irodalomtörténet és histo­riográfia jó alkalmat kínál arra, hogy meg­figyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnor­mális – története, újjászületése ideje – a 18. század vége – óta az ún. történelmi­-szociológiai változások sokasága, és az ezt követő identitásválság ezeknek az…

  • Orosz zsidó irodalom ma

    Essünk túl a kínos megállapítá­son: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan el­nyomták, törvényekkel szabályozott mó­don üldözték, röghöz kötötték, tanulási, munka- és életlehetőségeiben súlyosan korlátozták. Ahogyan Tolsztoj, Doszto­jevszkij, Csehov és a többiek…

  • Zsidó írók és német művek: antiszemitizmus és a zsidók titkos nyelve

    „Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?” Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről szólt, hanem arról is, miként képződött úr azon a központi helyen, melyet a zsidók töltöttek be Né­metország kulturális, politikai és…

  • Kisebbségi irodalom

    Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fo­galmazva: a „központosító” ideológiá­nak a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyel­vén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül sokrétű politikai és elméleti kérdéseket hoz felszínre. Gyakran rasszista felhangokat eredményezett a nem zsidó nyelveken íródott zsidó iro­dalom sajátos jegyeinek a…

  • Realizmus beszélt nyelv nélkül

    A 18. századi héber felvilágoso­dás – a Haszkala – megterem­tette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ah­hoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom meg­születhessen. (A héber irodalmi újjászü­letés szorgalmazói hasonló indítékok­kal közeledtek a költészethez és az el­beszélő prózához is, de a regény volt az a műfaj, ahol…

  • Zsidó irodalom?

    A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való. Nem könnyű már azt sem meg­határozni, ki a zsidó? Izrael­ben például évtizedeken át folyt az éles vita e tárgyban, nem sok eredménnyel. Jóllehet, a vallá­si…

  • Nézz vissza haraggal?

    Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám Névmagyarosítás Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámo­sabban. Ezt mutatja a következő hivata­los kimutatás. 1891-ben 722 névmagya­rosítás közül volt 433 zsidó, 1892-ben 781 közül 468, 1893-ban 888 közül 502 és 1894-ben 868 közül 526. Magyar…

  •  Versek

    „A testen fű nő, léleken lélek” Tábor Béla scintilla kérdezlek nem felelsz itt néma rejtelem mindenik óra üres szoba a végtelen a tárgyakból kiköltözött a hétköznapi lét illúziója könyvsorok futnak ablakainkból hová röpült roppant spirálban aki nem tér itt nyugovóra egy szálon álomban lengve utána felhozó óceán égi hajósa iránytű nélkül már aki messze célba…

  • A Jom Kippurról

    A Jom Kippurról

    Édesapámnak, Tábor Bélának (1907- 1992) életében két könyve jelent meg: a Szabó Lajossal közösen írott Vádirat a szellem ellen 1936-ban. A zsidóság két útja 1939-ben.  Fél évszá­zaddal később, a cenzúra megszűnése után, 1990-ben és 1991-ben mindkét könyvet újra kiadták. Mindkettőhöz utószót is írt. Az Életünk című folyó­irat 1989/9-10. számában olvasható Szabó Lajosról című tanulmánya, ame­lyet…

  • Négy Talmud-előadás

    Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv és idő kapcsolatával, a lelkiismeret elemzésével és az embernek Istenhez való viszonyával. Nemcsak filozófus, hanem elkötelezett zsidó, aki már 1949-ben…

  • Hírek

    DÁVID-SZOBOR JERU­ZSÁLEMBEN Firenze városa Michelangelo híres Dávid-szobrának hű másolatát ajándékozta Jeru­zsálemnek (Dávid városának) há­romezredik születésnapjára. Az iz­raeli város azonban megköszönte és udvariasan elutasította az ajándékot, mivel a meztelen férfiú köz­téri mutogatása valószínűleg fel­bőszítette volna mind az ultraorto­dox zsidó, mind a muszlim hívőket. A helyzetet mentendő, a szobrot vé­gül a Héber Egyetem vette át. TÍZEZREN A…