Tavaly december 24-e estéjére, ami akkor mocáé sabeszra, egy szombat kimenetelre esett, az akkor néhány hónapja üzemelő Zsidó Közösségi Ház zenével, filmvetítéssel kecsegtető programot szervezett. El is készítették már az év utolsó programfüzetét, majd egy váratlan fordulattal a meghirdetett s a karácsony estéjével egybeeső rendezvényt a hitközség vezetése ezért betiltotta, a hírlevelet visszavonták, újat nyomtattak,…

sz. t.g.: Nyitott kérdések Védjen meg téged a Funar! Gimes Katalin: A túlélés szégyene A Szivárvány barokk hangjai Ambivalens érzés-zacc Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik Götz Eszter: Életre festeni A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása Ziva Ben-Porat: A zsidó irodatomtörténet-írás problémái Gereben Ágnes: Orosz zsidó irodalom ma Zsidó írók és német művek: antiszemitizmus…
Gheorge Funar, Kolozsvár ultranacionalista polgármestere múlt hónapban odanyilatkozott, hogy azért kell Max van der Stoelt-nek az EBESZ Romániában vendégeskedő kisebbségügyi főbiztosának részt vennie a bécsi döntés 55. évfordulóján rendezett megemlékezéseken, mert akkor „közvetlenül szerezhetne tudomást” arról, hogy „az RMDSZ-tagok szülei és nagyszülei” milyen gaztetteket követtek el a románság és a zsidóség százezrei ellen. Nem kívánnánk…
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft) Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb pszichoanalitikus módszer-, s közben éli normális civil életét, majd egyszer csak – akár…
Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZBAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó közős kulturális élet s a művészvilág számos tagja a „Jeruzsálemi napok” – három kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban az épületben este, a hangversenynek méltó környezetet adó városházi díszteremben csak a szereplőkhöz tartozó…
Vajúdtak a hegyek – s egér született. Túlhabzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szeptember elején az Interkoncert szervezésében Budapesten lebonyolított Jeruzsálem-hét. Elkésett telefonos invitálás a sajtótájékoztatóra, elfelejtett meghívók a programokra, jelentős, de propaganda híján elsikkadt komolyzenei események, félházas gálaest a Kongresszusi Központban elcsépelt programokkal. idő előtt hazautazó izraeli művész, sebtében összeszervezett…
Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című filmhetet, amely az ANNA FRANK A VILÁGBAN rendezvénysorozathoz kapcsolódott. A rendezővel magyarországi látogatása során beszélgetett Surányi Vera. Filmjének főszereplője a…
Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három termét. Capri és Róma fényeinek a teremtett táj és épített faltöredékek azonosíthatatlan elemeiben továbbélő izzása, kavargó, történelmen kívüli útvesztők álomvalósága tolong a festményeken. Negyven…
* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. Az Izraelita Irodalmi Társulat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól körülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műveket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely nyelven. * Zinberg: A zsidó irodalom története című munkája nem a Bibliával, hanem a spanyol-arab időszakkal kezdődik. Ez a…
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése ideje – a 18. század vége – óta az ún. történelmi-szociológiai változások sokasága, és az ezt követő identitásválság ezeknek az…
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott módon üldözték, röghöz kötötték, tanulási, munka- és életlehetőségeiben súlyosan korlátozták. Ahogyan Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov és a többiek…
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?” Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről szólt, hanem arról is, miként képződött úr azon a központi helyen, melyet a zsidók töltöttek be Németország kulturális, politikai és…
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül sokrétű politikai és elméleti kérdéseket hoz felszínre. Gyakran rasszista felhangokat eredményezett a nem zsidó nyelveken íródott zsidó irodalom sajátos jegyeinek a…
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés szorgalmazói hasonló indítékokkal közeledtek a költészethez és az elbeszélő prózához is, de a regény volt az a műfaj, ahol…
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való. Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben például évtizedeken át folyt az éles vita e tárgyban, nem sok eredménnyel. Jóllehet, a vallási…
Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám Névmagyarosítás Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámosabban. Ezt mutatja a következő hivatalos kimutatás. 1891-ben 722 névmagyarosítás közül volt 433 zsidó, 1892-ben 781 közül 468, 1893-ban 888 közül 502 és 1894-ben 868 közül 526. Magyar…
„A testen fű nő, léleken lélek” Tábor Béla scintilla kérdezlek nem felelsz itt néma rejtelem mindenik óra üres szoba a végtelen a tárgyakból kiköltözött a hétköznapi lét illúziója könyvsorok futnak ablakainkból hová röpült roppant spirálban aki nem tér itt nyugovóra egy szálon álomban lengve utána felhozó óceán égi hajósa iránytű nélkül már aki messze célba…

Édesapámnak, Tábor Bélának (1907- 1992) életében két könyve jelent meg: a Szabó Lajossal közösen írott Vádirat a szellem ellen 1936-ban. A zsidóság két útja 1939-ben. Fél évszázaddal később, a cenzúra megszűnése után, 1990-ben és 1991-ben mindkét könyvet újra kiadták. Mindkettőhöz utószót is írt. Az Életünk című folyóirat 1989/9-10. számában olvasható Szabó Lajosról című tanulmánya, amelyet…
Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv és idő kapcsolatával, a lelkiismeret elemzésével és az embernek Istenhez való viszonyával. Nemcsak filozófus, hanem elkötelezett zsidó, aki már 1949-ben…
DÁVID-SZOBOR JERUZSÁLEMBEN Firenze városa Michelangelo híres Dávid-szobrának hű másolatát ajándékozta Jeruzsálemnek (Dávid városának) háromezredik születésnapjára. Az izraeli város azonban megköszönte és udvariasan elutasította az ajándékot, mivel a meztelen férfiú köztéri mutogatása valószínűleg felbőszítette volna mind az ultraortodox zsidó, mind a muszlim hívőket. A helyzetet mentendő, a szobrot végül a Héber Egyetem vette át. TÍZEZREN A…