• 1996. januári szám

    1996. januári szám

    Rácz Péter: Pinhász rabbi sakkozik „Csak” a tények Szántó T. Gábor: A diaszpóra könyve A groteszk szépsége Lózsy Tamás: Történelem üvegnegatívon Götz Eszter: A brooklyni testvér Nézz vissza haraggal? Csohány János: A református sajtó a zsidó recepcióért Raj Tamás: Az izraelita vallás egyenjogúsítása és a zsidó szervezetek Lózsy Tamás: A pusztítás angyalai A rabbik és…

  • Pinhász rabbi sakkozik

    Az a legfontosabb, amit éppen csinál. Aki nem csinál semmit, annak minden csak fontos vagy nem fontos. Ami nem lég, az tehát semmilyen. Ami semmilyen, azt nem csinálják, de azért még van. Amit csinálnak, az lehet, hogy még nincs, de esetleg már valamilyen. Amit nem csinálnak, az lehet, hogy már van és nem semmilyen, de…

  • „Csak” a tények

    (. Szdár Calem Kol Szdar Nyomda, Izrael, 1994, 365 oldal, ár nélkül) 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásá­nak napján indul az emlékezés: két hét­tel esküvője előtt a huszadik születés­napját ünnepli családja körében a szer­zőnő. Mit éreznek a náci bevonulás híré­re, hogyan hatalmasodik el rajtuk a ré­mület, azt hogyan palástolná az önámítás – már ezek leírása…

  • A diaszpóra könyve

    (Marek Halter: Ábrahám emlékezete. Fordította Bognár Róbert, Sík Kiadó, 1995, 611 oldal, 1390 forint) Nyolcvan nemzedék életidején ível át e könyv, a második Jeruzsálemi Szentély lerombolásától a var­sói gettófelkelésig. Ábrahám, a pusztuló városból menekülő írnok utódaira hagyo­mányozza hitét és kételyeit, a papiruszt, melyre a zsidó időszámítás 3831. évében (71-ben) már Alexandriában írja első feljegyzését, hogy…

  • A groteszk szépsége

    Az izraeli képzőművészet egyik nem­zetközi híressége Frank Meisler szobrász-ötvösművész. Ezüstből és aranyból formál portrékat, mutatja be a vallásos élet szereplőit, idézi fel a század elejei snorerek világát, mutat be városokat, fő­leg Jeruzsálemet. Kegytárgyait, amulettjeit, dísztárgyait, „játékait” témájukhoz illő stílus­ban készíti el: az egyik áhítatot áraszt, más da­rabjai, főleg figurái nemesfémből készült kari­katúrák. Meisler abban is…

  • Történelem üvegnegatívon

    Zsidó vonatkozásban is jelentős kiállításnak adott otthont de­cemberben a Cirkogejzír filmszínház. A tárlaton látható fo­tográfiák negatívjai Homonnai Nándor, makói műtermi fényképész hagyatéká­ból kerültek elő. Szűcs Tibor fiatal fotó­művész – kinek egyedüli érdeme a fotók fényképészeti feldolgozása és kiállítása – ezt írja ismertetőjében: „A kiállítás 24 ezer darab üvegnegatívból álló hagyaték keresztmetszetét mutatja be néhány képben.…

  • A brooklyni testvér

    Az Amerikában feltört kisember „sztoriját” úgy ötven éven át előbb kávé­házakban, majd presszókban mesélték, később házibulikon. Ma már tulajdonképpen nem is érdekesek. Most Gárdos Péter filmre vitt egyet, és az megint élni kezdett Egy fickó, Mr. Gordon ’56-ban lelép Pestről, sőt el is vág min­den szálat az itthon maradot­taktól. Az itteniek, mármint a család, keményen…

  • Nézz vissza haraggal?

    Magyar Zsidó Szemle, 1896 Felhívás a hazai zsidósághoz A magyar zsidóság ama nagy történe­ti jelentőségű eseményt, mely ősi val­lásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész köte­lességtudással fogadta… Ily eszmék és érzelmek hatása alatt tette magáévá a folyó év január hó 5-én tartott országos értekezlet felekezetűnk üdvére irányuló egyéb elhatározásai…

  • A református sajtó a zsidó recepcióért

    A református egyház hivatalo­san nem vett részt az egy­házpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet aré­nájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország törté­nete” adatai szerint 1890-ben Magyarország 15 milliót alig meghaladó la­kosságából mindössze 2,2 millió volt református. A református és evangélikus egyház­nak három-három püspöke és ugyan­annyi főgondnoka, illetve főfelügyelő­je,…

  • Az izraelita vallás egyenjogúsítása és a zsidó szervezetek

    Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám ál­tala arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demok­ráciának komoly erői voltak, voltak és vannak ne­mes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szem­ben. A progresszív gondolkodás és politikai akarat annak ide­jén oda vezetett, hogy rövid néhány esztendő múltán Magyar- ország felzárkózott Európához – elérte…

  • A pusztítás angyalai

    A világ közvéleményét mélyen megdöbbentette az izraeli mi­niszterelnök meggyilkolásának híre. Számunkra, zsidók számára külö­nösen szégyenteljes az a tény, hogy a Rabin életét kioltó lövéseket egy herclijai zsidó fiatal, Jigal Amir adta le a Nobel-békedíjas politikusra. Az emberi élet szentségének és sért­hetetlenségének eszméje cáfolhatatlan prioritással jelentkezik a Szentírásban. A Tízparancsolat ,,Ne ölj!” tiltása (II. Mózes 20,13;…

  • A rabbik és Rabin

    „Din Moszér” Három ciszjordániai rabbi közel egy évvel ezelőtt felszólította Izrael két főrabbiját és negyven tekintélyes rabbitársát, hogy békepolitikája miatt mondjanak ki halálos ítéletet Jichak Rabin izraeli miniszterelnökre – idézte az AFP hírügynökség a Haarec című független izraeli napilapot. A Hebron melletti kolónia, Kirjat Arba rabbija, Dov Lior, a kedumimi rabbi, Daniel Silo és Eliezer…

  • Posztcionista bajok

    A cionista ideológia „végrehajtó szerve”, a diaszpórában élő zsidók bevándorlását intéző Jewish Agency (nálunk ismer­tebb nevén Szochnut) válságos korsza­kot él át Mint a Szombat 1995. októbe­ri számában beszámoltunk róla, a szer­vezet új elnöke, Avraham Burg a bevándorlásra való csekély hajlandóság­gal szembenézve új filozófiát szorgal­mazott: az alija mindenáron való eről­tetése helyett fordítsunk több energiát a zsidóság…

  • Valami volt a levegőben…

    1994 tavaszán három hónapig ösztöndíjasként Jeruzsá­lemben tébláboltam. Meglehetősen zavaros időszakban voltam kinn, ha en­nek a kifejezésnek Izrael esetében még van bármilyen értelme. Mivel időm jó részét a „szent város”- ban, ebben a túlságosan is tömény he­lyen töltöttem, akaratlanul is szemtanúja lettem a forrongásnak, a csontokig hato­ló idegesség és bizalmatlanság számtalan megnyilvánulásának, vallásosok és nem vallásosok,…

  • „A mi kezünk nem ontott vért?”

    Nemzetközi sajtószemle a Rabin-gyilkosság utáni két hétből „Izrael számára minden út fájdalmas lesz. De a béke útja mégis jobb, mint a háborúé.” (Jichak Rabin utolsó beszédéből) Amir katonaéveit a hadsereg egyik elit egységében töltötte. A Jewish Agency később Oroszországba küldte őt, ahol az Izraelbe kivándorolni kívánó zsidókat héber nyelvre tanította. A nyel­vezet, amelyet beszélt, a…

  • „Orosz” zsidók Berlinben

    Átveszik a hitközség irányítását? A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba. Többségük azonban keveset tud a vallás elő­írásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel. A holocaust pusztítását köve­tően szinte semmi nem ma­radt a gazdag, sokszínű zsidó közösség életéből, amely 1933 előtt rányomta bélyegét a…

  • Horvátországi és boszniai hétköznapok

    A repülő rabbi már a múlté. A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy Rijekában, akkor repülőgépre ült, elvé­gezte a feladatát, és visszarepült a fővá­rosba. Mára…

  • Egy földön nincs hely két kiválasztott nép számára

    Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a len­gyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően? A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk… Ez mit jelent? A hivatalos becslések hozzávetőlegesen 3-5 ezerre te­szik a zsidók számát; mi magunk azt…

  • A csernovci csodaváró

    Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangom­ban tettem fel az agg mester­nek az első kérdésemet, ne­vezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, pár pillanatig levegő után kapkodott, keres­te a szavakat, de ez az aprócska stressz direkt…

  • Csernovci, az áldott város

    Amikor a csernovci forga­tást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok és még ki tudja, hány náció, de legtöbb a zsidóból volt, nem véletlenül nevez­ték a várost a…