-
1996. januári szám
Rácz Péter: Pinhász rabbi sakkozik „Csak” a tények Szántó T. Gábor: A diaszpóra könyve A groteszk szépsége Lózsy Tamás: Történelem üvegnegatívon Götz Eszter: A brooklyni testvér Nézz vissza haraggal? Csohány János: A református sajtó a zsidó recepcióért Raj Tamás: Az izraelita vallás egyenjogúsítása és a zsidó szervezetek Lózsy Tamás: A pusztítás angyalai A rabbik és…
-
Pinhász rabbi sakkozik
Az a legfontosabb, amit éppen csinál. Aki nem csinál semmit, annak minden csak fontos vagy nem fontos. Ami nem lég, az tehát semmilyen. Ami semmilyen, azt nem csinálják, de azért még van. Amit csinálnak, az lehet, hogy még nincs, de esetleg már valamilyen. Amit nem csinálnak, az lehet, hogy már van és nem semmilyen, de…
-
„Csak” a tények
(. Szdár Calem Kol Szdar Nyomda, Izrael, 1994, 365 oldal, ár nélkül) 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásának napján indul az emlékezés: két héttel esküvője előtt a huszadik születésnapját ünnepli családja körében a szerzőnő. Mit éreznek a náci bevonulás hírére, hogyan hatalmasodik el rajtuk a rémület, azt hogyan palástolná az önámítás – már ezek leírása…
-
A diaszpóra könyve
(Marek Halter: Ábrahám emlékezete. Fordította Bognár Róbert, Sík Kiadó, 1995, 611 oldal, 1390 forint) Nyolcvan nemzedék életidején ível át e könyv, a második Jeruzsálemi Szentély lerombolásától a varsói gettófelkelésig. Ábrahám, a pusztuló városból menekülő írnok utódaira hagyományozza hitét és kételyeit, a papiruszt, melyre a zsidó időszámítás 3831. évében (71-ben) már Alexandriában írja első feljegyzését, hogy…
-
A groteszk szépsége
Az izraeli képzőművészet egyik nemzetközi híressége Frank Meisler szobrász-ötvösművész. Ezüstből és aranyból formál portrékat, mutatja be a vallásos élet szereplőit, idézi fel a század elejei snorerek világát, mutat be városokat, főleg Jeruzsálemet. Kegytárgyait, amulettjeit, dísztárgyait, „játékait” témájukhoz illő stílusban készíti el: az egyik áhítatot áraszt, más darabjai, főleg figurái nemesfémből készült karikatúrák. Meisler abban is…
-
Történelem üvegnegatívon
Zsidó vonatkozásban is jelentős kiállításnak adott otthont decemberben a Cirkogejzír filmszínház. A tárlaton látható fotográfiák negatívjai Homonnai Nándor, makói műtermi fényképész hagyatékából kerültek elő. Szűcs Tibor fiatal fotóművész – kinek egyedüli érdeme a fotók fényképészeti feldolgozása és kiállítása – ezt írja ismertetőjében: „A kiállítás 24 ezer darab üvegnegatívból álló hagyaték keresztmetszetét mutatja be néhány képben.…
-
A brooklyni testvér
Az Amerikában feltört kisember „sztoriját” úgy ötven éven át előbb kávéházakban, majd presszókban mesélték, később házibulikon. Ma már tulajdonképpen nem is érdekesek. Most Gárdos Péter filmre vitt egyet, és az megint élni kezdett Egy fickó, Mr. Gordon ’56-ban lelép Pestről, sőt el is vág minden szálat az itthon maradottaktól. Az itteniek, mármint a család, keményen…
-
Nézz vissza haraggal?
Magyar Zsidó Szemle, 1896 Felhívás a hazai zsidósághoz A magyar zsidóság ama nagy történeti jelentőségű eseményt, mely ősi vallásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész kötelességtudással fogadta… Ily eszmék és érzelmek hatása alatt tette magáévá a folyó év január hó 5-én tartott országos értekezlet felekezetűnk üdvére irányuló egyéb elhatározásai…
-
A református sajtó a zsidó recepcióért
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország 15 milliót alig meghaladó lakosságából mindössze 2,2 millió volt református. A református és evangélikus egyháznak három-három püspöke és ugyanannyi főgondnoka, illetve főfelügyelője,…
-
Az izraelita vallás egyenjogúsítása és a zsidó szervezetek
Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám általa arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demokráciának komoly erői voltak, voltak és vannak nemes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szemben. A progresszív gondolkodás és politikai akarat annak idején oda vezetett, hogy rövid néhány esztendő múltán Magyar- ország felzárkózott Európához – elérte…
-
A pusztítás angyalai
A világ közvéleményét mélyen megdöbbentette az izraeli miniszterelnök meggyilkolásának híre. Számunkra, zsidók számára különösen szégyenteljes az a tény, hogy a Rabin életét kioltó lövéseket egy herclijai zsidó fiatal, Jigal Amir adta le a Nobel-békedíjas politikusra. Az emberi élet szentségének és sérthetetlenségének eszméje cáfolhatatlan prioritással jelentkezik a Szentírásban. A Tízparancsolat ,,Ne ölj!” tiltása (II. Mózes 20,13;…
-
A rabbik és Rabin
„Din Moszér” Három ciszjordániai rabbi közel egy évvel ezelőtt felszólította Izrael két főrabbiját és negyven tekintélyes rabbitársát, hogy békepolitikája miatt mondjanak ki halálos ítéletet Jichak Rabin izraeli miniszterelnökre – idézte az AFP hírügynökség a Haarec című független izraeli napilapot. A Hebron melletti kolónia, Kirjat Arba rabbija, Dov Lior, a kedumimi rabbi, Daniel Silo és Eliezer…
-
Posztcionista bajok
A cionista ideológia „végrehajtó szerve”, a diaszpórában élő zsidók bevándorlását intéző Jewish Agency (nálunk ismertebb nevén Szochnut) válságos korszakot él át Mint a Szombat 1995. októberi számában beszámoltunk róla, a szervezet új elnöke, Avraham Burg a bevándorlásra való csekély hajlandósággal szembenézve új filozófiát szorgalmazott: az alija mindenáron való erőltetése helyett fordítsunk több energiát a zsidóság…
-
Valami volt a levegőben…
1994 tavaszán három hónapig ösztöndíjasként Jeruzsálemben tébláboltam. Meglehetősen zavaros időszakban voltam kinn, ha ennek a kifejezésnek Izrael esetében még van bármilyen értelme. Mivel időm jó részét a „szent város”- ban, ebben a túlságosan is tömény helyen töltöttem, akaratlanul is szemtanúja lettem a forrongásnak, a csontokig hatoló idegesség és bizalmatlanság számtalan megnyilvánulásának, vallásosok és nem vallásosok,…
-
„A mi kezünk nem ontott vért?”
Nemzetközi sajtószemle a Rabin-gyilkosság utáni két hétből „Izrael számára minden út fájdalmas lesz. De a béke útja mégis jobb, mint a háborúé.” (Jichak Rabin utolsó beszédéből) Amir katonaéveit a hadsereg egyik elit egységében töltötte. A Jewish Agency később Oroszországba küldte őt, ahol az Izraelbe kivándorolni kívánó zsidókat héber nyelvre tanította. A nyelvezet, amelyet beszélt, a…
-
„Orosz” zsidók Berlinben
Átveszik a hitközség irányítását? A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba. Többségük azonban keveset tud a vallás előírásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel. A holocaust pusztítását követően szinte semmi nem maradt a gazdag, sokszínű zsidó közösség életéből, amely 1933 előtt rányomta bélyegét a…
-
Horvátországi és boszniai hétköznapok
A repülő rabbi már a múlté. A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy Rijekában, akkor repülőgépre ült, elvégezte a feladatát, és visszarepült a fővárosba. Mára…
-
Egy földön nincs hely két kiválasztott nép számára
Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a lengyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően? A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk… Ez mit jelent? A hivatalos becslések hozzávetőlegesen 3-5 ezerre teszik a zsidók számát; mi magunk azt…
-
A csernovci csodaváró
Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangomban tettem fel az agg mesternek az első kérdésemet, nevezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, pár pillanatig levegő után kapkodott, kereste a szavakat, de ez az aprócska stressz direkt…
-
Csernovci, az áldott város
Amikor a csernovci forgatást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok és még ki tudja, hány náció, de legtöbb a zsidóból volt, nem véletlenül nevezték a várost a…
