Serge Klarsfeld, Franciaország legismertebb „nácivadásza”, törvényjavaslatot készített. Ez a törvény azok számára adományozna állami nyugdíjat, akiknek szüleit a Vichy- rendszer közreműködésével deportálták Auschwitzba vagy más lágerekbe. E lépés számára az teremtett kedvező körülményeket, hogy Jacques Chirac elnök július 16-i beszédében elismerte: a francia állam is felelős a zsidók pusztulásáért. Ilyen nyilatkozat francia vezető szájából még…

Kártérítés Franciaországban Könyvmoly Götz Eszter: Loholás az Isten nyomában Molnár Mária: A megtalált élet Don Juan Simon Tamás: Versek Porscht Frigyes: Hatvan éve született – negyven éve halott- Simon Tamás, a költő Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó irodalom definíciója ürügyén Gennady Estraikh: Az élet játék Nézz vissza haraggal? Szabolcsi Miklós: A „mezítlábasok”…
Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, történeti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák. Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is olvashatnak majd következő számaink Könyvespolc rovatában. Addig is egy kis ízelítőt kívánunk adni a bő termésből, ezúttal a szépirodalmi munkákból szemelgetve. Először gyerekeknek…
(Kornis Mihály: Napkönyv, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft) Azt mondta egy interjúban Kornis Mihály, hogy neki elemi szükséglete naponta négyszer-ötször felnézni az égre, látni, hogy milyen. Ahogyan régi fényképek között is imád bogarászni, keresni azt a világot, amelyik az ő születése előtt létezett. Hogy létezett egyáltalán valami, amikor ő még nem volt.…
A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán maguk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Vezetője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” az Iparművészeti Főiskola hallgatója. Az utolsó vizsgát hagyta félbe a benne megszólaló zenéért. Épp úgy, ahogyan húsz esztendővel…
A Don Juan-ból három részletet közlünk. Az elsőként idézett rész az előjátékban feltűnő rabbi monológja, amelyben Simon saját érzéseit fogalmazta meg a zsidóságról. A második a szerepváltás kezdete, lázadás a rákényszerített, megalázónak érzett helyzet ellen. A harmadikként közölt epizódban gőgös úrnak mutatkozó ál-Don Juan nem tagadja meg a népet, amelyből származik, kardot fog, és védeni…
Memento előszó Sötét emlékek, még meddig kisérttek? Mért üldöztök az égő nap alatt? Belőletek virult ki ez az ének. Mint rózsaszál, mely trágyából fakadt. Mi lesz? Boldog vagyok s mégis jajongva Panaszlom múlt idők holt bánatát – Ma vér freccsen a szóra és a rózsa Örökli majd a trágya illatát? A törtető X úr altiszt…
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott. Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla. Mérhetetlenül sok ellentmondás zsúfolódott tragikus életébe, ezért elképzelhetetlennek tartom, hogy az események egymást követő sorrendjében kíséreljem meg felidézni alakját és…
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap egyik század eleji számában olvastam: „Hogy mekkora író valaki, azt csak a szabója tudná megmondani.” S hogy…
Nem egy, nem kettő, nem három… Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt otthon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt nem dührohamot kapni, ha egy látogató – egy rokon, barát vagy…
Egyenlőség, 1896. március 6. Nem kérünk az új hazából Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megjelent s különösen zsidó körökben roppant föltünést keltett „Der Judenstaat” czímű röpiratáról, ennek közvetlen megjelenése előtt egy angol lapban közzétett. A Neue…
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros szövetségben és a konzervatív, néppárti erőkkel szemben -, de voltaképpen a már akkor megmerevedett…
Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklődéssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvössége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen valamelyik nap mesélte az egyik különösen tájékozott és a szakmával különösen elégedetlen irodalomtörténész…
Alexandriai Philón: Mózes élete Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen olyan könyv, amely a művelt magyar olvasóközönséggel megismertetheti az alexandriai zsidó filozófus gondolatvilágát. A Mózes élete nem könnyű olvasmány, Philón…
Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, melyben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve a jobboldali diktátor által irányított Izrael világával, beleértve természetesen a börtönöket is. Ez a témája Ámosz…
SEGÉLY AZ USA-TÓL A kormány 12 milliárd dollár segélyt kér az amerikai kormánytól, hogy abból finanszírozza a Golan-fennsík feladásából keletkező költségeket. A kért összegből hétmilliárdot új biztonsági berendezések beszerzésére kívánnak fordítani (különleges fegyverzetek és felderítő készülékek), kétmilliárd dollárnyi sékelbe kerül majd a fennsíkot elhagyni kényszerülő zsidó telepesek kártérítése, további hárommilliárdba kerül a területen maradt vízhálózat…
Beszélgetés Tatár György filozófussal Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban. Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek valószínűnek azok a katasztrófa-forgatókönyvek, amelyek a demokrácia fölszámolásáról, jobboldali hatalomátvételről, az ország kettészakadásáról és egyéb drámai fejleményekről prófétáinak? Az izraeli társadalom roppant megosztott és nem…
Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 éves Ámosz Oz irodalomtanár, nemzetközileg ismert író, az izraeli Aradon él. 1992-ben kitüntették a Német Könyvkereskedés Békedíjával a fanatizmus…
Norvégia Norvégiában a holocaust idején zsidóktól elkobzott tulajdonokat, valamint számos, bankszámlán tartott pénzösszeget nem szolgáltattak vissza tulajdonosaiknak vagy azok örököseinek – közölte a Zsidó Világkongresszus. A szervezet egyelőre 1053 norvégjai zsidó család tulajdonát képező értékekről tud. Ezek közé tartozik 70 vállalat, amelyeket az akkori nácibarát Quisling-kormány kobozott el. A Zsidó Világkongresszus visszaköveteli a zsidó javakat.
Az első áttörés Stuart Eizenstat, a Clinton-kormány kárpótlási ügyekben kinevezett megbízottja – Kelet-Európában elsőként – áttörést ért el a bolgár kormánnyal folytatott tárgyalásokon: megállapodás született 200 egykor zsidó tulajdonban volt ingatlan visszaadásáról. A megállapodást a zsidó szervezetek hivatalosan mind üdvözölték, ám – kissé halkabban – fenntartásaiknak is hangot adtak. Az Izrael és a világ zsidósága…