-
Anyu
Ül a sötét udvari szobában a gyújtólángra lecsavart konvektor hidegénél, ül a seszínűre fakult slafrokban, rajta a mosásban összement kötött kabát, előtte az asztalon füles pohárban víz, a nyitott pléhdobozban gyógyszerek, Colfarit, Milurit, Donalgin, hashajtók és fájdalomcsillapítók, egyik orvosság a köszvényre, másik az érszűkületre, aztán a szívére, a tüdejére, a veséjére… kis zöld műanyag dobozban…
-
A kivonulás és a Hallél
Az alábbi írás furcsának tűnhet a témában járatlan olvasó szemében. Jellegzetes rabbinikus gondolatmenet, amely teljesen a szöveghagyomány világából magyarázza mind a hétköznapi élet szabályait (Halacha), mind a környező világot (Aggada). A midrás szerepe ezen belül egyrészt az, hogy megvilágítsa: miért van valami úgy, ahogy van, miért található egy szöveg épp egy adott helyen; másrészt kiegészíti…
-
1996. áprilisi szám
Fenákel Judit: Anyu Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél Könyvmoly Berényi Gábor: A honosítás százada Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?” Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben Tarbay Dávid: Pilinszky János versei Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot Dávid Ávidán: De a folt a falon marad S. Nagy Katalin: Látták már szemeid az én alaktalan testemet…
-
Könyvmoly
A múlt hónapban zsidó tárgyú, illetve zsidó szerző által írt szépirodalmi könyvekből válogattunk. Ezúttal az elmúlt időszakban megjelent ismeretterjesztő és a judaisztikai történeti munkákból válogatunk. Három gyönyörű kiállítású, nagyméretű, keménytáblás s ennek megfelelően borsos árú könyv is napvilágot látott az elmúlt időszakban a zsidóság történetéről. Időben az elsőt, Chaim Potok művét, a Kulturtrade jelentette meg…
-
A honosítás százada
(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft) A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a zsidó történetírás élő klasszikusa teljesen ismeretlennek nem mondható Magyarországon: cikkei, tanulmányai jelentek már meg hazai folyóiratokban, ám hogy…
-
„…miért nem tudok jiddisül?”
(Forgács Zsuzsa: Talált nő. Q. E. D. Kiadó, 1995, 295 oldal, ára 595 Ft) Talán mégis lehet valami igazság abban a mondásban, hogy egy idő után a téma megtalálja a gazdáját. Emlékezve Forgács Zsuzsa néhány az ÉS-ben és a 2000-ben publikált igen jó írására, örömmel és mit sem sejtve vettem kézbe újonnan megjelent novellásgyűjteményét. Mégis…
-
Száműzöttek kiállítása Bécsben
A 20. század egészén át emberek millióit rekesztették ki szülőföldjükről, politikai, intellektuális, szociális vagy gazdasági okból kivándorlásra kényszerítették. A művész számára a hazája kultúrájából való kizárás nemcsak gyötrelmes folyamat, amely elrabolja politikai és társadalmi jogait, de elveszti az identitását is, amelyet addig a kép nyelvén képes volt megfogalmazni. A kiállítás egyaránt felvet a száműzetés okaira…
-
Pilinszky János versei
Infinitivus INFINITÍVUSZ עוד אפשר לפתוח. ואפשר לסגור. עוד אפשר לתלות. ואפשר לנתק! ‘עוד אפשר ללדת. ואפשר לחפור. Még ki lehet nyitni. És be lehet zárni. Még föl lehet kötni. És le lehet vágni. Még meg lehet szülni. És el lehet ásni. פיוט KÖLTEMÉNY אין הארץ ארץ. אין המספר מספר. אין האות אותי.’ אין ך,משפט…
-
Bemutatom Tarbay Dávidot
Az Amerikai Alapítványi Iskola első félévében önképzőkörünk lelke volt, aztán egyszer csak elköszönt: másnap alijázni fog. Három héttel később vastag paksaméta érkezett Beer Shevából, benne Dávid bejelentése: megalapította az önképzőkör „Izraeli Tagozatát”; s mellékelt is rögtön egy terjedelmes szöveget: a műfordítási pályázatunkra készített Jiri Veil-fejezetet. Aztán a ládák és csomagok nyilván a helyükre kerültek, megérkezett…
-
De a folt a falon marad
Valaki megpróbálta levakarni a foltot a falról. De a folt túl sötét volt (vagy épp ellenkezőleg – túl világos), akárhogyis – a folt a falon maradt. Erre szobafestőért küldtem, hogy mázolja zöldre a falat. De a folt túl világos volt. Kőművest fogadtam, hogy vakolja fehérre a falat. De a folt túl sötét volt. akárhogyis –…
-
Látták már szemeid az én alaktalan testemet
Thury Levente amerikai kiállításának visszhangja Thury kerámiaszobrait 1996. február 15-től március 20-ig a Biblical World Galleryben láthatta az érdeklődő. Arról azonban sehol nem tájékozódhatott, hogy 1995 tavaszán Los Angelesben, az University of Judaism’s Platt Galleryben mutatták be – az 1944-ben munkaszolgálatban elpusztult, nagykállói vallásos zsidó festővel, Ámos Imrével közösen – munkáit. A kiállítás sikeréről két,…
-
Joszif Brodszkij halálára
Még az ötvenhatodik születésnapját se érte meg, pedig művészként is, emberként is az a fajta volt, aki öregkorában hozza létre életműve legnagyobb, legérettebb darabjait. És utolsó házassága, két és fél évesen árván maradt kislánya, az ujjongva hazájaként felismert s egyszer majd valószínűleg örök nyughelyéül szolgáló Velence az utolsó években meg is teremtette számára a nagy…
-
Magyar irodalom vagy zsidó-magyar irodalom?
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, avagy elutasította az asszimilációt. Az asszimiláció elutasítása természetesen megjelenhetett egymással ellentétes pozíciókban is: a két világháború közötti korszakban például a cionizmus hívei és a fajvédők…
-
Kertész és a vámszedők
A rémület bénító pillanatát ritkán idézték fel olyan erővel, mint Kertész Imre a Jegyzőkönyv című elbeszélésében. Az elbeszélő fönnakad a vámon, polgárjogait tiporják meg a törvényesség látszatával. Pénzt koboznak el tőle, a sajátját, amit azonban valaminő rendelet okán elfeledett kísérőpapírral átnyújtani. Az esemény triviális. A hivatal packázásaihoz hozzászokott a kelet-európai ember. Kertész Imrében azonban a…
-
Nézz vissza haraggal?
Egyenlőség, 1896. április 10. Védekezzünk! Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben látunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk épségét, erkölcseink tisztaságát, emberi érzéseinket mételyezi meg. E rém az antiszemitizmus. Ne áltassuk magunkat! Hiú, ostoba…
-
Moshe Carmilly-Weinberger kitüntetése
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva University (New York) nyugalmazott professzorának ítélte Moshe Mordekhai Carmilly-Weinberger, eredeti nevén Weinberger Mózes, Budapesten született, 1908. április 7-én. Mindkét szüleje…
-
„ISRAEL ON LINE”
A múlt és a jelen karikaturistái Az Izraeli Karikaturisták Szövetsége és az izraeli külügyminisztérium támogatásával megjelentetett kiadvány tanulságos olvasmány is a rajzok keltette vizuális élmény mellett. Elfogódottsággal írom le: a harmincegyből öten Budapesten születtek, Fery Rosenfeld 1912-ben, Kariel Gardosh 1921-ben, Ya’acov (Jenő) Farkas 1923-ban, Yosef Stern 1924-ben és a legfiatalabb: Gavries (Gábor) Ratz 1949-ben. Shemuel…
-
Harag és tehetetlenség
A február végi, március eleji bombamerényletek után Izraelben kiürültek az utcák, az autóbuszok konganak az ürességtől. A máskor oly zsúfolt tengerparton csak néhányan kószálnak. Az emberek nem járnak kávéházba és kerülik a sűrűn látogatott helyeket – félnek. Aztán a gyászt harag és gyűlölet követi. A gyásznál és haragnál talán csak az izraeliek frusztrációja nagyobb. „Nem…
-
A belső elhárítás új vezetője
Az állam megalakulása óta, 48 éve a legfontosabb hivatalok egyike a titkosszolgálatok irányítása. Szerepét a közelmúlt tragikus eseményei tovább növelték. Ezért hívta meg Simon Peresz miniszterelnök a belső elhárítás, a Sábák élére a tengerészet addigi főparancsnokát, az 51 éves Ami Ajalon tábornokot. Kinevezésével több eddigi gyakorlat változott meg. Előzőén csak a szolgálat embereit versenyeztették e…
-
II. Erzsébet zsidó unokahúga
A tel-avivi Új Kelet február 16-i száma mutatja be a Kirját Onóban élő, az angol királyi családdal közeli rokon Jennifer Bicket. Anyai felmenői dél-afrikai zsidók, édesanyja a II. világháború önkénteseként az észak-afrikai fronton ismerkedett meg Michael Bowes-Lyon angol pilótatiszttel. A férfi származására, hogy az akkori királyné, a mai anyakirálynő, Mary unokaöccse, csak később derült fény,…
Új írások
