• 1996. júniusi szám

    1996. júniusi szám

    (G. K.): Könyvmoly Domán István: Könyvespolc Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció Székely Magda: Hatvanévesek Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között Mezei András: Sulhán áruch Daniel Katz: Orvar Klein halála Nézz vissza haraggal? Novák Attila: „Itt érdekközösség van…”1 Buzási Gábor: Elisa, a…

  • Könyvmoly

    Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük nyara­lásra, strandra. Mindenkinek ismereteinek bővítését, jó szórakozást és kellemes nyarat kí­vánunk. * Először néhány szépirodalmi köny­vet ajánlunk figyelmükbe. Könyvkiadóink közül a népszerű…

  • Könyvespolc

    Scheiber Sándor könyve (Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 428 oldal, ár nélkül) Scheiber Sándor nemcsak a tudo­mány terén alkotott nagyot és mara­dandót, hanem komolyan és felelős­ségteljesen töltötte be a rabbi nemes hivatását. Viszontagságos történel­münk talán legnehezebb korszakában kellett helytállnia, nagyon sok kollégá­ja, sorstársa elhullott, kidőlt, megfutott a vészkorszak túlélői közül, ellenben…

  • A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció

    (I.rész) Két éve, hogy a Szombat új-avantgárdot kutató szándé­ka ráirányította figyelmemet a címben körülírt kérdésre. Éppen akkor Bécs-Budapest-Prága há­romszögében konferenciát szerveztek a századforduló modem művészeté­nek és városfejlesztésének témájában, különös tekintettel annak zsidó alkotó­ira és mecénásaira. Bécsben például a múlt századvég Gründerzeltjében kevesebb, mint száz zsidó család támo­gatta a fantasztikus áttörést, amelyet a biedermeier és a…

  • Hatvanévesek

    Régi fényképein éppen olyan időt­len sugárzás, mint mostani arcán. Fi­gyelő szemek, egyszerre néznek ránk, a világra, s a láthatón túlira – és ugyanakkor a pillantás befelé néz, önmagába mélyed. Az anyagot átsze­lő, abban eltűnő és mégis áttetsző tekintet. Minden képen és minden időben ugyanaz a szigorúság, az er­kölcs meg nem alkuvó fegyelme. Okosságból fakadó erkölcs:…

  • A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között

    Lasik figyelmeztetése ellenére Mottó: „Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s ama két zsidó történetét, akik egy talleszt talál­tak, de megmaradt szokása: gondol­kodni olyasvalami felől,…

  • Sulhán áruch

    Ma a szíved fáj szabad neked a kecske csöcséből szívni tejet szombaton is, ha a szíved beteg megengedi az Örökkévaló, hogy meggyógyítsa magát a zsidó, de csak akkor, ha nagyon beteg, ha szüntelenül csuklik, az eset a törvénytevő szerint kezelendő így, ám ha nem csuklik a beteg Sabbatkor mégsem ajánlott a kecske csöcséből szívni tejet.…

  • Orvar Klein halála

    (Részletek) A múlt század második felében játszódó, szatirikus hangvéte­lű regényben a szerző egy hel­sinki antikvárius életútján ke­resztül, a finnországi orosz-zsi­dó kisemberek világától kiin­dulva jut el a nagy társadalmi mozgalmakig. Turkuban nem volt héder, mert a város alig száz lelket számláló zsidó közössége nem tudta megengedni ma­gának, hogy a gyerekek taníttatására rabbit hívjon. A szaporulat amúgy…

  • Nézz vissza haraggal?

    Magyar Zsidó Szemle, 1921. július 15. A kurzus és a kurzusok – A rabbiképző tudós igazgatója cik­ket irt az egyetemi ifjúság számára tar­tandó továbbképző tanfolyamok fontos­ságáról. Szükségesnek tartja, hogy az az egyetemi ifjúság zsidó tudását gyarapít­sa, mert – úgymond – számolni kell a megváltozott viszonyokkal s az ifjúságot föl kell szerelni a zsidóság oly ismereté­vel,…

  • „Itt érdekközösség van…”1

    A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében* A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvé­seit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetkö­zi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés az, hogy amikor egyre jobban erősödött a zsidóellenes hangulat és ezzel párhu­zamosan Németország politikai és…

  • Elisa, a hitehagyott rabbi

    „Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugsá­got beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…) Ben Azzaj bámészkodott és meghalt. Róla mondja az írás: ’Drága az Örökké­való szemeiben…

  • Dávid és Góliát

    Konzervatív és reformzsidóság az ortodox monopólium ellen Amerikában az ortodox zsidó ellentéte a konzervatív vagy a reform-zsidó, Izraelben viszont a vallástalan zsidó. Amerika erős protestáns hagyományainak megfelelően mindenkitől elvárják, hogy vala­mely vallásos közösség tagja legyen, így az ortodoxiából kifelé lábaló zsidók (ha a zsidóságot fontosnak tartják) egy kevésbé szigorú vallási közösséget választanak maguknak. A baloldali…

  • Hírek

    5 538 000 LAKOS Ezt a szá­mot tette közzé a Statisztikai Hiva­tal áprilisban, Izrael Állam megalaku­lásának 48. évfordulóján. Ebből 4,6 millió a zsidó. PALESZTIN DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS A Gázai Övezet je­lenleg 934 ezer fős lakossága 15 éven belül megduplázódik – jelenti a Palesztin Statisztikai Hivatal, a Jerusalem Report 1996. március 7-i száma szerint. Az övezetben a…

  • Töredezés

    Történelmi léptékkel mérve nagyon fiatal, roppant heterogén, állandó válto­zásban lévő társadalom az izraeli, amely ráadásul folyamatosan hatalmas nyomás alatt áll. Mindehhez hozzá kell számítani azt a tényt, hogy a választá­sok tétje talán nagyobb, mint bármikor korábban, hiszen az eddigi békepoliti­ka folytatása vagy – amint Benjamin Netanjahu Likud-vezér ígéri – radikális megváltoztatása a tét. Ilyen „magasfe­szültségtől”…

  • Az új Kneszet

    A 3.933.250 izraeli szavazó­polgár május 29-én megválasztotta az új miniszterelnököt és az új Kneszetet. A részvételi arány – ami Izraelben hagyo­mányosan magas – ezúttal 85 százalék volt, ami még az izraeli átlagot is felülmúlta. BALOLDAL Munkapárt Képviselői helyek száma 1992-ben: 44 1996-ban: 34 Fő politikai célok: Tovább akarják vinni a Rabin által megkezdett békefo­lyamatot; rendezni…

  • Szombat Helsinkiben

    – Ha megkérdezed nálunk az embe­reket, hány zsidó él Finnországban, ta­lán öt-hatezerre is becsülik a számun­kat, pedig nem éri el a másfél ezret… Szóval, az átlagosnál jóval aktívabban vagyunk jelen a közéletben – mondja Mindele Zweig, a Helsinki Zsidó Hit­község – állami támogatásban részesü­lő – lapja, a Hakehila szerkesztője. Er­délyi magyar-zsidó származású férje, André Zweig…

  • Hírvilág

    NEW YORK: BEOLVADÁS NYOM NÉLKÜL? Haim Hesszler, a Szochnut szovjet bevándorlási ügyekkel foglalkozó hivatalnoka szerint az el­múlt hét évben a volt Szovjetunió utódállamaiból Amerikába kivándorolt mintegy félmillió zsidó 90 százaléka minden kapcsolatot feladott a zsidó kö­zösséggel és gyakorlatilag asszimilálódott. Az asszimiláció felé persze a volt Szovjetunió utódállamaiban kapják meg az „előképzést”, ahol – Hesszler adatai…

  • A világ legnagyobb zsinagógája

     10 ezer fős zsinagóga épül New Yorkban, a Szatmári haszid közösség kebelében. Ez lesz a legnagyobb zsi­dó kegyhely, ami valaha épült a vi­lágon – a Bét HaMikdást, az 1900 éve lerombolt Jeruzsálemi Szentélyt is be­leértve. A Szatmári rebbe, Joel Teitelbaum (aki a cionista Kasztner Rezső híres mentőakciójának kö­szönhette életét, ám közösségét en­nek ellenére mindvégig az…

  • Kinyílnak-e a széfek?

    Már nevek is vannak Gyorsulnak az események a nácik elől egykor a svájci bankokba menekí­tett, a holocaustban azonban tulajdo­nosaikat elveszített és ezért a kantonok trezorjaiban maradt értékek ügyében. Banktitokra hivatkozva ezek sorsáról felvilágosítást adni évtizedeken át el­zárkóztak a pénzintézetek. Időnként azonban nem hivatalosan mégis „kiszi­várogtatták”, hogy nincs elárvult letét­jük. Még filmet is finanszíroztak (bemu­tatta a…

  • Gondolkodni sohasem késő

    Szeretek gondolkodni, nem mindig tudok, de mindig megpró­bálom. Azt mondják, általában a zsidók szeretnek gondolkodni. Vagyok, tehát gondolkodom. (Ezt nem az az exzsidó Spinoza mondta, még csak nem is reb Descartes, akiből csak később lett zsidó, háromszáz évvel a halála után. Amikor egy pesti gondolat­közlöny megírta róla, hogy eredetileg Ruben Deutsch volt a neve.) Szóval,…