-
A föld gyümölcsét teremtő…
Az ősz jövetelével hátat fordítottam a betonfalaknak s a hegyeknek indultam úszó szeleket irányítani s a tájnak szerető vad-ura lettem vicceket mondva a köveknek kik nem nevettek s a völgybe ereszkedve homokban hemperegtem s elterültem a földön nyugtatva domború hasán kezem mint valaha várandós nő hasán. Lejárt immár a termékenység ideje. (1995) Rossz anya A…
-
Sehová és mindenhová
Tizenkét diák és egy tanár. A tanár a 80-as évek közepén, a kisfiúk közül még egyik sem töltötte be a hetvenötöt. 55 éves érettségi találkozót tartottak a budapesti zsidó gimnázium egykori növendékei, és ha ez a létszám gyérnek is tűnik, tulajdonképpen világrekordnak tekinthető. Az osztálylétszám eredetileg 35 és 40 között mozgott, és ezeknek mintegy egyharmada…
-
Budapest Kólél
Új tanház: Talán kevesen tudják, hogy a Budapesti Ortodox Hitközség Dob utcai épületében már több mint egy éve működik egy kis tanház, kólél, amely a hét minden napján várja a zsidó vallás és hagyományos irodalom iránt érdeklődőket. A Budapest Kólélt eddig egy lelkes amerikai rabbi, Dávid Zitter vezette, aki szabadidejében látta el a tanházzal kapcsolatos…
-
„Mindent a törvényeknek megfelelően, pályázat útján csinálunk”
Zoltai Gusztáv az új iskola építéséről és a visszakapott ingatlanokról Szeptemberi számunkban közöltük a Miniszterelnöki Hivatal információja alapján, hogy az 1948-as és a rákövetkező években államosított egyházi ingatlanok jelentős hányadát az 1991. XXXII. törvény alapján a kormány visszaadja. A hitközségek hetvenet természetben kapnak meg, hatvannégyért pedig pénzbeli megváltásként 14 milliárd 626 millió forintra számíthatnak. Ezek…
-
A közösség jóvátétel parlamenti vitája
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot. Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. szeptember 11-i, majdnem egész napos ülésén, amely a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány előkészítéseként a kormány javaslatát kezdte megvitatni. A vélemények…
-
Visszanézve félutamból…
Hogy hol születtem – véletlen; ám a világot, ahol most élek, magam választottam! Igaz, bizonyára. De miért, mégis, hogy úgy érezzük: véletlen az, hogy hol élünk, s cseppet sem az, hogy hol születtünk… Bécsben beállítottam Viktor bácsihoz. Ez abban az időben történt, amikor „Mátyás bús hadát nyögte Bécsnek büszke vára”, tehát 1956 őszén. Viktor bácsi…
-
Pótvizsga
A legutóbbi Szombat-számban a neves műfordító, Kartal Zsuzsa „Vizsga” című cikkében veszélyes vizekre evezett. A rasszizmust és a faji előítéleteket vádolta, miközben – saját elvei szerint is – maga is messzemenő engedményeket tett ezeknek az eszméknek. Honnan tudja Kartal Zsuzsa, hogy azok az emberek, akiket ő a közösség legjobbjainak nevezett, maguk is zsidónak tartják-e magukat?…
-
Summary
Our October issue begins with the recollections of Pál Várnai about how he, a Hungarian Jew and a Central European intellectual, tried to find his place in the pragmatic Canadian society after he had left Hungary in 1956. The issue of setting up a public Foundation for the compensation of Hungarian Jewry was discussed in…
Új írások
