-
1996. decemberi szám
S. Nagy Katalin: Diaszporizmus Vízibalett, magyar módra Sosztakovics a zsidókról Thury Levente: Életmű Kassák Lajos héberül Nézz vissza haraggal? Frojimovics Kinga Toronyi Zsuzsanna: „Zsidó múzeumnak gondolata csakis egyetlenegy pillanatra támadt bennem, az eszmét életképesnek nem tartottam.” Gadó János: Alámerülés a politikába Lengyel nagykövet a zsidó diaszpórában A prostituáltak zsinagógája Sao Paolo – óriás városban óriás…
-
Diaszporizmus
(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994) A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvének alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.” Kitaj az Egyesült Államokban született 1932-ben. Édesanyja, aki orosz-zsidó származású, 1941-ben férjhez megy egy Bécsből emigrált…
-
Vízibalett, magyar módra
Ben Turán: Idefigyelj, folyadék! (Múlt és Jövő Kiadó, 1996) „Miért íratott velem az Admiralitás egy megvalósíthatatlansági tanulmányt?” (Rosenfeld matróz) Sajátos nemzeti sorsanalízist nyújt Ben Turán drámája. A főszereplő egy Magyar Királyi Európalattjáró, vagyis egy magasztos feladatra szánt vízi jármű alakjában megtestesülve: maga a magyar nemzeti énkép, amint Európa valóságos fenekén úszkál a maga irreális, sőt…
-
Sosztakovics a zsidókról
Dmitrij Sosztakovics, századunk egyik legnagyobb zeneszerzője élete utolsó éveiben tollba mondta emlékezéseit Solomon Volkov zenetörténésznek, azzal a kívánsággal, hogy e vallomások csakis halála után és csakis külföldön, a Szovjetunió határain túl láthatnak napvilágot. Sosztakovics 1975-ben hunyt el, négy év múlva Amerikában megjelent e Vallomások angol nyelvű kiadása, Volkov gondozásában. Pándi Marianna lefordította és előkészítette magyar…
-
Életmű
Antalffy Mária – Antalfi Mária grafikái „Különböző mesterektől és az Iparművészeti Főiskolán tanultam kerámiát és szobrászatot. 21 éves korom óta veszek részt kiállításokon – az ötvenes évek kivételével, amikor bábkészítéssel foglalkoztam. Mintegy négy éve grafikákat készítek – 1981-ben és 1982-ben volt ezekből önálló kiállításom. Néhány gondolatom ezzel a kiállítással kapcsolatban: a mai ember eszeveszetten habzsol,…
-
Kassák Lajos héberül
Itamár Jáoz-Keszt fáradhatatlan fordítói munkájának legújabb eredményeként látott napvilágot Kassák Lajos verseinek héber kötete. Az Eked kiadó gyűjteménye Kassák egyik legismertebb versének címét viseli: A ló meghal, a madarak kirepülnek. A nemrég Magyarországon járt költő-műfordítótól azt is megtudhattuk, hogy a közelmúltban egy izraeli színház megbízásából lefordította Nádas Péter Találkozás című színművét, s hogy az elmúlt…
-
Nézz vissza haraggal?
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám Az új képviselőház tagjai közül 12 tartozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neumann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár (új); Weisz Berthold (új); Wolfner Tivadar (új); dr. Bartha Ödön (új) a…
-
„Zsidó múzeumnak gondolata csakis egyetlenegy pillanatra támadt bennem, az eszmét életképesnek nem tartottam.”
80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum 1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, magánszemélyektől és felekezeti intézményektől gyűjtötték össze. Az összeállítás sikerére merült fel Szabolcsi Miksában, az Egyenlőség szerkesztőjében egy országos zsidó múzeum létrehozásának gondolata. „Teremtsünk egy…
-
Alámerülés a politikába
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást. „Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te adtál nekik, ami fiaink szívébe és fejébe lőtték a golyókat. Hogyan tudsz aludni éjszaka?! Figyelmeztettünk minden utcasarkon: ’Ne adj…
-
Lengyel nagykövet a zsidó diaszpórában
Ezt a feladatkört 1995-ben hozta létre a lengyel kormány, tudatára ébredve, milyen hátrányokkal jár számára nemzetközi téren a két nép viszonyában fennálló és számos forrásból táplálkozó feszültség. E gócok közül néhány: az auschwitzi karmelita kolostor és az ennek nyomán fellépő „legitimációs háború” arról, hogy kinek van több joga az egykori haláltábor emlékhelyéhez; a Lech Walesa…
-
A prostituáltak zsinagógája
Cubatáóban, Brazília (és talán a világ) legszennyezettebb iparvárosában az érdeklődők fölkereshetik azt a kis temetőt, ahol 64 zsidó prostituált és 14 kitartott férfi sírja pusztul gyors ütemben a mindent szétmaró ipari gőzökben. A temető a zsidó történelem egyik nem túl dicső, de a holocaust árnyékában elfeledett eseményének utolsó tanúja. A múlt század közepén kerítők kezdtek…
-
Sao Paolo – óriás városban óriás zsidó központ
A több mint tízmillió lakosú Sao Paolóban, Brazília legnagyobb városában 80 ezer zsidó él. Többségük – mint szerte a világon – a középosztályhoz tartozik, ami említést sem érdemel Párizsban vagy Londonban, de figyelemre méltó a hatalmas kiterjedésű nyomornegyedekkel, ennek megfelelő bűnözéssel és pokoli környezetszennyezéssel sújtott brazíliai szupermetropoliszban. A 80 ezerből mintegy 36 ezer látogatja több-kevesebb…
-
„Most esztek lesztek vagy nem esztek”
Identitásváltás Észtországban Észtország háromezer főnyi szervezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes években költözött a legészakibb balti köztársaságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom sem tudta fölszámolni. Ott magasabb volt az életszínvonal, érezhetőbb a polgári légkör, amire a többségükben magasan képzett zsidók igen fogékonyait voltak. Ugyanakkor – a…
-
Hírvilág
MONTREAL A Szombat októberi számában közöltünk tudósítást Québec, az elszakadni vágyó kanadai francia tartomány Kanada-hű angolajkú zsidóságáról. A zsidóságból azóta új bajnoka támadt az angol nyelvnek: a 45 éves Howard Galganov, orosz zsidó bevándorlók sikeres vállalkozóvá előlépett gyermeke újabb és újabb polgárjogi akciókkal bosszantja a francia nyelv elsőségét óvó québeci hivatalnokokat. Kampányt kezdett a montreali…
-
Kincskeresés
Adolf Hitler egyik legnagyobb szenvedélye a műkincsek gyűjtése volt. A hajdani festő rögeszmésen törekedett arra, hogy műtárgyakat szerezzen saját maga és a Harmadik Birodalom számára. Személyesen irányította a németek nagyméretű műkincsrablási hadműveletét. A töméntelen mennyiségű összerabolt festmény szétszóródott a világban, jelentős részének sorsa ma sem rendezett. A náci fosztogatás 1933-ban kezdődött, amikor Hitler hatalomra került;…
-
Néhány mondat a bűn ritmusáról
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit? Én sajnos nem hiszem, hogy lehetséges lenne bármiféle katasztrofikus tapasztalat – beleértve a holocaustot is – hiányáról beszélni, és elképeszt a tény, hogy vannak,…
-
Gondolatok a bolygó zsidó konfliktusairól és kulturális alkalmazkodásáról
1. Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók önámítása azon érzésükben érhető tetten, mely szerint nincs hazájuk -, illetve valójában Európa a hazájuk.” Ma, négy évvel…
-
A mimikri terhe
1 Sok évvel ezelőtt történt – nyolc vagy kilencéves lehettem ekkortájt, és a világ még ígéretekkel telinek tűnt -, hogy egyik tanárom, akit meglehetősen zavarba ejtett vezetéknevem, mely a szerb nevekkel ellentétben nem „ic”-re végződött, megkérdezte, ki is vagyok én. Felálltam, és azt mondtam neki, amit az apám mindig is tanított nekem: zsidó vagyok. „Az…
-
We want Messiah now*
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, hogy eszünkbe ne idéznénk a fenti mondatot. De miként gondolkodhatnék róla én? Sok szlovák írótársam, akik –…
-
A zsidó és a német irodalom különbségeiről
Történelmet írni Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. Egy meglepett pillantás, egy sértett grimasz után a beszélgetés a legtöbbször éppoly gyorsan le is…
