-
1997. márciusi szám
Summary (várai): Közöny Az izraeli filmhétről Rapai Ágnes németül Deirdre Levinson: 1985. április 19-e Szántó T. Gábor: Szétszóratottak összegyűjtése Thury Levente: A magyar-zsidó szimbiózis vizuális nyomai Szegő György: Diaszpóra (és) művészet B. Turán Róbert: Gondolatok a Diaszpóra(és)művészet című kiállítás elé Nézz vissza haraggal? PlNHAS SADEH: Zsidó népmesék Néhány Adat 1996-Ról Yehuda Lahav: A privatizáció finise…
-
Summary
The April issue of Szombat begins with President Árpád Göncz’s writing, in which he rewiews the happy and less happy events of 1100 years of Hungarian-Jewish history. His writing is followed by János Gadó’s study on the history of Jewish schools in Hungary, probing the question of why the majority of Neolog Jewry – which…
-
Közöny
Azt hittem, hogy az Izraeli Filmhét a budapesti zsidóság számára közös élmény, esemény lesz. Azt hittem, hogy minden délután vagy este megtöltik az inkább vetítőterem, mint mozi nagyságú, a mindössze 120 férőhelyes Örökmozgó nézőterét. Azt hittem, hogy bár vannak az adott héten betegek, minden percükben elfoglaltak, a fővároson kívül tartózkodók, a hiányos propaganda miatt a…
-
Az izraeli filmhétről
Félközelben Ha valaki az elmúlt években a magyar mozik kínálata alapján próbált volna arról tájékozódni, hogy mi is zajlik a kilencvenes évek izraeli filmjében, könnyen azt gondolhatta volna, hogy az izraeli film nem is létezik – a tévében elvétve bemutatott egy-két film inkább csak a tévhitet megerősítő kivétel volt. Az izraeli nagykövetség, a Magyar Filmintézet…
-
Rapai Ágnes németül
Az ORTE című svájci folyóirat Rapai Ágnes költészetét méltatta a közelmúltban megjelent számában. Ebből az alkalomból közöljük a költőnő egyik régebbi versét és annak német fordítását. Brief an meinen Gemahl Ich schäme mich. Dass es wieder Gott gibt, macht mich unglücklich. Denn nach Auschwitz ist jeder Dichter Eine Greisin mit Krampfadem. Vergeblich lásst sie Schreck-Juwelen…
-
1985. április 19-e
Még jóformán alig léptünk be a varsói gettó negyvenkettedik évfordulóján a parkba, amikor a fiam szeme máris egy arra cikázó biciklista újonnan felspécizett bringájára tévedt és nyomban rákezdte a következő születésnapja örökzöld témáját, miszerint amennyiben halvány gőzünk se lenne arról, mit szeretne – hadarva beszélt, mivel mindnyájan teli torokból tiltakoztunk, hogy hisz addig még tíz…
-
Szétszóratottak összegyűjtése
1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciának. Az esemény záró estjén, talán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy múzeumigazgató megosztotta rég dédelgetett tervét e sorok írójával: vajha a Zsidó Múzeum otthont adhatna egy, az irodalmi szimpózium elveivel és…
-
A magyar-zsidó szimbiózis vizuális nyomai
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból? Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális kultúrához való tartozás (ismered a görög vendéglőt a Klauzál térnél?), amikor nem tűnik emberellenesnek, csak a fundamentalizmus…
-
Diaszpóra (és) művészet
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem hozta, de az egyén tudatosan akarta és tette. A folyamatot modernitásnak, a művészetekben modernizmusnak vagy tagadó…
-
Gondolatok a Diaszpóra(és)művészet című kiállítás elé
Amikor a Budapesti Zsidó Múzeum 1930-ban épült szárnyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van: a szellem renoválása is történik. A fizikailag és tudatilag szétzilált magyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az önazonosságunk meglelése képes visszakapcsolni minket egy alkotó történelmi folytonossághoz. Nagy tehát a felelősség. Ugyanakkor a töredezettség láttán meg kell találnunk…
-
Nézz vissza haraggal?
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március A galgóczi izr. hitk. népiskola története és 1895-96. tanévi értesítője. Írta Weisz Miksa igazgató… Talmudthorája Galgócznak 68 év óta van, mely intézetnek Eisler József vetette meg alapját 400 forinttal. Az 1858/59. évben 130 növendékkel és 4 tanítóval nyitották meg a nyilvános elemi iskolát. Az első tanítók voltak: Fischer Jakab, Spitzer…
-
Zsidó népmesék
Purim A karvezetőnek „A hajnali szarvasünő” dallamára (Zsolt. 22.1). Sakhar annyit jelent: „hajnalcsillag”, és a perzsa Eszter névnek ez a jelentése. Miért hasonlították Esztert a hajnalcsillaghoz? Mert amikor a hajnalcsillag előbukkan napkeltekor, fokozatosan tűnik elő. Először csak vékony sugara tör elénk, majd egyre nagyobb és fényesebb lesz, mígnem a hajnal teljes pompájában felragyog. Ugyanígy, Izrael…
-
NÉHÁNY ADAT 1996-RÓL
71 300 ólé érkezett az országba, négyötöd részük a volt Szovjetunióból. A bevándorlók száma 1995-höz képest 8 százalékkal csökkent. * A kereskedelmi deficit 10,6 milliárd dollárra ugrott, ami 4 százalékkal magasabb az 1995-ös évnél. Enyhítette a hiányt, hogy palesztin területekre az export tavaly 1,55 milliárd dollárt ért el, míg az import csak 235 millió volt.…
-
A privatizáció finise
3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL Történelmi okoknál fogva az izraeli gazdaságban nagyon jelentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvános tulajdonban lévő vállalkozás fejlődött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első éveiben a tőkehiány miatt csakis az állam vállalhatta magára az azonnali nyereséget nem biztosító, de életfontosságú gazdasági ágak, mint például a Holt tenger ásványkincseinek kitermelését,…
-
Egy nap a háromezer éves Betarban
Dombra föl, völgybe le vezet az út, ide-oda kanyarog, Klein Majse szinte le sem veszi a lábát a kuplungról. Az út bal oldalán kerítés húzódik, a betonoszlopok között kifeszített, három méter magas drótháló másik oldala már a palesztin területre esik, átlátni az arab falura, minaret emelkedik a zöld lombok és a fehér kőházak fölé. Majse lelassít,…
-
Hírvilág
BÁZEL: Közvélemény-kutatás A DRS Rádió megbízásából a KONSO közvélemény-kutató intézet 1089 15 éven felülit kérdezett meg Svájc II. világháborús magatartásával kapcsolatban. Íme néhány kérdés és válasz: Megítélése szerint hogyan kell foglalkozni a háború alatt történtekkel? – ahogy eddig tették 27,4% kritikusabban ne hánytorgassuk 19,8% a múltat 51,0% Az utóbbi időben a külföldi mi ként ítéli…
-
Levél Kovnóból
Legutóbbi látogatásomkor Kovno óvárosában laktam. A figyelmes látogató észreveszi az egykori zsidó jelenlét árulkodó nyomait, mint például a mezüze nyomát egy-egy ház ajtófélfáján. A zsidók az 1300-as években jelentek meg Kovnóban, amikor Nagy Vitautasz meghívta őket országába. A középkorban Litvánia a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő hatalmas ország volt, amelynek kereskedői valamennyi európai országba eljutottak. A…
-
Hódolat Katalóniából
Girona városa mintegy félúton fekszik Barcelona és spanyol-francia határ között. A széles körutakkal, modern lakóházakkal övezett város központjában található az óváros, szűk, girbe-gurba utcácskákkal, elegáns éttermekkel és az egyetem épületeivel. A város különlegessége azonban a Centre Bonastruc ca Porta Institut d’Estudios Mahmanides, a középkori kabbalista nevét viselő zsidó tudományos intézet. Az épület udvarát Dávid-csillagos mozaik…
-
Elsikkasztott örökség
Fél évszázados svájci-magyar huzakodás Bernben, 1996 decemberében, a külügyminisztérium sajtótájékoztatóján egy Bohrer nevű gazdaságtörténész ismertette hazája és az európai kommunista országok háború utáni kereskedelmi kapcsolatairól készített tanulmányát, amelyben egyes államok esetében jelentős helyet kapott a kantonok bankjaiban elhelyezett, majd elárvult betétek ügye. Vaskos jelentését eljuttatták a diplomáciai képviseletekre, többek között a magyar nagykövetségre. A magyar…
-
AZ EGY SZÁZALÉKRÓL EGYMÁS KÖZT
A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. G.) és a karcagi Kertész Péter (K. P.). Az olvasóra bízzuk, döntse el, ki az…
