Címke: 1999-03

Nők, zsidók. Feministák? (Előszó a Szombat női mellékletéhez) „A nő természetével ellenkezik a pro­duktivitás, a szellemi teljesítmény. A nő hangulati lény, ezért kulturális al­kotómunkára nem képes… A nő maga a természet. A férfi munkája által definiálja önmagát, a nő saját lénye által. Ha egy nő dolgozik, megsemmisül ter­mészetes női vonzereje, és a vége az, hogy […]

A judaizmus feminista olvasata A világ nyugatabbik felén, a feminizmus második hul­lámának hatására, az 1970-es évektől kezdve átalakult történettudo­mány nemcsak betöltötte azt az űrt, hogy az emberiség felének, története­sen a nőknek a történetéről nem tud­tunk addig szinte semmit, hanem újrafo­galmazta a tudomány alapfogalmait, mint pl. a periodizáció vagy azt, hogy mit tekintünk a történelem szempontjá­ból […]

„Aktívan munkálkodni akarunk a világ megváltásán” Kelemen Katalin reformrabbi, Szim Salom Közösség Magyarországon ma még kissé meghökkentően hangzik, hogy egy negy­ven valahány éves, dip­lomás, családos nő el­végzi a rabbiképzőt, és ezentúl a foglal­kozása: rabbi(nő) lesz. Még nagyobb a meghökkenés, ha a frissen felavatott – és Magyarországon egyetlen – rabbinő nem más, mint az ember hajdani, […]

„A zsidóság olyan vallás, ahol a nőknek sok szerep jut” Peresztegi Ágnes jogász és Elaine Röhrig tanár Hogyan jött létre a Rosh Chodesh női kör? Milyen igény hívta létre? P.Á.: Elaine állt elő ezzel az ötlettel, hogy jöjjünk össze, és tanuljunk együtt, és csináljunk olyan dolgokat, ami ben­nünket, zsidó nőket érdekel. (Elaine Röhrig Amerikából települt […]

„Önreflexió és kritika nélkül nem tudok zsidó lenni” Balla Zsófia – költő, író – A hagyományos zsidó világ intézmé­nyei többnyire kizárják a nőket. De van­nak nem vallásos mozgalmak, szerveze­tek, lapok: a nők ezekben is nehezebben érvényesülnek. Panaszoltad, hogy téged például nem hívtak meg annak idején „A magyar-zsidó irodalom létformái” konferenciára. – Nem ez az egyetlen, […]

Mentalitás és kultúraLóránt Zsuzsa – szobrász, műfordító Te is abba a háború után született generációba tartozol, aki „megtudta” a zsidó származását. A te családodban is tabu téma volt a zsidóság? Engem a születésemkor evangéli­kusnak kereszteltek. A szüleim tíz éves koromig elfelejtettek szólni, hogy én zsidó kislány vagyok. Addigra már ösz­tönösen tudtam, hogy a „zsidó” olyan […]

„Összerakni a puzzle-kockákat” Balla Margit – festő, grafikus, rendező, tanár   Ma te vagy a magyar zsidó kulturá­lis élet egyik „oszlopa”: könyvillusztrá­cióid jelennek meg, kiállításaid van­nak, minden tavasszal bemutatót tar­tasz az egyetlen magyar zsidó színház­zal, a lauderes gyerekekből szervező­dött Javne Színházzal: újabban judaisztika tanfolyamokat is vezetsz, felnőt­teknek. Hogyan találtál rá erre az útra? Mi vonzott […]

„Ismerd meg a múltadat, hogy jövőd legyen!” S. Benedikt Vera, az Amerikai Alapítványi Iskola főigazgatója Bacskai Sándor érdekes tanulmá­nyából* tudom, hogy neves rabbi csa­ládból származol, és hogy gyermek- és ifjúkorodban magad is részese voltál a pesti ortodox életnek, néhány éve az egyik zsidó iskola élén állsz, és ha jól tudom, a „szakmán kívülről” érkeztél a […]

„Arra születtem, hogy megpróbáljak otthont teremteni” Szeszler Anna, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola igazgatója – A megújuló pedagógia egyik megha­tározó személyisége, és egy nemzetközi hírű zsidó iskola vezetője vagy. Többé- kevésbé még ma is furcsállják a férfiak, ha egy nő igazán sikeres. Másrészt, a ha­gyományos zsidó társadalom is jobbára más szerepkört ír elő egy […]

Gadó János A jelkép és a munkás Schweitzer József és Feldmájer Péter vitájához A magyarországi vallásos zsidóságot hivatalból kép­viselő Mazsihisz kebelén belül egy másodrendű ügy miatt súlyos konflik­tus robbant ki a szervezet elnöke és a rabbikar között. Utóbbin belül legsúlyo­sabban az országos főrabbi titulusát vi­selő Schweitzer Józsefet érintette az ügy. Néhány – évek óta elintézetlen […]