Olvasóink írják Gondolkodó értelmes szavak Ezúton szeretném megköszönni Szán­tó T. Gábornak a gettó-megemlékezésen elmondott beszédet. Jóleső érzéssel hallgattuk a jövőbe mutató gondolato­kat. Az eddigi megemlékezések már-már sablonos szövegei után öröm volt hallani a mai gondolkodó értelmes szavakat. Szívesen elolvasnám nyomtatásban is! Barátaim és családom nevében még egy­szer köszönöm, szívből gratulálok, MAZEL TOV! Szeretettel és őszinte…

Ne adjátok a gyűlöletnek… Bárki bármit is mond, és bármi kö­vette, 1945. január 18-át mindig a felszabadulásra emlékezve fogja megün­nepelni az a több tízezer ember, akik nem szabadságukat, hanem saját és hozzátartozóik életét köszönhették az új megszállóknak, ahogy ma nevezik őket, mondta Kardos Péter főrabbi az idei megemlékezésen. A demonstráció ebben az évben nem a…

A 16 óra című rádióműsorban Dorogi Katalin kérdezte a megemlékezésen megjelent Pokorni Zoltánt, a FIDESZ elnökét és Lendvai Ildikót, az MSZP alelnökét. Részleteket közlünk az interjúkból. Pokorni Zoltán Ha valaminek szimbóluma a holoca­ust, akkor annak, hogy a modem tech­nológia az emberi gonoszsággal szö­vetkezve minden korábbi borzalmat és mélységet meghalad, nem a gépek, nem a technológia,…

Egy megemlékezés tanulságai A budapesti gettó fölszabadulásáról ezúttal nem a gettó területén elbújva emlékeztünk meg, hanem bátran kiáll­tunk az ország nyilvánossága elé – ez történelmi lépés. A megemlékezésen az ország legismertebb politikusai szó­laltak föl. A holocaust témájára mindig érzékenyen reagáló média jelentőségé­nek megfelelően foglalkozott az ese­ménnyel: aznap este mindhárom orszá­gos tévécsatorna híradója beszámolt róla; másnap…

Az életmű személyes hangú záradéka Ember Mária (1931-2001) Egyszer találkoztunk személyesen. A Gerlóczy utcai lakásában látogattam meg a Hajtűkanyar megjelenésekor. Amikor elárultam neki, hogy kisgyer­mekként én is megjártam az ausztriai Strasshofot, egy pillanatnyi megilletődött csend után rám mosolygott. Akkor kaphattam Tőle azt a pároldalas kéziratot, amelyben beszámolt nem­rég tett strasshofi látogatásáról. A magyar holocaustról megjelent…

Lugosi Viktória Fityisz Stephen William Hawking angol el­méleti fizikus 60 éves. Hogy kerül a csizma az asztalra? – kérdezhetik. A jegyzetíró meg önkénye­sen úgy gondolja, ez a történet is arról szól, amiről mi, Szombat-írók és olva­sók gondolkodunk. A kérdésről, amit mindig felteszünk. (És a válaszról, ami valószínűleg most sem érkezik meg…) Amikor az ember még…

Esztertáska Milyenek is vagyunk mi nők, hogyan éljük meg zsidóságunkat és vajon különbözik-e saját képünk attól, ahogyan a zsidóságot és a világot összességében látjuk? Hát persze, bár ehhez nem feltétlenül kell nőnek lenni. Mindenki más szemüvegen át néz és mást lát. Mi ezt és így, ahogy az Esztertáskában írjuk. Kárpáti Katalin visszaemlékezésein keresztül – aki…

Andrea Dworkin amerikai zsidó írónő a legcsekélyebb mértékben sem alkuszik, nézeteit nem csak vallja, hanem éli is. Amikor évtizedekkel ezelőtt egy ismerőse segítségé­vel sikerült elmenekülnie bántalmazó férjétől – akinek ne­vét azóta sem meri leírni – megfogadta: mindent, amit ez­után tesz, a nőkért teszi. Elkötelezettsége sem nem patetikus, sem nem drámai; kizárólag és szigorúan a valóságból…

A női holokauszt-visszaemlékezések A feminista kutatók az elmúlt évtizedek­ben gyakran bírálták a Holocaust establishment-et, mely szerintük tudatosan fi­gyelmen kívül hagyta a női túlélők élmé­nyeit. Bírálataik eredményeként ma már a Holokauszttal kapcsolatos női vissza­emlékezések és kutatások a Holokauszt tanulmányok külön részét alkotják. Pe­dig a „női emlékezet” mindig is jelen volt, hiszen közvetlenül a Soá után már…

Kárpáti Katalin, Nagy Lajosné: Írások (Részletek a második visszaemlékezésből) „Szelektálás a 22-esből. Még elég kö­vér vagyok az éhezések ellenére, pedig már sokat lefogytam. Félek, hogy nem találnak elég soványnak munkára. Mez­telenül felemelt karokkal kell elvonulni az SS-ek előtt, most már tudom, ki Ő. Mengele. Lábujjhegyre állok, és úgy megyek el előtte, hogy soványabbnak látsszam. Egy…

Mellékletünk a közel-keleti konfliktus hátterét próbálja megvilágítani. Szinte mindennap érkeznek drámai hírek a térségből. A Szombat szerkesztősége fontosnak tartja, hogy megpróbáljon behatolni a hírek mögötti régióba, és megismertesse az olvasókkal a történések hátterét, a konfliktus okait. Gadó János írása a nyugati közvélemény Izraellel kapcsolatos állásfoglalásáról érte­kezik, Seres László pedig a palesztin média elfogultságait veszi górcső…

A Holokauszt-tagadás társadalmi-történelmi háttere az arab országokban „Hatmillió zsidó áldozat? Ugyan már, ennél sokkal kevesebben voltak. Vessünk már végre véget ennek a tündérmesének, amely csak arra jó, hogy Izrael maga mellé állíthassa a nemzetközi közvéleményt”. (La Repubblica, 2000. március 24.) Ezek a jeruzsálemi mufti, Ikrima Szaid Szibri szavai. Többek között ezeket válaszolta a Palesztin Hatóság…

A gyűlölet kommunikációja Palesztin uszítás és kettős beszéd A közel-keleti helyzet megértése, a napilapok sajátosan elfogult tudósítá­sainak zsidó szempontból kulcsfontos­ságú dekódolása lehetetlen a palesztin közbeszéd, a Palesztin Hatóság (PA) médiájának megértése nélkül. Az auto­nóm terület virtuális arab államként viselkedik: kormányozni nem tud, de a cenzúrához, a szabad sajtó, a kritikus tudósítói hangok elnyomásához ki­tűnően ért.…

Települések kereszttűzben A Területek (héberül: „Stachim”), az­az Gáza és Ciszjordánia az a két földte­rület, melyet Izrael az 1967-es, ún. „hatnapos” háború alatt foglalt el; azelőtt Egyiptomhoz (Gáza) és Jordáni­ához (Ciszjordánia) tartozott. Bár a Jor­dánon túli területek fölötti uralom meg­szerzése a jobboldali cionisták célkitű­zései közé tartozott, a politikai realitás nem engedte meg ennek megvalósítá­sát. Gáza jelenleg…

A palesztin menekültügy története A palesztin menekültügy – a kurdoké mellett – a mai Közel-Kelet egyik legé­getőbb problémája. 1947 és 1949 kö­zött körülbelül félmillió arab hagyta el az akkori Palesztina, a mai Izrael terüle­tét (a palesztinok minimum hétszáze­zerről beszélnek) Az idő előrehaladtá­val a menekültek száma, családtagjaik születésével, több millióra szaporo­dott. Az arab-zsidó konfliktus története egyidős…

Mark Kupoveckij Zsidók a volt Szovjetunió területén – a mai etnodemográfiai helyzet A Különféle források eltérő ismérveket alkalmaznak a zsidó lakosság számának és demográfiai, migrációs stb. mutatóinak meghatározásakor, illetve annak kritériumaként, ki a zsidó. Az utolsó szovjet népszámlálás (1989), az 1999. évi belarusz népszámlálás és az 1994-ben végzett oroszországi reprezentatív adatfelvétel azokat tekintette zsidóknak, akik…

Hírek ZSIDÓ BEVÁNDORLÓK ARGENTÍNÁBÓL Ariel Sa­ron izraeli miniszterelnök és Sallai Meridor, a Szochnut el­nöke megállapodott arról, hogy az Argentínából érkező zsi­dó bevándorló családokat húszezer dolláros plusz támoga­tásban fogják részesíteni; ez az összeg lakás vásárlására szolgál majd. A Szochnut – ezen felül – további kétezer dol­láros támogatásban is részesíti a családokat. A pénzügyi juttatásokat azért növelik,…

André Kaminski első kötetét – Mulay Abdallah kertjei címmel – hatva­névesen jelentette meg. 1945-1968-ig a lengyel televíziónál dolgozott, s ez idő alatt számtalan komédiát, forgatókönyvet írt. 1968-ban – az akkori „anticionista” kampány keretében kiutasítják Lengyelországból, ezután Izraelbe, Észak- majd „Fekete”Afrikába ment. Miután Svájcban letelepedett ismét a televíziónál dolgozott, majd 1986-ban megírta „Jövőre Jeruzsálemben” című regényét,…