Kozma György Mindkét vélemény Istentől való Kertész Imre és Eörsi István vitája a Die Zeit-ben és az ÉS-ben Kertész Imrével akkor találkoztam először, amikor egy kiadónál egyszerre mutatták be az én első regényemet és az ő ki tudja hányadik művét. Azóta is hálás figyelemmel olvasom. Hálás vagyok neki, mert az ő gondola­ta, miszerint a kommunista…

Papp Kornélia Német-zsidó együttélés a holocaust után Németországban is hosszú időnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürn­bergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. Az elszenvedett kínokról ugyanakkor a zsi­dó túlélők sem tudtak beszélni, fájdal­mukat sokáig magukba fojtották, s egye­dül próbáltak megbirkózni…

Martin Walser Auschwitz, vég nélkül* Auschwitz óta egyetlen nap sem telt el. Létezik olyan időszámítás, amely­ben nem kell arról beszélni, vajon elé­vülnek e a bűnök vagy sem. Ezt az idő­számítást történelemnek nevezik. Az Auschwitz-valósággal történő minden egyes találkozás alkalmával azonban azt lehet érezni, hogy ebben az időszá­mításban Auschwitz óta még egyetlen nap sem telt el.…

A progresszió női műhelye – kollektív életrajz-kísérlet Az 1870-es, 80-as években született zsi­dó nők egy csoportjáról kívánok szólni, akik aktív feminista politizálást folytat­tak. Akár egyesületben tevékenykedtek, akár írásaikkal vagy életszemléletükkel támogatták a női egyenjogúság ügyét: a nőemancipáció avagy nőmozgalom szó­szólói voltak. Glücklich Vilma (sz. 1872) és Bédy-Schwimmer Rózsika-Róza (sz. 1877) a polgári feminista mozgalom nemzetközileg…

Bruck Edith-ről, az Olaszországban élő, magyar származású írónőről hosszú évek óta nem hal­lott a magyar olvasó. A „Ki téged úgy szeret” c. regénye 1959-ben szenzációként hatott az olasz könyvpiacon: a szer­zőnőt úgy emlegették, mint „az életben maradt Anna Frankot”. Magyarországon is viszonylag ha­mar megjelent a „Napló” (1964, Európa, ford. Szé­kely Sándor), mely a magyar olvasó…

Daniel Pipes Az iszlám igény Jeruzsálemre(részletek) A II. Camp David-i csúcs és az azt köve­tő „Aksza-intifáda” megerősítették azt, amit amúgy is tudtunk már: az arab és az izraeli tárgyalófelek előtt tornyosuló legfogasabb kérdés Jeruzsálem ügye. A kérdés részben gyakorlati: a pa­lesztinok ragaszkodnak ahhoz, hogy Iz­rael fővárosa egyben az ő fővárosuk is és ezt az izraeliek…

Szerényi Gábor Egy kis katonásdi Szomj a befogadásra Úgy látszik sikerült ráijeszteni a Szochnutra. Legalábbis leálltak azok a hirdeté­sek, hogy „gyere polgári munkára az izra­eli hadseregbe!” Ugyan törvény azt nem tiltja, hogy magyar állampolgár más or­szág hadseregében tevékenykedjen, de az erre való toborzást – állítólag – igen. 2001 vége felé a szűnni nem akaró terrorakciók…

Nyers pátosz (hamvasztókönyv. Múlt és Jövő köny­vek 1995. 100 oldal, 520 Ft; Éj. Szép­halom Könyvműhely, 1999. 167 ol­dal. 890 Ft; Sziget. Széphalom Könyv­műhely 2000. 146 oldal, 980 Ft.) Néhány évvel ezelőtt Röhrig Gézá­ról, csak mint a Neurotic, a nyolcvanas évek legendás underground zenekará­nak egykori dalszövegírójáról hallot­tam. Dühös, kemény és kétségbeesett mondatai voltak, a magyar ifjúsági…