A katarzis reményébenKertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat „Egy kritikát nyomnak a markomba, nem tudom eldönteni, kajánságból-e, vagy puszta jóindulatból. Egy hangsúlyos pontján e kritika engem ’magyar írónak’ nevez. Kérdés: miért kell engem ’magyar írónak’ nevezni, holott (többnyire) magyar környe­zetben játszódó történeteket írok, s (mindig) ma­gyar nyelven? Miért e szinte provokatív állítás te­hát: ’magyar író’?…

Temetői rapszódia(avagy valahol Kelet-Európában) A történetek szereplői a képzelet szü­löttei. Bármiféle hasonlóság csak a véletlen műve. Márpedig véletlenek mindig voltak… északon, délen, kele­ten és nyugaton. Adva van a kelet-európai zsidóság. Nevezzük őket – a köznyelvet követve – neológnak, jobb szót hirtelen nem ta­lálva a vallását még felületesen sem is­merő, ám több-kevesebb öntudattal bí­ró, rabbival életében…

Az elveszett gyerekkor Volt egyszer egy legendás zsidó ele­mi iskola, a Hollán Ernő és a Sziget ut­ca sarkán, az Újlipótvárosban. Ott ta­nultak azok a valahai diákok is, akik nemrégiben a világ legkülönbözőbb tá­jairól érkeztek Budapestre, rendkívüli találkozóra. Ötvennyolc éve, 1944 óta nem látták egymást. Akkor voltak tízé­vesek. Békés korszakokban ez az időszak eltörpül a gimnáziumi,…

„Egy jó író tud női és férfi hangon is írni” Lugosi Viktória írónővel beszélget Sándor Mónika az Ajvé című, sikeres regényéről, a női irodalomról és a női karrier nehézségeiről „Hiszek abban, hogy a részletek őrült fontosak, hogy azok határozzák meg az érzelmeinket, az emlékeinket.” Lugosi Viktória tavaly megjelent első könyve – az Ajvé – mind…

„Az én-jeim mellérendelésekben léteznek egymás mellett…” Fabó Kinga költővel beszélget Pécsi Katalin a női identitásokról, a versbeli identitásokról és a szerepekről Véleményed szerint létezik-e speci­ális női irodalom? – Először a besorolhatóságról és a tí­pusalkotásról szólnék. Úgy gondolom, hogy a személy, a személyesség, a sze­mélyiség és a személyre szólóság, sót a személynek szólóság nagyon fontos. Nem…

Prága: árvíz után… A világ zsidósága adományokkal támogatja a prágai hitközség értékmentő munkáját Leo Pavlat, a prágai Zsidó Múzeum igazgatója fejcsóválva nézi a Pinkas zsi­nagóga belső falán található több ezer feliratot. „Látszólag semmi sem történt, de súlyos kár érte az épületet” – mond­ja, megtörve ezzel a Soá emlékmű síri csendjét, mely három héttel az augusztusi,…

Zsidók, keresztények és a pénz A francia Fayard Kiadó nemrégiben meg­jelentette Jacques Attalinak, az Euró­pai Bank elnökének új könyvét, melynek címe a Zsidók, keresztények és a pénz. A szerző bevezetőjében óvatosságra int, és azt írja, hogy könyve ezernyi félreértésre adhat okot. Mások szerint azonban még ez a figyelmeztetés sem elegendő, ép­pen azért, mert a zsidóság…

Cvi Gitelman Zsidók a mai Orosz­országban és Ukrajnában* Napjainkban az orosz zsidóság történetének rendkívül pozitív fordulata zajlik. Eltűnt a szovjet korszakból ismert, államilag támogatott antiszemitizmus, teljesen szabad a kivándorlás és akadály nélkül szerveződhet a zsidó közélet. Egyetlen szovjet utódállam sem folytat antiszemita politikát, noha többen (Észtország, Lettország, Közép-Ázsiai köztársaságok) diszkriminálják a nem őshonos (elsősorban orosz…

Mit csinálnak ezek itt? Izraelben 270 000 olyan új ólé él, akik a volt Szovjetunióból érkeztek és halachikus értelemben nem zsidók. Az idén bevándoroltak 75%-a ebbe a kategóriába tartozik. Bátorítsa-e Izrael az ilyen típusú aliját? És ösztönözze-e a betérést azoknál, akik már Izraelben vannak? Cionizmus – elvek és valóság A cionizmus lényege, hogy a zsidók…

  Izrael állam születése és a szovjet zsidók A Kremlnek a zsidó állam létrehozá­sa érdekében 1947-1948 folyamán az ENSZ-ben és a nemzetközi sajtóban folytatott látványos diplomáciai hadjá­rata, amely a magyar zsidóság körében máig hatóan kedvező visszhangra ta­lált, belpolitikailag hatalmas bumeráng­nak bizonyult. Hiszen minden mozza­natában ellentmondott annak a szerep­nek, amelyet a Joszif Sztálin a nemzeti kisebbségeknek,…

Az Eichmann-per és a magyar politikai vezetés Ha nem ragaszkodunk a napi pontossághoz, akkor kimond­hatjuk: negyven esztendeje an­nak, hogy Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführert, több millió európai zsidó deportálásának és meggyilkolásá­nak – köztük közel hatszázezer magyar zsidónak – egyik fő szervezőjét Argentínában elfogták, Izraelbe szállították, ott bíróság elé állították, amely halálra ítél­te, és 1962. május 31-én kivégezték.…

Lényecskéink kicsiny kalauza (Mandl Péter: Mákonypersely;Ulpius-ház, 2002. 107 oldat,1480 Ft.) Ha bizonytalan vagy leírt sora­idban, várj koraestig, tedd le ki­csit a tolladat és hagyd, hogy jöj­jön a Versztimon, aki mohón át­olvassa művedet, aki ahol kell, szépen bele is javít. Csak hagyni kell kibontakozni. No jó, ez kamu, mondod és inkább tovább beszélgetsz a Diribbel, amikor…

Lábjegyzetek nélkül hevenyészett sorok a 60 éves Nádas Péterről Én Berlint, pontosab­ban Kelet-Berlint az Emlé­kiratok könyvéből ismer­tem meg. Amikor néhány hónappal ezelőtt – éle­temben először – ott jár­tam, irodalmi emlékek alapján fedeztem fel a vá­rost. És habár a valóság mindig más, azt hogy mi­lyen egy régi berlini utca­részlet vagy lépcsőház, én mégis Nádas könyvé­ből tudom,…