Gyűlöletbeszéd Bezárult körök Az elmúlt hónapokban ismét sokat hallhattunk a gyűlölet­beszédet szankcionáló törvény módosításáról, amit kis túlzással újra- vagy megalkotásnak is nevezhetnénk. A kérdés természetesen nem először vetődik fel a rendszerváltás óta. A legnagyobb problémát a gyűlöletbeszéd kifejezésnek a definiálása okozza. Míg az antiszemita könyvek, gyűlölet­keltő szónoklatok esetében evidens­nek tűnik a használata, addig egy poli­tikus…

„Én Auschwitz-ot igazán a magyar kommunista diktatúrábanértettem meg”* Kertész Imrével beszélget Bőhm Ágnes Kertész Imre zsidó írónak vallja magát, aki magyar nyelven ír. Könyvei az egyén sorsáról szólnak a totalitárius rendszerben. Ön az első Holocaust-író, aki Irodal­mi Nobel-díjat kapott. Primo Levi nem részesült irodalmi Nobel-díjban, Elie Wiesel is „csak” Béke-Nobel díjat ka­pott. Kinek, vagy minek…

A kő marad(Kertész Imre: A kudarc) Eszik Verkának szeretettel Auschwitz nem ábrázolható. Kertész Imre azt állítja, hogy mit sem ér a té­nyékhez való hűség. A tények ugyanis nem mutatják meg Auschwitz valódi ar­cát. A tanúságtétel igénye szervezi Ker­tész regényvilágát, de nem a dokumentarista értelemben. „Másrészt – elmél­kedtem tovább – ott a puszta tények szenvedély nélküli,…

Koltai Nelli A regény az élet igenléseKertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért Téma és forma Paul Celan Halálfúgá-ját választva mottóul és motiváló struktúraként, Ker­tész Imre ebben a regényében a sziszi­fuszi gondolatkör zenei megfelelőjét fo­galmazza meg.1 A zenei műfajba ágyazottság egy újfajta alkotói magatartást sejtet a korábbi regényekben (Sorstalanság, A kudarc) megfogalmazottakhoz képest. Párhuzama…

A száműzött nyelve Olvasónapló Kertész naplóiról és esszéiről (Kertész Imre: Valaki más. Magvető, 139 oldal, 890 forint. A száműzött nyelv. Magvető 297 oldal. 890 forint) A Kertész Imre életműsorozatban megjelent két könyv a rendszerváltást követő, kilencvenes évek krónikája. Amíg A száműzött nyelv, beszédek, elő­adások, esszék gyűjteménye, a Valaki más naplójellegű, személyes vallomás, a „Változás krónikája”,…

A környék kész mitológia A Zsidó Nyári Fesztivál keretein belül immár ötödik alkalommal került meg­rendezésre a zsidó könyvhét, ahol az érdeklődők idén is megismerkedhettek a zsidó könyvkiadókkal és régi-új kiad­ványaikkal, noha ezúttal elég szerény volt a termés. A Herzl téri könyvsátrak között a kiadók mellett minden évben ott találhatjuk a könyvnapok egyik osz­lopos tagjának, a…

Esztertáska Előző számunkban a női irodalom sajátosságairól beszélgettünk, ezúttal azt tudakoljuk nyelvész beszélgetőtársunktól, hogy valóban másképpen kommunikálunk-e mi nők, mint a férfiak. Folyton utazó Esztertársunk ezúttal Mexico City-ben járt, és az ottani zsidó közösség életéről tudósít. Ne mulasszanak el rákattintani a web oldalunkra sem, ahol nemcsak cikkeinket olvashatják, de értesülhetnek leendő rendezvényeinkről is. Pécsi Katalin…

A nem működő együttélés: Jaffa Jaffa városa, mely hajdan a békés zsidó-arab együttélés szimbóluma volt, a két évvel ezelőtti intifáda óta megváltozott. Az intifáda kitörése óta a város kihalt s a feszültség tetten érhető: a rohamosan iszlamizálódó fiatalság jelenlétét a turizmus hiánya is kiemeli. Jaffa városa, mely mellett Közel száz éve a zsidó Tel-Avivot alapították,…

„Az Al Aksza veszélyben!” A fenti csatakiáltást, mellyel eddig a fundamentalista izraeli arabok riogattak, ma már az izraeli régészek egy része is hangoztatja – egészen más okokból. A világ feszültségektől legsűrűbben be­hálózott válsággóca a Közel-Kelet, amely nem mást jelent mint Izrael és a – palesztinok által képviselt – arab világ konfliktusát. Ezen belül a gyújtópont…

Viva Eszterek! A mexikói zsidó nők helyzete Ülök Mexikó City belvárosában két zsi­dó női aktivistával, két háztömbre attól a kocsmától, ahol Pancho Villa, az 1910-es mexikói forradalom egyik legendás, majd merénylet áldozatául esett szabad­sághőse örömében (vagy a túlzott tequila fogyasztása miatt) háromszor a plafon­ba lőtt. Ez a máig gondosan őrzött három lyuk itt kötelező turisztikai…

Emlékezés az örmény holocaustra Jereván, Örményország időrendben ti­zenkettedik fővárosa felé repülve elhatá­roztam, hogy megnézem, hogyan emlé­keznek a mai Örményország lakói a hu­szadik század első népirtására. Sok a pár­huzam a zsidó és az örmény történelem között, nemcsak Hitler hírhedt, a Soá jelentőségét lekicsinylő mondata utal kö­zös sorsra. Örményország jellegzetessé­ge, hogy a lakosság többsége a diaszpó­rában él,…